Vas megyében lenne a legrosszabb az adómorál? – mutatjuk, hol titkolhatják leginkább a jövedelmüket

A hazai háztartások eltitkolt jövedelméről írt érdekes tanulmányt Közgazdasági Szemlében Keresztély Tibor és Madari Zoltán, a Corvinus Egyetem tanárai.

Örökség az előző rendszerből

A jövedelem eltitkolásának negatív társadalmi-gazdasági jelenségével a szervezett foglalkoztatottsági formák megjelenése óta találkozhatunk, azonban itthon, és a többi volt keleti blokkhoz tartozó országban egészen egyedi gyakorlatok alakultak ki mondjuk Nyugat-Európához képest. Ennek oka sokrétű. Nyugaton hosszú évtizedek alatt az állam elnyerte az emberek bizalmát. A lakosok úgy érzik, van látszatja a befizetett adónak. Hosszas edukáció útján sok országban már iskolás kortól megkezdve bele nevelik az emberekbe az adózás terén a szabálykövető magatartást, illetve a vállalkozók is komolyabb kontroll alatt állnak. Ezzel szemben a volt szocialista országokban a rendszerváltás után nem volt kialakult adókultúra, azonban a feketézést már az előző rendszerből ismerték az emberek. Ehhez jön, hogy a rendszerváltás után itthon (de hasonló trendek más államokban is megfigyelhetőek voltak) hirtelen megnőtt a munkanélküliség, óriásira nyílt a jövedelmi olló, megjelentek a nagyon gazdagok, és a mélyszegénységben élők, az állam pedig a gazdasági recesszió miatt elvesztette a hitelességét. Ennek a folyamatnak köszönhető, hogy itthon és a hozzánk hasonló országokban az 1990-es évektől jelentősen elburjánzott a rejtett – feketegazdaság, az adóelkerülés, ami nyilvánvaló kihívást jelentett az adott államok vezetésének (a lakosságnak egyébként ez az ügyeskedés gyakran a túlélést jelentette).

Csökkent az áfarés

Napjainkra ezen a téren Magyarország pozitív változásokat ért el. Az adókövető magatartás jelentősen javult. Komoly sikert értünk el például az áfarés terén (a kivetett és a beszedett áfa közti különbség), ami 2010-ben 21,9 százalék volt, 2019-ben pedig már csak 6,6 százalékon alakult az Európai Bizottság adóügyi jelentése szerint. Ez volt a legnagyobb javulás az egész Európai Unióban.

Óriásit esett a jövedelem eltitkolás mértéke

Azonban most elsősorban a személyi jövedelem után fizetett adóval kapcsolatos morált szeretnénk vizsgálni, így az előbbi szemléltető jellegű kitérő után érdemes kiemelni, hogy ezen a téren is pozitív irányú változás indult el hazánkban az elmúlt években.

Az átlagjövedelem alakulása (bal tengely) és a rejtett jövedelem aránya (jobb tengely) a versenyszférában; forrás: Közgazdasági Szemle, LXVIII.évf., 2021. július-augusztus

A rejtett jövedelem megjelenése elsősorban a versenyszférában jellemző, így érdemes ott körbenézni. (A közszférában alapvetően minimális a jövedelem eltitkolás mértéke). A KSH adataiból kitűnik, hogy míg 2015-ben a rejtett jövedelem aránya a versenyszférában dolgozók esetében közel 20 százalékos volt az eredeti jövedelemhez képest, addig 2017-ben már kevesebb mint 8 százalék, tehát drasztikusan csökkent a rejtett jövedelem aránya.

Egy szó, mint száz, adómorál terén látható, hogy jók a tendenciák, de felmerülhet a kérdés, minek köszönhető ez a javulás és kik azok/melyek azok a társadalmi rétegek, akik a leginkább eltitkolják a jövedelmeiket.

Először ez utóbbira érdemes válaszolni, mert az megkönnyíti az első kérdés megértését. Ehhez Keresztély Tibor és Madari Zoltán, a Közgazdasági Szemle 2021 július-augusztusi kiadványában megjelent tanulmányát hívtuk segítségül.

Nem csak az alacsony jövedelműek trükköznek

Kutatásuk alapján több érdekes tényre is fény derült.

