Tokió egyszerre volt siker és hatalmas bukás 

Sikeres volt a Tokiói olimpia a magyar csapat szemszögéből, vagy többet vártunk tőlük? Mit hozott a nagyszabású sportesemény a szervező japán fővárosnak? Ezeket a kérdéseket boncolgatták a Magyar Közgazdasági Társaság 59. Közgazdász-vándorgyűlés sportgazdasági szekciójának résztvevői. 

Három dolgot kell megvizsgálnunk, ha arra keressük a választ, hogy egy olimpia sikeres volt-e számunkra, vagy sem.

Érdemes megnézni, hogy mekkora létszámú az a csapat, amivel az ország képviselteti magát, és hogy a csapatsportágak közül hányban tudtunk részt venni. Tokióban a magyaroknak háromban is sikerült, ami a korábbi olimpiákhoz képest előrelépés - emelte ki Kulcsár Krisztián világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke hozzátéve, önmagában az is siker, hogy százhetvenöt fős volt a magyar delegáció, ami nemzetközi összevetésben is nagyon szép szám. Ez magasabb létszám Rióhoz és Londonhoz képest, ráadásul egy ország erejét is megmutatja.

A második kritérium, amit nézni szoktunk, hogy az olimpiai csapat létszáma milyen sportág lefedettséget jelent. Most huszonhárom sportág huszonnyolc szakosztályában voltunk jelen, ami szintén előrelépés.

A harmadik sikerkritérium, ami alapján a közönség és mások is mérnek minket, az az eredményesség. Lehet és kell is nézni önmagában azt, hogy hány helyezést és érmet érünk el. Ez most hat aranyat, hét ezüstöt és hét bronzot jelentett, összesen húsz helyezést ért el a magyar csapat, ilyen szép eredményt régóta nem sikerült elérni - húzta alá a MOB elnöke.

A moderátor, Borbély Attila az MKT Sportközgazdasági Szakosztályának elnöke azt fűzte hozzá, eddig mindig három-négy sportágról beszéltünk amelyik tudott olimpiai aranyérmet produkálni,

ehhez most hozzájött a birkózás, és az ötödik-hatodik-hetedik helyezésekben is nagyon szépen fejlődtünk. Összességében nagyot javult a paletta, eredményesebbek lettünk.

Lőrincz Tamás olimpiai bajnok birkózó abban bízik, hogy az olimpián elért eredménye a birkózósport fejlődésére is hatással lesz, szerinte jelenleg a sportág nem azon a helyen áll, ahova igazán tartozna.

Egy olimpia mindig óriási lehetőség arra, hogy szélesebb tömegekhez eljusson és az érdeklődést felkeltse, talán most több gyerek fogja elkezdeni a birkózást.

A Birkózó Szövetség már így is tett egy sor olyan lépést, amivel a fiatalok figyelmét fel tudja kelteni, ilyen volt a Kozma István Birkózó Akadémia létrehozása. 

Ami a szervezést illeti, a japánoknak sajnos egyértelmű hogy veszteséges olimpia volt, a pénzügyi katasztrófa kifejezés sem túlzás - mutatott rá  Kulcsár Krisztián. Egészen elképesztő költséget jelent önmagában is egy olimpia megszervezése, az pedig, hogy egy évvel el lett tolva, jelentősen megnövelte ezt a költséget.

Az infrastruktúrát ugyanis fent kellett tartani, például az olimpiai falut folyamatosan bérelni kellett, ahogyan a többi helyszínt is, hiszen ezek nem voltak sem a szervezőbizottság, sem a japán állam tulajdonában.

Folyamatosan finanszírozni kellett a közel ezer önkéntest is, mindez horribilis kiadásokat jelentett, és végül jött az utolsó csapás, hogy nem mehettek be nézők a lelátókra, ami a bevételi oldalt teljesen tönkretette. Gazdasági szempontból, szervező oldalról Tokió nem volt értelmezhető.

Ezért is nagy dolog, hogy a japánok a nehézségek dacára bevállalták a lebonyolítást, és szemben Görögországgal, amelynek gazdasága szinte belerokkant a 2004-es olimpia következményeibe, Japán ezt ki fogja bírni, a veszteségek dacára is.

Más oldalról közelítve pedig a rendezvény a nemzeti arcvesztés elkerülésének a jelképévé vált, innen nézve pedig egy nagyon is sikeres projekt volt - mutatott rá Kulcsár Krisztián. 

A beszélgetés során felmerült a kérdés, miért kapnak jelentős összegeket az élsportolók, aminek aktualitását az adja, hogy a magyar kormány az olimpiai versenyszámok első nyolc helyezettjét megemelt pénzjutalomban részesíti. Az első helyezett 50, a második 35,7, a harmadik 28,5, de még a nyolcadik is 2,8 millió forintot kap.

- Én még olyan sportolóval nem találkoztam, akit a jutalom vezérelt volna. Én sem azért kelek fel a hajnali 4:50-kor, mert arra gondolok, hogy Úristen egyszer majd dobogós leszek és jönni fog az életjáradék - vélekedett Olasz Anna világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes hosszútávúszó, olimpiai 4. helyezett, aki nem mellékesen a Debreceni Egyetem sportközgazdász mesterszakos hallgatója hozzátéve, a sportteljesítményekben évtizedek munkája van benne amiből a közönség csak szinte pillanatokat lát, ezért nem értik sokan, mi szükség van jutalomra.

Lőrincz Tamás is úgy látja, az az érzés az igazi motiváció, amikor felállhat a dobogóra, vagy mikor a himnuszt hallgatja a győzelem után, nem a telefon csippanása, amikor érkezik az SMS-értesítés az utalásról. Ugyanakkor egy jó visszacsatolásnak tartja a jutalmat, ami azt üzeni, hogy megérte a sok szenvedés és hajtás. 

A Közgazdász-vándorgyűlés Sportgazdasági szekciója az alábbi videóban tekinthető meg: