Trendek, kockázatok és személyek - mire számítsunk az idén?

ENERGIAIPAR

TREND

A válságból való kilábalást számos ország a zöld energiába való beruházással képzeli el. Ezt támogatja például Joe Biden, az USA újonnan hivatalba lépett elnöke, a brit kormány egymilliárd font értékű zöld programot indítana, s az brüsszeli Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is a zöld-finanszírozás egyre elkötelezettebb hívévé válik. Ettől függetlenül a hagyományos energiahordozók még jó ideig tartják majd magukat. Az idén a fogyasztás újra fellendül a tavalyi visszaesés után, ezzel párhuzamosan a széndioxid kibocsátás is emelkedik. A gazdasági élénkítő intézkedések, valamint a dollár árfolyamának várhatóan folytatódó gyengülése

az olajárak emelkedését vetíti előre. Az elmúlt években szinte a tőzsdék páriáinak mondható olajszektor így kicsit kedvezőbb színben tűnhet fel a befektetők számára. 

A LEGNAGYOBB SZABÁLYOZÁSI KOCKÁZAT

A nemzetközi energiapolitika iránya egyértelmű az idén: a dekarbonizáció. Joe Biden tiszta-energia forradalmat ígért, ám hogy ebből mennyi valósul meg, az nagyban függ az amerikai törvényhozástól - no és persze a bíróságoktól. Az amerikai jogszabályi környezet várható alakulása és az e körüli viták erős nyomás alá helyezik az energiacégeket. Az év végéhez közeledve majd egyre nagyobb hangsúlyt kap a novemberben Glasgowban megrendezendő COP26 klímacsúcs, amelyen az egyes kormányok várhatóan új környezetvédelmi vállalásokat, stratégiákat jelentenek be.

SZEMÉLY

A Fehér Házban Gina McCarthy lett Biden választottja a klímavédelemmel és az energiapolitikával kapcsolatos feladatokra. Az új elnök zöld ambíciónak végrehajtása nagymértékben rajta múlik.

McCarthy korábban az USA környezetvédelmi hivatalát, az Enviromental Protection Agency-t vezette, s országos ismertségre tett szert a környezetvédelemmel kapcsolatos elkötelezettségével. Új pozíciójában azonban meg kell majd küzdenie az amerikai energiaszabályozás széttöredezettségével, a témában érintett számos intézménnyel. Meg kell továbbá győznie a Kongresszust is arról, hogy az elnök elképzelései törvényerőre emelkedjenek. 

A LEGNAGYOBB MEGLEPETÉS

Az olajtermelő országok szövetsége, az OPEC tavaly a kitermelés jelentős csökkentéséről döntött, miután a pandémia évtizedes távlatban is a legnagyobb olajár zuhanást idézte elő. A várakozások szerint a kartel egészen 2022-ig folyamatosan mérsékli majd a kitermelést, hogy megtámassza a kereslet növekedésével reményeik szerint párhuzamosan felfutó árakat. Néhány tagállam (az Egyesült Arab Emirátusok, Nigéria, Irak, Oroszország és Kazahsztán) azonban nem ért ezzel egyet, így politikai összeütközésekre is számítani lehet a szervezeten belül. Könnyen lehet, hogy az eddig a kitermeléscsökkentést támogató Szaúd-Arábia is csatlakozik hozzájuk. Az utóbbi időben ugyanis egyre erősödnek azok a hangok a királyságban, amelyek szerint nem kellene további piaci részesedést feláldozni annak érdekében, hogy más, kisebb olajtermelők megőrizzék a sajátjukat. Ennek ellenére azonban valóban meglepetés lenne, ha a kartel nem tudna megegyezni a jövőbeni vágások mértékéről és időzítéséről. 

LAKOSSÁGI FOGYASZTÁS

TREND

Az idei kulcsszó a fenntarthatóság. A fejlett országok fogyasztói csoportjai, érdekvédelmi szervezetei ambiciózus célokat tűztek ki az üvegházhatás csökkentésére, több esetben is a nettó értelemben vett zéró kibocsátás a cél. A vállalatok - és főleg részvényeseik! - számára azonban sokkal fontosabb kérdés, hogy mennyibe fog ez kerülni nekik. A pandémia által megtépázott gazdaságokban egyre nagyobbak a kérdőjelek azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztók hajlandóak-e megfizetni a drágább zöld termékeket. Ezzel párhuzamosan azonban egyre valószínűbb, hogy a környezetszennyező termékek adózása drasztikusan megemelkedik, így eltűnik ezek árelőnye a zöld termékekhez képest. 

A LEGNAGYOBB SZABÁLYOZÁSI KOCKÁZAT

A cukortartalmú élelmiszereket terhelő adók várhatóan drasztikusan megemelkednek globálisan.

