V4 országok: a többiek milliárdosai gazdagabbak

Szlogeneket ismerünk, Csehország mindig is iparosodott volt, a lengyelek négyszer annyian vannak, a szlovákoknál nagyobbak a jövdelmi különbségek. Vajon tényleg ez az igazi ok?

A térségünk leggazdagabb embereinek számbavétele sokféleképpen történhet. Mindenhol vannak jobb és rosszabb listák, de talán érdemes a globális rangsorokat nézni, például induljunk ki, az országonként azonos módszertannal készítő Forbes listájából!

Az is előnyös, hogy az amerikai magazin újabban real time rankinget is publikál, vagyis olyan adatbázisa van, amely például a tőzsdei érdekeltségek árfolyam-változásai miatt azonnal módosítja az értékeket.

A V4-ből 12-en

A világ 2000 leggazdagabb embere között, ahová csak dollármilliárdos vagyonnal lehet bekerülni hat cseh, hat lengyel, egy magyar és egy szlovák üzletember tudott bejutni.

Természetesen minden lista vitatható, mi magyarok például láthattunk már olyan rangsort, ahol Mészáros Lőrinc megelőzte Csányi Sándort,

mindenesetre a Forbes globális listájára egyedül Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója fért fel, ő 1,1 milliárd dolláros vagyonával az 1857-ik.

És a többi ország listavezetői? A régió leggazdagabb embere a világlistán is top 100-as, jelenleg éppen 95. Petr Kellner. Az 54 éves üzletember a kuponos privatizáció során tűnt ki, azóta banki, biztosítói, távközlési, informatikai, energetikai érdekeltségei is voltak, Magyarországon is van it-cége, illetve ő szerezte meg korábbi norvég tulajdonosától a Telenort.

Lengyel és szlovák éllovasok

A legnagyobb lengyel magánvagyon egy testvérpáré, Dominika & Sebastian Kulczyk együtt szerepel jelenleg a listán és az 549-ik helyet kapták, a maguk 3,7 milliárd dolláros vagyonával. Ők az örökösei Jan Kulczyk lengyel milliárdosnak (olaj- és gázszektor, távközlés, ingatlanok, söripar), aki három éve, mindössze 65 éves korában elhunyt,

Mondhatnánk, hogy a leggazdagabb szlovák vagyonosabb nála, de Andrej Babis szlovák származású üzletember ma már Csehország miniszterelnöke, így a listákon cseh állampolgárként szerepel.

Ugyanakkor Ivan Chrenko ingatlancézár, aki éppen Magyarországon, egészen pontosan az Árpádhíd pesti hídfőjénél, a Váci út magasságában valóságos irodavárost épít a HB Reavis nevű cégével, szintén megelőzi a mi éllovasunkat, igaz ő csak 200 millió dollárral, hiszen 1,3 milliárd dolláros vagyonával 1718-ik.

Ez egy kicsi régió

Ők az elsők és sok kérdés merülhet fel bennünk. Ennyivel több pénzt lehetett csinálni a többi országban?

Miért gazdagabb egy fele akkora országban (Szlovákiában) az elit, mint nálunk? Miért ennyivel sikeresebbek a csehek és a lengyelek a vagyon-gyarapításban?

Ennek sok kulturális oka van, részben pozitívak (vállalkozó szellem, nemzetközi szemlélet, kereskedelmi affinitás), részben negatívak (nagy jövedelem-különbségek, limitek, kontrollok, versenykorlátozást tiltó passzusok nélküli üzleti világ).

A legfontosabb vagyonosodási jellemző azonban ma is, ahogy több ezer éve ugyanarról szól. A nyitottságról, a bátorságról, a nemzetköziségről.

Mi egy kicsi régióban ékünk, az tud igazán sikeres lenni, aki nyit a világ felé. Évszázadok óta tudjuk, hogy az első nagy gazdagodások nem a gyűjtögetéshez, nem a szerszámkészítéshez kapcsolódtak, hanem a kereskedelemhez, a külföldhöz, az utazáshoz. Hasznos volt a helyi közösségnek a legjobb kovács, a legügyesebb asztalos, vagy vadász, de ötszáz éve is a tulipán-, a fűszer-, a bor- és a marhakereskedő vagyona volt a legnagyobb.

Globális jelenlét

Ma már a kereskedelem nem feltétlenül szállítást, hajókat és kamionokat jelent, hanem termékek, szolgáltatások globális elterjesztését, franchise-t, helyi gyártást, lokális eladást. Érdemes megfigyelni, hogy a cseh, lengyel, szlovák milliárdosok mennyire nemzetköziek.

Kellner legfontosabb cége, a Home Credit az Egyesült Államokban, Kínában és Vietnamban is sikeres, ezek nem kicsi piacok.

Kulczyk is döbbenetes bátran ment a gázbizniszével Nigériába, Peruba, Kolumbiába, olyan helyekre, ahol azt gondolhatnánk, hogy esélye sincsen egy kelet-európai üzletembernek.

Ha a többi top 5-öst nézzük, Karel Komarek, a lottókirály eleve Floridában él és a legnagyobb európai országok szerencsejáték-koncesszióiért is versenyez.

Babis, vagy az egykoir ralibajnok Solowow mindenféle országban otthon érzi magát, belekapnak ebbe-abba, Babis most leginkább a politikába.

A szlovák Ivan Chrenko is nemzetközi, az ő története leginkább a tavaly elhunyt Demján Sándoréhoz hasonlít, hatalmas bevásárlóparkok és irodaházak fűződnek a nevéhez, és bár Chrenko  határozottan Szlovákiában indította a sikereit, ma már Londonban, Berlinben, Varsóban és Budapesten is gigantikus területeken fejleszt.

Természetesen Csányi Sándornak is vannak nemzetközi aktivitásai, akár a futballvilágban, akár az OTP Bank regionális csoportja miatt, de magánvagyonát alapvetően mégis itthon szerezte, ahogy magánjellegű agrárbefektetései is magyarországiak. És, ha elkezdjük böngészni a listát, dominálnak a magyar fókuszú üzletemberek, talán egyedül Gattyán György a kivétel, aki egy teljesen globális piacon sikeres.

Viszony a politikához

A nemzetközi szemlélet biztosan fontos sikerfaktor, ahogy az is, hogy a V4-es országokban az is eltérő, hogy kinek mennyire átpolitizált a helyzete. A világ leggazdagabb emberei nem a politikából gazdagodtak meg, természetesen vannak ultragazdag uralkodók, vagyonos politikusok, korrupt elnökök, de mégis a lista első részében három gazdagodási út látható:

1. egyesek forradalmian új, felforgató technológiák révén ennyire sikeresek (Jeff Bezos, Mark Zuckerberg, Bill Gates, vagy Larry Ellison),
2. másokglobális üzletekkel futottak be (gondoljunk a Zara, az IKEA, de akár a Microsoft főrészvényesére),
3. megint másoknak generációkon átívelően sikerült fejleszteni a vagyont (elsősorban a német és a francia családokra jellemző ez az út).

Nálunk nincs ennyi út

A mi régiónkban az utolsó elem nem volt lehetséges, 1990 körül mindenki lentről kezdte. Itt sokkal jellemzőbb a jó politikai kapcsolatrendszer kihasználása, de aki globálisan is sikeres termékre, vagy felforgató technológiára aspirál, azok nem annyira a helyi politikusokra optimalizálnak, velük építenek ki erős kapcsolatrendszert, hanem sokkal inkább a piacra figyelnek. Márpedig érdekes módon ez Chrenkora, Kellnerre és Kulczykékra is nagyon igaz.

További szempontok

Végül egy csomó egyéb okot is megnevezhetünk. A csehek és a szlovákok ugyan más nemzet, szétváltak, de egy cseh és egy szlovák üzletembernek mindig ott lesz a másik piac, mint ismerős lokáció, mert azt is ismeri, ott tud elindulni a nemzetközi értékesítések útján.

A lengyel valóban nagy piac, és az sem mellékes, hogy a lengyelek nagyon lendületesek. Különösen kellemetlen, szegényes szocializmust kaptak ki, mindig kellett valamit ügyeskedniük, lengyel piacozniuk, hogy valahogy megéljenek, nyilván attól sem ijedtek meg, ha éppen Londonban kellett megkeresni a kenyerüket.

Privatizációs rajtkő

Végül az is lehet, hogy már az átmenet is számított. A privatizációnkat sokat szidjuk, miközben talán nem is tudjuk, hogy pontosan mi a baj vele,

Túl sok értékes, megmenthető vállalat tűnt el teljesen?

Kiügyeskedték maguknak a régi pártelit tagjai a spontán privatizáció során a vagyonelemeket?

Túl könnyen adtunk el egész szektorokat a külföldi multiknak?

Mindegyik és egyik sem. Közben a többiek máshogy csinálták. Például be mertek vállalni egy nagyobb kártalanítást (kuponokkal), el merték tiltani a korábbi párttitkárokat és titkosszolgálati vezetőket a gazdasági érdekcsoportoktól (lusztráció).

Jól tették, vagy rosszul? Hosszú elemzéssel lehetne kideríteni, de a magánvállalkozások fejlettségét és a magánvagyonok kiépülését tekintve a közvetlen versenytársaink mintha előrébb tartanának.

A leggazdagabb V4-esek

Forrás: Forbes.com