Türk Tanács – keleti mumus, vagy korlátozott lehetőség?

A Törökország meghatározta szervezet ugyan 2009-ben alakult, de 2014-ig, Erdogan elnökké válásáig csak vegetált. Ankara, Erdogan személyes ambíciói indították el a felértékelődés útján. Tagja megfigyelői minőségben Magyarország. Ukrajna a krími tatárokra hivatkozva szintén megfigyelői státust szeretne a szervezetben. Magyarország, mint megfigyelő szerepéről a Türk Tanácsban Ankara azt mondja, Budapest a szervezet Nyugat-Európára, az EU-ra néző ablaka-ajtaja. A magyar fővárosban működik a Türk Tanács Európai Hivatala is.

Türk Tanács tagok: Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és a tavalyelőtt ismét taggá vált Üzbegisztán. Hírek szerint a világ egyik legnagyobb földgázkészletével rendelkező Türkmenisztán is érdeklődik a belépés iránt. Ha ez bekövetkezik és javul az azerbajdzsáni-türkmenisztáni viszony, létre jöhet a Kászpi tenger déli, középső szakaszán a türkmén gázt Azerbajdzsánon át Törökországba, Európába juttató gázfolyosó.

Ennek elindítása kiegyensúlyozóan hatna az európai gázpiacra. Kiváltképpen a kelet-közép-európai, balkáni térségre, amelynek országai importjában jóval 50 százalék felett van az Oroszországi Föderáció (OF) súlya. Ilyen értelemben eleget tenne a figyelmeztető jelzéseket küldő Egyesült Államok kívánságának és a kiegyensúlyozottabb szénhidrogén importpiacokat akaró EU-követelményeknek.

Itthon, Magyarországon a Türk Tanács erősen megosztja a társadalmat, amelynek egy része szemben áll a több irányba való nyitottság elvével és döntően a nyugati, az euroatlanti értékvilágot fogadja el, tartván attól, hogy a keleti kapcsolatok visszarántják az országot az Európához, az USA-hoz való feltétlen lojalitás útjáról. Számukra a Türk Tanács a „rossz irányú” keleti nyitáspolitika jelképe. Ám ez esetben egy 12 éve alakult, nem túl jelentős, a helyét, funkcióit még kereső szervezetről van szó, amely érdeklődéssel fordul Magyarország felé is.

Ami Budapest számára is lehetőségeket kínál. A szervezet egyes tagállamai, például Üzbegisztán, kitartóan építik kapcsolataikat déli, délkeleti irányba, Afganisztánon túl Pakisztán, India felé. Az iszlám siíta ágának vezető országa, Irán is figyel a Türk Tanácsra – egyelőre nem látni ezzel kapcsolatos világos álláspontot Teheránban.

És a keleti nyitáspolitika két emblematikus állama, Kína és az Oroszországi Föderáció gyanakvással kevert érdeklődéssel viszonyul a Türk Tanácshoz. Német elemzők a Türk Tanácsot, - utalva Erdogan oszmán birodalom-újjáépítő szándékára? - a brit érdekszférát összefogó Brit Nemzetközösséghez, vagy az Arab Ligához szokták hasonlítani.

Magyar szempontból legalább két tényező van, amely odafigyelésre ösztönöz.

Egyfelől a Türk Tanács ambíciója, hogy Törökországon keresztül energiaszállítási folyosót létesítsen, amely Közép Ázsia, elsősorban Türkmenisztán földgázát, Kazahsztán olaját a Bakutól Törökországon keresztül Európáig húzódó, többé-kevésbé elkészült, működő csővezetékeken át térségünkbe juttassa. A másik elem nem kevésbé érdekes: a türk Új Selyemút, amely az évezredes hagyományt, az eredeti selyemút egyik legfontosabb, iráni-kászpi ágát élesztené újjá. Még tisztázatlan, hogy a Türk Tanács milyen viszonyt alakít ki a TRACECA nevű nemzetközi szervezettel, amelynek fő feladata az Európa és Ázsia közti áruforgalom, a folyosók előmozdítása.

Azaz a balkáni-kelet-európai-dél-kaukázusi-közép-ázsiai kereskedelmi útvonal-kötegnek három gazdája is van. A legfontosabb Kína a BRI (Új Selyemút) mega-programmal. Ezt kevésbé zavarja a Türk Tanács energiahordozókra építő korridor-rendszere. És végül az EU-támogatta TRACECA, amelynek tagsága részben megegyezik a Türk Tanácséval és az áruszállítási útvonalakra összpontosít.