Ezek egyike, hogy melyik jövedelemi rétegbe tartozó személyek körében a leginkább jellemző az adóelkerülés. Az, hogy a legalacsonyabb jövedelműek esetében jelentős a bevallott és a tényleges jövedelem közötti különbség nem meglepő. 2015-ös adatok alapján azok körében, akik a legalsó jövedelmi decilisbe estek az eltitkolt jövedelem aránya 29,8 százalék volt.

Az eltitkolt jövedelmek aránya jövedelmi decilisek szerint; forrás: Közgazdasági Szemle, LXVIII.évf., 2021. július-augusztus

Az őket követő 8 jövedelmi decilisben, tehát a nagyjábóli középrétegben ugyan van valamekkora szórás, azaz vannak kiugró értékek mindkét irányba, de átlagosan az eltitkolt jövedelem aránya 17,81 százalékon alakult.

Az érdekes a tizedik, azaz a legmagasabb jövedelmi decilis. Ide tartoznak a tulajdonképpeni leggazdagabbak, és meglepő, vagy sem, az ő moráljuk ezen a téren a leggyengébb, esetükben ugyanis az eltitkolt jövedelem aránya 2015-ben 30,53 százalékra rúgott, ezzel pedig elfoglalják az adókerülők képzeletbeli dobogójának elsőhelyét.

Az eltitkolt jövedelmek aránya jövedelmi decilisek szerint; forrás: Közgazdasági Szemle, LXVIII.évf., 2021. július-augusztus

A kérdés persze jogosan vetődhet fel bárkiben. Miért pont ez a két réteg titkolja leginkább a jövedelmét. A válasz az alternatív haszon terén keresendő. Azaz, az titkolja leginkább a jövedelmét, aki a leginkább rá van szorulva, vagy aki a leginkább profitál ezen, a kockázatokat is figyelembe véve. A legszegényebbeknek például gyakran nem elegendő a bevallott jövedelmük minden kiadásuk fedezésére. Ha azáltal egy adott pillanatban plusz jövedelemhez jutnak, hogy eltitkolják a jövedelmük egy részét és így elkerülik a különböző adókat, viszont ezért cserébe viszonylag jobban meg tudnak élni, akkor jobban vállalják az esetleges büntetés miatti kockázatot, mint más rétegek.

A másik oldal a legnagyobb bevételűeké valahol hasonló, de mégis ezzel inverz logika mentén téved a jövedelem eltitkolás útjára. Ők azok, akik tulajdonképpen, ha eltitkolják a jövedelmük egy részét, akkor a legnagyobb összeget tudják ezzel keresni, így esetükben a NAV esetleges retorziójához képest szintén viszonylag magas az alternatív haszon.

Szélesebb középréteg a megoldás

Azt tehát látjuk, melyik jövedelmi deciliseket érinti leginkább a jövedelemeltitkolás. De mit tehet ez ügyben az állam. A megoldás viszonylag egyszerű. Minél szélesebb egy társadalomban a középréteg, minél kisebb a jövedelmi olló, tehát minél kevesebben tartoznak arányaiban a kiugróan szegények, vagy gazdagok közé, annál kisebb lesz az adóelkerülés, jövedelem eltitkolás aránya. Összességében tehát ha a gazdaságot fehéríteni szeretné egy ország, akkor érdemes a középréteget megnövelni, például azáltal, hogy az alsóbb rétegekből minél több személyt felhúzunk a magasabb jövedelmi rétegek valamelyikébe.

Budapesten jobb a helyzet

Ide kapcsolódóan egyébként a tanulmány kimutatja, hogy vidék – Budapest eltolódás is érzékelhető. Míg a fővárosban az eltitkolt jövedelem aránya csak 9,53 százalék volt 2015-ben, addig vidéken ez az érték 22,74 százalékon alakult. Ennek oka egyszerű. Budapesten magasabb a középréteg aránya, sokan tartoznak a jól kereső, magasan képzett munkaerő kategóriájába, ráadásul jóval több betölthető álláslehetőség jut egy munkakeresőre mint vidéken, így a munkaadók jobban rá vannak kényszerítve, hogy jó fizetést adjanak, tisztán – bejelentve.

Vas megye a csúcstartó

Ha innen a földrajzi eloszlás irányába megyünk tovább érdemes a megyék szerinti eloszlást is megvizsgálni. Itt a legérdekesebb pedig pont az, hogy nem figyelhető meg valódi rendszer az értékek közt. Van, ahol szegényebb megyék jobb számokat hoznak, mint a gazdagabbak (lásd: Heves kontra Fejér), vannak kiugró értékeket mutató megyék, mint Vas és Hajdú-Bihar, de például az is érdekes tény, hogy a legszegényebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében kisebb a bevallott és a valós jövedelem között a különbség, mint az egyik leggazdagabb megye Győr-Moson-Sopron esetében. 

