Újabb áremelkedések jönnek jövőre, vagy végre fellélegezhetünk? 

A tavalyi év óta az áremelkedések a közbeszéd egyik legforróbb témái lettek. Miattuk a kiskereskedelmi forgalom is jelentősen visszaesett. Ebben a tekintetben idén októberig  a tíz hónapot együtt nézve jelentős, 9 százalék a csökkenés az előző évhez képest.

Az idei évre eleve úgy fordultunk rá, hogy nálunk az EU-s átlag több mint kétszerese, 26 százalékos volt az infláció. A csökkenésnek hála az éves átlag jóval ezalatt lesz, de vajon mi lesz 2024-ben?

Egy nemrég megjelent kutatás szerint az inflációs félelmek láthatóan elkezdtek enyhülni. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy vajon tényleg van-e okunk a fellélegzésre.

Jövő év elején dőlhet el minden

2024 tavasza meghatározó lesz az egész jövő év árdinamikája szempontjából: ekkor fut ki a bázishatás támogató szerepe, ami átmenetileg teljesen lelassíthatja a dezinflációs folyamatot – mondta el a növekedés.hu-nak Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.

A 2024-es kilátások kapcsán hozzátette: „az éves átlagra 5,5 százalék a várakozásunk, de csak 2025-ben térhet vissza a jegybanki célsávba az infláció.”

Mindez közel van az elemzői felmérések átlagához, amely 5,1 százalékon áll. Az OTP Elemzési Központban viszont ennél is kisebb, 4,5 százalék körüli értéket várnak. A pénzintézetnél felhívták rá a figyelmet:

Az elmúlt félévben nagyon lelassult az árak emelkedésének üteme,  a szezonális és volatilis tételektől szűrt havi, évesített áremelkedések átlaga az elmúlt fél évben alig 3,5 százalék volt.

A garantált bérminimum emelése erősíti az inflációs nyomást

Fontos szem előtt tartani, hogy az elmúlt 6-8 hónap erőteljes dezinflációját hajtó tényezők – jelentős energiaár és mezőgazdasági termékár csökkenés, visszaerősödő árfolyam, visszaeső fogyasztás – előre tekintve mind gyengülnek, vagy akár meg is fordulnak majd – mondták el az OTP-nél.

 A minimálbér- és a garantált bérminimum emelése például jó eséllyel erősíti majd az inflációs nyomást.

Emiatt a jegybank részéről is indokolt az óvatosság a kamatcsökkentési pálya kialakításánál. Várakozásunk szerint ezért a jegybank jövő márciusig kitart majd a jelenlegi 75 bázispontos kamatcsökkentési ütem mellett. Ezt követően csökkenhet majd a kamatcsökkentési lépésköz.

Hasonlóan látja a helyzetet az MBH Bank szenior elemzője Balogh-Béki Márta is.

„Arra számítunk, hogy a dezinflációs trend folytatódik. A dezinfláció mellett hat az idei magas bázis, valamint a forint árfolyamában történt korrekció. A bérminimum emelése és a továbbra is feszes munkaerőpiac azonban csökkenti az infláció mérséklődésének sebességét,

mivel a vállalatok továbbra is láthatóan reagálnak az inflációs folyamatokra a munkaerő megtartása érdekében, ez pedig növeli az ár-bér spirál kialakulásának kockázatát.”

A szakértő elárulta, hogy jelenleg 8,5 százalékos átlagbér növekedésre számítanak 2024 vonatkozásában, ugyanakkor a decembertől 15 százalékkal, illetve 10 százalékkal emelkedő bérminimumok szintje miatt 10 százalékos is lehet az átlagbér emelkedése jövőre.

Ez az infláció további mérséklődése mellett 5 százalék feletti reálbér növekedést jelenthet, fokozatosan támogatva a gyengébb fogyasztás helyreállását.

Mint hozzátette: a piaci szereplők év eleji átárazási döntéseinek mértéke kockázatot jelent a 2024-es infláció kapcsán.

Az idei várakozások kapcsán a szakértő elmondta, hogy az üzemanyagárak emelkedése, valamint a szolgáltatok jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés mérséklik az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében az év utolsó hónapjára így is 7 százalék alatti árindexszel számolnak. Idén az éves átlagos inflációs rátára vonatkozóan 17,8 százalék a prognózisuk.