A Türk Tanácsot árgus szemekkel figyelik Moszkvából – azért is, mert az OF két, gazdaságilag jól teljesítő, komoly nyersanyagforrásokkal, hadiiparral rendelkező, részben türk tudatú, iszlám gyökerű tagállama, Tatárföld (Tatarsztán) és Baskíria (Baskortosztán), mások mellett érdeklődik a türk gondolat mögötti fejlemények, kulturális-történelmi szálak és a gazdasági lehetőségek iránt.

Washington és Peking is figyelmesen követi a fejleményeket. Amerikai szempontból Törökország a NATO egyik oszlopa – legalábbis katonailag a szervezet egyik legpotensebb hadseregével, igen komoly hadiipari háttérrel. Ám a török-amerikai kapcsolatok, akárcsak a török-oroszországi viszony, hullámzóak.

Ankara egyik nagyhatalom iránt sem demonstrál feltétlen hűséget, újabban igyekszik érvényre juttatni jelenlegi elnöke ambícióit. Orosz fegyverzetet (Sz-400-as lég- és rakétavédelmi rendszert) vásárolt, ezzel Amerikát dühítette fel, majd Ukrajnának Bayraktar TB2-es csapásmérő drónokat adott el és a minap Ankarában fogadta az ukrán államfőt, amivel kiváltotta az OF haragját.

Egyik nem deklarált alapvető célja: az iszlám világ meghatározó vezetőjévé válni. Vannak más államok is, amelyek erre a címre pályáznak, Egyiptom, Irán és Szaúd-Arábia.

Az Egyesült Államok szempontjából a Türk Tanács akár az Afganisztán utáni közép-, és dél-ázsiai politikája egyik támaszává is válhat. Persze kérdés, hogy a térség iránt közönyös Obama, majd Trump-kormányzat után Joe Biden figyelmét felkelti-e a régió, vagy csak Ukrajna érdekli? Washingtonnak a közelmúltban nem volt nagy szerencséje a gyéren lakott, de hatalmas erőforrásokkal rendelkező Közép-Ázsiában, a „sztánok” (Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán) világában.

A kétezres évtized első esztendeiben – nem kis részben az afganisztáni katonai fellépés okán - az USA nagy érdeklődéssel fordult a „sztánok” felé. Kirgizisztánból meg is próbált valamiféle regionális, sajátos demokráciájú mintaállamot faragni, de a kísérlet eredménytelen maradt. Elsorvadt a kirgiz főváros, Bishkek mellett fenntartott amerikai-oroszországi - mondják, a két állam titkosszolgálatai által felügyelt - üzlet, amelynek keretében oroszországi üzemanyaggal látták el az Afganisztánban működő nyugati, amerikai légierőt. Oroszország viszont megszilárdította kirgizisztáni és tádzsikisztáni helyzetét, ma mindkét államban fontos orosz katonai létesítmények, támaszpontok működnek.

Moszkva szempontjából nem kevésbé pikáns a Türk Tanács összetétele. A szervezet meghatározója, vezéregyénisége a NATO-tag Törökország. Három tagja (Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán) részese az erősen katonai-nemzetbiztonsági irányultságú Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, angolul a CSTO-nak. Ebbe Üzbegisztán hol belép, hol kilép (2006-ban, 2012-ben kilépés).

Ez a szervezet egyértelműen Oroszország vezetése alatt működik és szokták a keleti NATO-ként is emlegetni. Közép-Ázsia, mint egykori szovjet tagállam-csoport ma is Moszkva megkülönböztetett gazdasági-katonai-politikai figyelmét élvezi. A CSTO mellett Moszkva szorgalmazza az ugyancsak OF-dominálta Eurázsiai Gazdasági Unió (Kazahsztán és Kirgizisztán is tagja) erősítését. Szerény mértékben Megerősített Partnerségi és Együttműködési Egyezményével (EPCA) jelen van az EU is. Az EPCAnak jelenleg egyetlen Türk Tanács tagja van: Kazahsztán.

Kína nem kevésbé érdeklődik a Türk Tanács mögötti szándékok, lehetőségek – és kockázatok – iránt. Pekingnek sok gondja-baja van az iszlámhitű ujgurokkal, akik szintén keresik a kapcsolatot a világgal, Nyugattal. (Egy személyes megjegyzés: a múlt század nyolcvanas évei végén kapcsolatépítési szándékkal Kazahsztánban élő ujgur értelmiségiek keresték meg e sorok íróját Moszkvában, ahol külföldi tudósítóként működött. A magyarokat rokonnépként jellemezték, ami abban az időben szokatlanul hangzott.

Ma is sok ujgur él Kazahsztánban, Almatiban és környékén). Ugyanakkor Kína a közép-ázsiai térség egyik vezető külgazdasági partnere. Kazahsztán külkereskedelme mintegy 40%-át az EU-tagállamokkal bonyolítja le, emellett Oroszország, Kína jelentős exportőrök.

