Új kutatás a fociklubokról: Mi dönti el, bennmaradnak-e az első ligába feljutó újoncok?
ElemzésekÖsszesen 21 európai labdarúgó-bajnokság első osztályú újonc csapatainak bennmaradással kapcsolatos esélyeit vizsgálta egy hazai tanulmány három új mérési mutató alapján. Érdekes következtetésekre jutottak.
A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának két phd hallgatója, Gyimesi András, (Pécsi Tudományegyetem Közgazdaásgtudományi Kar) és Braun Erik (ELKH KRTK Regionális Kutatások Intézete) a Közgazdasági Szemlében megjelent „Van-e esélye a feljutó csapatoknak a bennmaradására” című tanulmányában az európai bajnokságok összehasonlítása alapján azt vizsgálta, vajon milyen esélye van az első osztályába feljutó egyesületeknek a bennmaradásra. Az elemzést a Magyar Közgazdasági Társaság Sportközgazdasági Szakosztályának online konferenciáján mutatták be.
Braun Erik a tanulmányt ismertetve elmondta, az európai országokban ismert nyílt bajnoki rendszernek csak a legfelső szintjével foglalkoznak, vagyis azzal, milyen esélyeik vannak a másodosztályból feljutó csapatoknak a legfelsőbb szinten. A bennmaradás esélyeinek elemzésekor figyelembe kell venni az adott bajnokság létszámát, a lejátszott mérkőzések számát a feljutó, illetve kieső csapatok számát, az elért helyezést és pontszámot.
A nyílt ligák előnyei közé sorolják a kutatók, hogy a kiesés veszélye a közép-, illetve kiscsapatokat folyamatosan ösztönzi a jobb teljesítményre, valamint hogy nem is olyan hosszú távon akár jelentősen is átalakulhat az adott liga összetétele. Ugyanakkor hátrányként kell értékelni, hogy nem feltétlenül a legnagyobb piaccal rendelkező csapatok szerepelnek az első osztályban, hogy a kiesés veszélye miatt nincsenek ösztönözve a csapatok az erőforrások megosztására, a nagy csapatok sokkal több közvetítési és egyéb díjhoz jutnak, mint a kisebbek. Végül hogy sokkal kiegyensúlyozatlanabbak, mint a zárt ligák.
A kutatás rámutatott, miután az izgalmas meccsek, a bajnokság kiszámíthatatlansága sokkal jobban vonzza a nézőket, mint egy unalmas, szinte előre lejátszott bajnokság, az érdeklődők számának emelkedése emeli az adott liga gazdasági értékét.
Erre az eredményre azt követően jutottak, hogy 21 nemzeti bajnokság adatait vizsgálták: arányszámot alakítottak ki, hogy a feljutott csapatok közül hányan maradtak bent a ligában az adott év végén.
Ha mindegyik, akkor a mutató értéke egy, ha egyik sem, akkor nulla. A figyelembe vett másik mutatóban azt vizsgálták, a feljutott csapat mérkőzésenként átlagosan hány pontot szerzett, és ezt viszonyították az utolsó, még bentmaradt csapat hasonló adatához. Ha ez a szám pozitív, akkor jól teljesítettek a feljutók, ha nem akkor az átlagnál rosszabbul.
Azonban ezzel a mutatóval is akad egy probléma, mégpedig hogy nem veszi figyelembe az adott liga létszámát. Ezért egy harmadik mutatót is kreáltak a szerzők, amelyben az összes megszerzett pontszám huszadik percentiliséhez viszonyították a bentmaradók megszerzett mérkőzésenkénti pontszámát. Ez a mutató már azt is figyelembe veszi, összesen hány csapat vett részt az adott évben a bajnokságban. Ez a mutató igen hasonló eredményt mutatott, mint a második mutató értéke.
Az európai futball ligák ilyen módszerekkel feltárt adatait elemezve Gyimesi András elmondta, a három mutató nagyjából hasonló eredményt mutatott, közülük azonban a harmadik hozta talán a legjobb rangsort.
Az eredmény azt mutatja azt osztrák, a svájci és szerb bajnokságok, valamint a top ligák közül a német bajnokság újoncai mutatnak kiemelkedő teljesítményt. Ezzel szemben a dán, a cseh, a topligák közül pedig az angol és a francia ligák feljutói viszont kifejezetten gyengén teljesítenek.
Az eredmények értékelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy amennyiben túlságosan sok vagy kevés a feljutó együttesek száma, akkor torzíthatnak a mutatók - hangzott el az online konferencián.
A tanulmány összegzése szerint a 2007/2008 és a 2016/2017 közötti szezonok alapján a legnépszerűbb bajnokságok közül Franciaországban és Angliában a legnagyobb, Németországban pedig a legkisebb az első osztály fölénye. A különbségek gazdasági okait megvizsgálva, a magyar újoncok átlagosnál jobb teljesítményét a kiesés és feljutás csekély pénzügyi vonzata okozhatja, míg az angol újoncok a pénzügyi kockázatok miatt nem motiváltak erőfeszítéseket tenni a bennmaradás érdekében.
A teljes konferencia az alábbi videón tekinthető meg:
