Tömeges csődök jöhetnek a déli uniós államokban, ha lesz negyedik hullám

A vendéglátó szektor súlya a déli uniós államokban jelentősen meghaladja az EU átlagot.

Az ágazat részaránya a gazdaságon belül Olaszországban és Spanyolországban közel 14 százalék, Portugáliában 16, Görögországban 20, Horvátországban pedig 25 százalék.

Ezzel szemben az északi, turisztikai szempontból úgynevezett küldő államokban a turizmus súlya csupán 5-10 százalékra tehető. Magyarországon ez az arány 8, míg a többi visegrádi országban 5-6 százalék.

Vendéglátó szektor súlya a GDP arányában

Forrás: MNB

A déli államokra sokkal nagyobb csapást mért a koronavírus-válság a turizmus, vendéglátás szektor nagyobb mérete miatt.

A legnagyobb GDP visszaesést 2020 egészében emiatt a déli országok szenvedték el, ahol nagyságrendileg 10 százalék körüli volt a zsugorodást.

Olaszország és Spanyolország estében visszahúzta a teljesítményt a kevésbé sikeres járványkezelés és a szigorú korlátozó intézkedések is. Az északi, turistákat küldő országokban, úgymint Írországban, Hollandiában vagy Norvégiában ugyanakkor jóval kisebb volt a visszaesés. Ezen országok állampolgárai jellemzően az országhatáron belül maradtak és otthon fogyasztottak.

A GDP éves alapú változása az Európai Unióban

Forrás: MNB

A Nemzetközi Valutaalap előrejelzései szerint a súlyos visszaesés és a lassabb helyreállás tükrében Olaszország, Spanyolország és Görögország csak 2023-ra tudja elérni a járvány előtti gazdasági teljesítményt.

A lassan haladó oltási folyamat miatt ráadásul fennáll a negyedik hullámnak a kockázata az unióban.

A déli államokban fele annyi ember van csak beoltva, mint például hazánkban.

Egy újabb lezárás a nyári főszezonban tömeges csődhullámot indíthatna el a kivéreztetett déli vendéglátóiparban és a kapcsolódó ágazatokban.

Nem szabad elfelejteni, hogy 2020 tavaszán a történelem egyik legnagyobb zuhanását regisztrálták az olasz szolgáltató szegmensben. A helyzet azóta csak nehezebbé vált, hiszen napjainkra minimális szintre süllyedt az érintett vállalkozások tartaléka. A bizonytalan kilátások egyaránt rombolják az üzleti és fogyasztói hangulatot. Emiatt a kilábalási folyamat is lassabb lehet.

Munkaerőpiac

A déli államokban a munkaerőpiaci károk is lényegesen nagyobbak a fenti folyamatok eredményeképpen.

A Nemzetközi Valutaalap előrejelzései szerint az eurózónában 8 százalék felett ragadhat idén és jövőre a munkanélküliség. Az átlagot leginkább a déli államok rontják.

A munkanélküliségi ráta Spanyolországban és Görögországban 16, Olaszországban 11, míg Horvátországban 9 százalék körül alakulhat a következő két évben

Az északi államokban ezzel szemben nagyságrendileg 4 és 7 százalék között mozoghat a mutató.

Összehasonlításképpen Magyarországon 2022 végére 3,5 százalékra süllyedhet a munkanélküliségi ráta.

Vakcina-útlevél

A déli országok nehéz gazdasági helyzetükből kifolyólag tárt karokkal várják a turistákat. Emiatt előreláthatóan gyakorlatilag bármilyen vakcina-útlevelet elfogadhatnak majd, függetlenül attól, hogy nyugati vagy keleti típusú oltást igazolnak.  Várhatóan a vakcina-útlevél rendszer jóváhagyásának a sebessége is délen lesz a leggyorsabb.

Költségvetés

A recesszió és az elszálló költségvetési hiány tükrében jelentősen megemelkedett a GDP arányos bruttó államadósság a déli államokban.

A nagyok közül Olaszországban kritikus a helyzet, ahol a mutató 160 százalékra ugrott 2020 végére. A legmagasabb államadóssággal pedig Görögország „büszkélkedhet”, mely eléri a GDP arányában a 200 százalékot.

GDP arányos bruttó államadósság, 2020, százalék

Forrás: MNB

Uniós helyreállítási alap

Az EU 750 milliárd eurós helyreállítási alapjából a tagállamok a népességszám, az egy főre jutó GDP, a gazdasági teljesítményben bekövetkezett változás és a munkaerőpiac helyzete alapján részesülnek.

A legnagyobb gazdasági károk jellemzően a déli államokban keletkeztek, így ők lehetnek a helyreállítási alap legnagyobb nyertesei. Különösen nagy segítséget kaphat Róma és Madrid.

Fontos hangsúlyozni, hogy Olaszország nem Görögország. Az olasz GDP közel tízszer akkora, mint a görög, de Spanyolország gazdasága is hétszerese Görögországénak. Emiatt az unió nem hagyhatja bedőlni a nagyobb déli tagországokat, mert az láncreakciót indítana el az unióban.

Az alapból Olaszország ennek fényében több mint 200 milliárd eurónyi forrást kaphat, melyből 80 milliárd euró támogatás, a többi hitel.

Spanyolország szintén tekintélyes, 140 milliárd eurós összeget harcolt ki magának, melynek fele támogatás, fele hitel. A spanyol miniszterelnök nyilatkozata alapján azonban Madrid rövidtávon csak a 70 milliárd eurós támogatást kívánja igénybe venni. A hiteleket 2023 júliusáig le lehet hívni, ezért azzal egyelőre kivárnak.

A helyreállítási alap forrásait többek között a zöld átállást és a digitalizációt szolgáló beruházásokra, illetve reformokra lehet felhasználni, de hangsúlyosak lesznek az egészségügyi, demográfiai és hatékonyságnövelő beruházások is.

A tagállamoknak a források 37 százalékát a klímacélok elérése, míg 20 százalékát a digitális átállás előmozdítása érdekében kell felhasználniuk.

Lépett az Európai Központi Bank

A rendkívül magas olasz államadósság miatt a koronavírus járvány kirobbanását követően fennállt a kockázata, hogy fenntarthatatlan szintekre ugranak az olasz kötvényhozamok. Ez egész Európára átterjedő piaci pánikot váltott volna ki.

Az Európai Központi Bank (EKB) emiatt elébe ment a folyamatnak és a tőkekulcsokat meghaladó ütemben vásárolni kezdett az olasz kötvényekből.

Az olasz költségvetési deficit a tavalyi évben 155 milliárd eurót tett ki, mely összeg elérte a GDP 9,5 százalékát.

Az EKB érdekességképpen tavaly tavasz óta 156 milliárd euró értékben vásárolt olasz állampapírokat. Az erős jegybanki jelenlétnek köszönhetően alacsony szinten maradtak az olasz hosszú lejáratú kötvények hozamai.

A fejlemények hatására tovább nőtt az Európai Központi Bank kezén lévő olasz állampapír állomány, ezáltal közvetett módon tovább erősödik Brüsszel befolyása Olaszország felett.