Újabb energiaválság jön a közeledő tél miatt? A szakértők szerint vannak kockázatok

Tartós energiaellátási problémák nem fenyegetik Európát a magas energiaköltségek viszont egyúttal

az Európai Uniós versenyképességi gondjait is jelentik. Ahogyan az a Draghi-jelentés főbb megállapításaiból kiderül, Európa leszakadása gyorsul: ma még éppen akkora résszel bír – de ez egy negatív folyamat eredménye az EU szempontjából – a globális GDP-ből (17-17 százalék), mint Kína, de az USA 26 százalékos szintje egyre távolibb.

Ennek egyik oka az energiaárakban rejlik, 

a kontinensen ugyanis összességében 158 százalékkal kell többet fizetni az áramért, mint az Egyesült Államokban, a földgázért pedig 345 százalékkal.

Ennek részben az is az oka, hogy az elszámolási rendszer még mindig gázalapú, miközben a megújuló források egyre nagyobb teret nyernek.

A tél közeledtével ismét felmerül a kérdés, hogy az Európai Unió tagállamai mennyire vannak felkészülve a gázellátási zavarok kezelésére.

Az Európai Bizottság 2023. novemberi végrehajtási rendelete értelmében a tagállamoknak 2024. november 1-ig legalább 90%-os szintre kell feltölteniük gáztárolóikat – emlékeztet tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. 

Ezek valójában olyan kimerült földgázmezők, amelyeket átalakítottak olyan módon, hogy a vezetékeken érkező gáz tárolható legyen bennük.

Az EU összes gáztároló kapacitása 110 Mrd m3, amely jelenleg 93%-os szintre fel van töltve,

tehát 102 Mrd m3 gáz rendelkezésre áll. Magyarország gáztárolói abszolút és relatíve is magas töltöttségi szinten állnak, az ellátás biztosítva van.

Hazánkba több forrásból érkezik földgáz és a saját kitermelési kapacitások is rendelkezésre állnak.

Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője lapunk megkeresésére ismertette, Magyarország felkészülten várja a fűtési időszakot, az ellátási problémák kialakulásának valószínűsége alacsonyabb, mint a korábbi években volt.

A régiónkra nézve a következő időszak legnagyobb kockázatát az orosz-ukrán tranzitszerződés év végi lejárata jelenti,

ugyanakkor az elmúlt hónapok nyilatkozatai alapján várhatóan jövőre is érkezik majd gáz Ukrajnán keresztül Európába, csak azeri közvetítéssel.

Fontos megjegyezni, hogy Magyarország a 2021-ben megkötött hosszú távú szerződése keretében foglalt beszerzés nagyobb részéhez már nem az ukrán, hanem a déli irányból jut hozzá, így a tranzitvita lehetséges negatív kimenetele hazánkra kisebb veszélyt jelent, mint a régió más országaira.

Az Oeconomus tanulmánya megjegyzi, Magyarország teljes éves fogyasztásának hatvan százalékát tudná jelenleg fedezni az aktuálisan 92 százalékos töltöttségű tározókból.

Hortay Olivér a kőolaj kapcsán azt mondta, Magyarország háromhavi biztonsági tartalékkal rendelkezik, ami az akut problémák áthidalására elegendő mennyiségnek bizonyul. Jelenleg nem látszik olyan tényező, ami tartós ellátási zavart okozna, az orosz-ukrán háború ugyanakkor többletkockázatot jelent. Kedvező fejlemény, hogy a MOL megoldást talált a Lukoil-ügyre, azaz folyamatosan biztosított az ország kőolaj-ellátása, érkezik orosz import. 

Ami az európai áramellátást illeti, a magas energiaárak mellett a legnagyobb kockázatot jelenleg Ukrajna jelenti. Ugyanis az ország a háború következtében elveszítette a használható áramtermelő kapacitásainak több, mint kétharmadát és exportőrből importőrré vált.

Mennyiségek szintjén a korábbi 35-37GW áramtermelő kapacitás 10 GW alá esett, időről időre hosszan tartó, nem tervezett áramszüneteket kell tartaniuk.

Az ukrán importban a Magyarországon keresztül érkező villamosenergia aránya számos időszakban meghaladta a 40-42 százalékot. Hortay Olivér rámutatott, a régió országai – köztük Magyarország – a gazdasági és humanitárius támogatáson felül átfogó energetikai segítséget is nyújtanak Ukrajnának.