A cél az elhízás visszaszorítása. A minta a briteknél a cukortartalmú üdítőkre hét éve bevezetett extra adó, amely sikeresen szorította vissza a fogyasztásban - és így a termelésben - az ilyen italokat. A brit mintát követték például olyan országok, mint India vagy Malajzia. A cukorhelyettesítők piaca feljövőben van. Brit mintára elterjedhet az is, hogy a gyorséttermek, az egészségre káros élelmiszerek hirdetéseit korlátozzák. A feldolgozott élelmiszereket gyártók szintén kárvallottjai lehetnek ennek a trendnek, az “egészséges” élelmiszerek és italok előállítói viszont egyre nagyobb számban lehetnek a multik felvásárlási célpontjai. 

SZEMÉLY

Carlos Brito, az Anheuser-Busch InBev italóriás vezérigazgatója. A pandémiára regaálva az AB InBev visszafogta korábban meglehetősen aktív felvásárlási tevékenységét - amely sikeressé tette Britot, állítólag már keresik is az utódját. 

A LEGNAGYOBB MEGLEPETÉS

Az Unilever és a Reckitt Benckiser egyesülése lenne. Az Unilever tavaly döntött arról, hogy egységesíti szervezeti struktúráját, 90 éves működés után inkább brit cég lenne, mint angol-brit. Ennek célja az egyesülések és felvásárlások megkönnyítése. Néhány elemző felvetette, hogy a Dettol termékek gyártójával, a Reckittel célszerű lenne egy összeolvadás. A nyilvánosság előtt mindkét cég hevesen tiltakozott az ötlet ellen. A Kraft és a Heinz öt évvel ezelőtti megafúziója azonban nyomás alá helyezte a szektort. 

TECHNOLÓGIAI SZEKTOR

TREND

Otthonról dolgozni, otthonról tanulni, otthonról játszani - erről szólt az elmúlt év és félő, hogy az idei nagy része is. A technológiai cégek azonban igen jól kerestek ezen, megnőtt az igény a digitális szolgáltatások iránt. Az idei év végén talán kevesebb online tárgyalás lesz és ritkábban rendelünk vacsorát is online, viszont a járvány megmutatta és rá is szoktatta az embereket a digitális világ kényelmességére. Ha csökken is az igény a szektor néhány szolgáltatására, ezek még mindig jóval a járvány előtti szinten maradnak. A vállalatoknál hasonló jelenségek játszódnak majd le, azzal kiegészülve, hogy a digitalizációban tavaly lemaradottak az idén igyekeznek majd ezt bepótolni. 

A LEGNAGYOBB SZABÁLYOZÁSI KOCKÁZAT

A big-tech ellen sorra indultak még tavaly, Donald Trump elnöksége alatt a trösztellenes eljárások előkészületei - egyébként a demokraták támogatásával. Az idén nem valószínű, hogy bíróság elé kerülnének ezek az ügyek, így a fókuszban a jogszabályi változások lesznek. A tengerentúlon és az EU-ban is szigorúbb új szabályozást fogadhatnak el. A folyamatban Brüsszel előrébb jár, az elmúlt év utolsó napjaiban készült el a digitális piacokról szóló törvényjavaslat, amely a versenyszabályok megszegéséért globális árbevételük akár 10 százalékával is büntetné a technológiai cégeket. Az irány azonban egy Brüsszelben és Washingtonban is: a szolgáltatókat, a közösségi oldalakat korlátozzák abban, hogy felületeiken saját szolgáltatásaikat reklámozzák, valamint felelősek lesznek azért, ha tiltott tartalmak jelennek meg. Az új jogszabályok várhatóan 2022-ben lépnek életbe. 

SZEMÉLY

Elon Musk. Ki más? A Tesla alapítója a világ második leggazdagabb embere - az amazonos Jeff Bezos után -, cégét az autógyártás legmagasabbra értékelt vállalatává tette. Musk azonban vizionárius típus, aligha elégszik meg ezekkel a babérokkal. Egója és trollkodásra való hajlamossága garantálja, hogy rá irányuljon a figyelem. A szintén általa alapított SpaceX Starlink nevű programja készítheti el a világ első globális, műholdas  szélessávú internethálózatát. 

A LEGNAGYOBB MEGLEPETÉS

Valószínűleg az lenne, ha valamelyik tech-óriás önszántából döntene a mellett, hogy leválasztja magáról valamelyik ágazatát. A szektor kritikusai ugyan erősen érvelnek a mellett, hogy például a Facebookról le kéne szedni a WhatsAppot, de ha meg is indulnak az erről szóló perek, évek, míg ez megvalósulhatna. Elképzelhető azonban, hogy a nagyvállalatok elébe mennek ennek és maguk döntenek a leválasztás mellett. Így egy lépéssel a szabályozás előtt járnának, újra maguk alakíthatnák ki a játékszabályokat. A Google anyavállalata, az Alphabet például lépéseket tett abba az irányba, hogy leválassza szélenergia leányvállalatát. Logikus döntés volt ez, miután a cég két alapítója, Larry Page és Sergey Bin visszavonult a közvetlen vállalatirányítástól. Hasonlóképpen logikus - de kétségtelenül sokkal radikálisabb - lenne leválasztani az anyavállalatról a cég felhő-alapú szolgáltatásait végző tevékenységet. 

PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

TREND

A brexit következményeinek a szektorra gyakorolt hatásáról még csak kezdeti tapasztalataink vannak. A több százmilliárd dolláros kérdés, hogy London, a City kiválva az uniós pénzügyi rendszerből képes lesz-e a régió pénzügyi központja maradni, vagy lekörözik az európai riválisok, például Párizs vagy Frankfurt. A világ többi nagy financiális központja, New York, Hongkong és Szingapúr szintén ráveti majd magát a Cityre. 

A LEGNAGYOBB SZABÁLYOZÁSI KOCKÁZAT

Könnyen lehet, hogy Brüsszel, az EU úgy dönt, hogy elviszi Londonból az éves szinten 78 ezer milliárd eurós, euróban denominált határidős termékek klíringjét, elszámolását. Ez komoly fejfájást okozna a City bankárainak és az ügyfeleknek, aki a nap végén oda jutnának, hogy a kereskedésért többet kellene fizetniük, mint amennyi maga az ügylet. 

SZEMÉLY

Jane Fraser lesz az első nő, aki egy Wall Street-i nagy befektetési bankot vezet. Fraser februában veszi át a Citigroup irányítását Michael Corbattól. A 63 éves skót bankár pontosan tisztában van vele, hogy szerepe nem azért nevezték ki, hogy a nemek közötti egyenlőséget demonstráljék rajta keresztül. A nagy amerikai bankok közül egyedül a Wells Fargo részvényei teljesítettek rosszabbul tavaly, mint a Citi papírjai. A bank régóta küzd azért, hogy meggyőzze a befektetőket: valóban képes arra, hogy meglehetősen szerteágazó tevékenységét egy koherens stratégiával fogja össze. 

A LEGNAGYOBB MEGLEPETÉS

A bankszektorban az lenne, ha Európa végre képes lenne összehozni egy globális méretekben is jelentős piaci szereplőnek számító nagybankot. Az EU évek óta küzd ezzel a problémával, bankrendszere elaprózott és kevésbé hatékony, mint az amerikai. Ha megvalósulna egy ilyen óriási bankfúzió, az nyomás alá helyezné a versenytársakat is, beindulna egy fúziós hullám. A tengerentúlon viszont az keltene nagy feltűnést, ha a big tech valamelyik nagy játékosa - például a Google vagy az Amazon - kiterjesztené tevékenységét a pénzügyi szektorra és megpróbálna versenyre kelni a hagyományos amerikai nagybankokkal, biztosítókkal vagy alapkezelőkkel. 

KISKERESKEDELMI SZEKTOR

TREND

A pandémia alatt, tavaly nőtt a különbség az ágazat nyertesi és vesztesei között, és ez a folyamat várhatóan tovább gyorsul az idén. Az Egyesült Államokban a Walmart és a Target megszilárdította pozícióit. A ruházati láncok és a szupermarket hálózatok viszont egzisztenciális problémákkal küzdenek, így az idén akár egy csődhullámra is számítani lehet körükben. 

A LEGNAGYOBB SZABÁLYOZÁSI KOCKÁZAT

A kiskereskedelmi szektor lobbistái mindent elkövetnek, hogy a Biden adminisztráció ne emelje a duplájára a minimálbért. Nehéz lesz, mert az új elnök egyik leghangsúlyosabb kampányígéretéről van szó. Kockázat az is, ha az Amazon ellen indított trösztellenes eljárásnak feldarabolás lesz a vége. Egy ilyen intézkedés végigsöpörhet a szektoron. A kereskedelem legnagyobb problémája azonban az idén is a tavlyi marad: miként birkóznak meg a hatóságok a koronavírus járvánnyal, mekkora lesz a vásárlóerő, visszatérhetnek-e a vevők a hagyományos üzletekbe. 

SZEMÉLY

Az ágazatban végbemenő legnagyobb üzletek mögött álló személy nem a kiskereskedelemhez tartozik. David Simonról van szó, aki a Simon Property Group alapítója. A mágnás tulajdonában van a legtöbb amerikai bevásárlóközpont. Az ingatlanbefektető sorra vásárolja fel legnagyobb bérlőit, így a JCPenney-t, a Forever 21-et és a Brooks Brotherst. Az igazán nagy kérdés az, hogy a kiskereskedelmi láncokat miként lehet majd egy ingatlanbefektetéssel foglalkozó cégbe integrálni. 

A LEGNAGYOBB MEGLEPETÉS

A pandémia után - alatt - az lenne, ha a fogyasztói szokások visszatérnének a járvány előttihez. Azonban ha ez történne, az se mentené meg a hagyományos bevásárlóközpontokat és a belvárosi exkluzív üzleteket. Az szektorban mélyen gyökerező, strukturális változások indultak el - az online mindent visz.