Törökország és Azerbajdzsán mellett kulcsállam Kazahsztán is. Területileg a Türk Tanács legnagyobbja, és hatalmas természeti kincsen ül.A világ egyik legjelentősebb uránium-termelője. Megjegyzendő, hogy a térségben gyakori az urániumérc, Üzbegisztán a hetedik legnagyobb kitermelő a világon, de ismertek uránium-érc lelőhelyek Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban is.

Kazahsztán külpolitikájában-katonapolitikájában Azerbajdzsánnal hasonló vonásokat mutat. Nur-Szultan (azelőtt Astana) külpolitikáját a korábbi elnök, ma a Türk Tanács tiszteletbeli elnöke, Nurszultán Nazarbajev által kidolgozott többirányúság (többvektorú külpolitika) határozza meg. A kazahok az azeriekhez hasonlóan jó kapcsolatot tartanak az USA-val és Izraellel. Ez utóbbival kiváltképpen a hadiipari együttműködés virágzik. De jó a viszonyuk Moszkvával, ez idő szerinti fő fegyverszállítójukkal.

A Türk Tanács másik két tagja, Üzbegisztán és Kirgizisztán politikailag kevésbé stabil. Mindkét országban nemrég történt hatalomváltás, új csoportok ragadták a kezükbe az irányítást. Érdekesség: Üzbegisztán exportjának legnagyobb tétele a fém-arany… Idén a Világbank szerint a tavalyi 20%-os külkereskedelem-zuhanás után élénkülésre számítanak, kiváltképpen az arany-exportban.

Erdogan török elnök, mint jelentős, ámbár vitatott nemzetközi személyiség csillaga bizonyos térségekben emelkedik. Például az új líbiai miniszterelnök beiktatása utáni első külföldi útja Ankarába vezetett. Ugyanakkor sok minden, ami a török elnököt körülveszi, bizonytalan és kiszámíthatatlan irányt vehet. Például az elnök viszonya az iszlamista mozgalmakhoz.

Tegyük hozzá, hogy a Türk Tanács másik két jelentősebb országát, Kazahsztánt és Azerbajdzsánt ez idő szerint olyan vezetők irányítják, akik világi nézeteket vallanak, legfeljebb a mérsékelt iszlámot fogadják el és fellépnek az országaikba visszatérni igyekvő, korábban a Közel Keleten harcolt Iszlám Állam terroristáival szemben.

Egészében véve meglehetősen tarkabarka a Türk Tanács tagjainak politikai-katonai elkötelezettsége. A mozgatórugó Törökország és a megfigyelői státusú Magyarország NATO-tagok. A többi tagállam a semlegesség, tömbön kívüliség különféle változatait követi. Azerbajdzsán, noha külpolitikájának az alapját az el nem kötelezettség adja, rendkívül szoros politikai-katonai-gazdasági kapcsolatot tart fenn Törökországgal. Hasonló a viszonya Izraellel és az Egyesült Államokkal is – és Baku korrekt, csaknem baráti kapcsolatban van Moszkvával is.

Tegyük hozzá, Kína számára roppant fontos a közép-ázsiai térség, hiszen ezen át halad az új szárazföldi Selyem Út (BRI) vonatokkal, kamionokkal Európa, a Közel-Kelet irányába hömpölygő hatalmas árufolyama. És a kínai új Selyemút vasútvonalai, közútjai Közép-Ázsia irányába a kritikus helyzetű, nagy muszlim ujgur lakosságrésszel rendelkező Hszincsiang (Kelet-Turkesztán) tartományon keresztül mennek tovább Kazahsztánon, a Türk Tanács tagján, fontos tranzitországon át nyugat felé.

A hat BRI tranzitútvonalból három Hszincsiangon keresztül halad, a többi között a kínai-kazahsztáni határon lévő mega-átrakó-tranzitállomáson, Khorgoson keresztül. A Kína-Pakisztán korridor, amely a pakisztáni, de kínaiak által működtetett Port Gwadar kikötőbe szállítja a kínai árukat, Hszincsiangot is keresztezi.

A Türk Tanács tagjairól:

A szervezet tagállamaiban 144 millióan élnek, nagyjából ugyanannyian, mint az OF-ban. Magyarország külkereskedelme a Türk Tanács tagjaival nem jelentős, 2020-ban mintegy 4 milliárd dollárt tett ki, a teljes magyar külkereskedelmi forgalom mintegy 3 százalékát. Ennek oroszlánrészét a magyar-török forgalom alkotta.