Az eltitkolt jövedelmek aránya és az éves átlagos jövedelem éves bontásban; forrás: Közgazdasági Szemle, LXVIII.évf., 2021. július-augusztus

Mindennek több oka lehet. Az egyik a határon át való ingázás. Azokon a helyeken (pl. Vas megyéből Ausztriába, Hajdú-Biharból Nagyváradra), ahol magas azok aránya, akik a határon innen laknak, de a határon túl dolgoznak gyakoribb a jövedelem eltitkolás. Többször előfordul, hogy az illető ’’elfelejti’’ bejelenteni a külföldön szerzett jövedelmet. Egy másik ok lehet az országon belüli munkavállalás célú migráció. Pont a legszegényebb megyékből sokan vándorolnak gazdagabb dunántúli megyékbe, ahol viszont, hogy az ott töltött idő alatt kimaxolják a begyűjthető jövedelmet, bevállalják, hogy feketén foglalkoztassák őket, például mezőgazdasági idénymunkákban, vagy az építőiparban, így az ő eltitkolt jövedelmük a gazdagabb megyékben jelentkezik.

Az idősebbek tudatosabbak

És itt érdemes még egy hatást kiemelni, ez pedig a korcsoportok közötti különbség a jövedelem eltitkolás terén. Az eltitkolt jövedelem aránya ugyanis a legfiatalabbak között a legmagasabb, míg a legidősebbek között a legalacsonyabb. Ennek a magyarázata az, hogy ahogy idősödnek az emberek, annál fontosabbá válik számukra a biztonság, az öngondoskodás, egyre többet gondolnak a nyugdíjas évekre, így a jövedelem bevallási moráljuk is javul. Ennek pedig területi vonatkozásai is vannak. A szegényebb – fejletlenebb megyékből jobban elvándorolnak a fiatalok, és a belföldön migrálók célpontjai rendszeresen a fejlettebb – gazdagabb területek, így azok esetében magasabb a fiatal munkavállalók aránya, akiknél gyakoribb a jövedelem eltitkolás.

Szűkre kell zárni a társadalmi ollót

Összességében tehát az látható, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmi rétegekhez tartozók titkolják a leginkább, mennyi pénzt keresnek a valóságban.

Vidék és Budapest között is látható eltolódás, az utóbbi javára. A megyék között kevésbé rendszer szerű az eloszlás, azonban a fiatalok és az idősebb munkavállalók között elég lineárisan nő a jövedelembevallás mértéke. 

Ezen tények alapján pedig a következő tanulságok vonhatóak le. Egy állam akkor tudja hatékony letörni a rejtett gazdaságot, a jövedelem eltitkolást, ha csökkenti a társadalmi ollót, illetve a különböző területek fejlettségi szintje közötti különbségeket. Emellett megpróbálja a fiatalokat ránevelni az adózásra, motiválni őket, hogy vallják be a jövedelmüket. Ennek esetükben például az szja csökkentés is eszköze lehet. Illetve látható, hogy minél jobb a gazdasági helyzet, minél több munkahely áll rendelkezésre, annál inkább rá vannak szorítva a munkaadók, hogy tisztán foglalkoztassák a dolgozóikat. 

Egyszerű adózás a kulcs

A kutatás adataiból ugyan kevéssé tűnik ki, de fontos eszköz lehet az állam kezében a bürokrácia csökkentés, azaz minél egyszerűbb adózni, minél kevesebb papírmunkával, ügyintézéssel jár, annál többen fognak adót fizetni (ezen a téren itthon a NAV óriásit fejlődött, sokkal ügyfélbarátabb lett), valamint érdemes minél inkább bevezetni az új, jól nyomon követhető digitális megoldásokat az adóhatóságnak, mint az elektronikus számla, online pénztárgép és hasonlók, emellett pedig hasznos a készpénz minél inkább háttérbe szorítása, ugyanis a bankszámlára érkező jövedelem, illetve a bankszámláról való költés nem eltitkolható.

A cikkel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az elemzés ugyan friss, de 2015-ös adatokon alapszik. Az elmúlt években mindezek terén komoly eredményeket értünk el, így napjainkban egészen biztosan drasztikusan jobb eredményeket szülne egy hasonló kutatás.