Véget ér már valaha a válság? Szakértő beszélt arról, hogy mi húzhatja ki a gödörből az országot

Az utóbbi időben rendre futnak be a csalódást keltő gazdasági adatok. Pedig az év elején a kormányzat az idei évre még 3,6 százalékos GDP növekedésre számított. Varga Mihály a napokban viszont már arról beszélt, hogy 2024-ben csak 1,8-2,2 százalékos növekedés a reális.

Vajon mitől fog beindulni a hazai gazdaság szekere? Jövőre már látványos bővülést várnak a szakértők, de mi fogja hajtani a növekedést? Erről beszéltünk Virovácz Péterrel, a magyarországi ING Bank vezető elemzőjével.

A szakértő elmondta: vannak tartalékaink. Jelenleg roppant gyenge a fogyasztás Magyarországon, azonban ez nem azért van, mert mondjuk rekordmagas lenne a munkanélküliség, vagy negatív lenne a reálbérek változása.

Sőt, épp azt látjuk, hogy a munkanélküliségi ráta ismét csökkenőben van, a foglalkoztatási ráta pedig rekordokat döntöget. Emellett van egy közel 10 százalékos reálbérnövekedés.

Van tér a fogyasztás felpörgésére, viszont a lakosság egyelőre nem költi el a beérkezett többletjövedelmet. Nyilván emögött óvatossági motívum áll. Hisz az elmúlt pár év sokkjai leapasztották a háztartások tartalékait, és az emberek a kiüresedett „kasszát” próbálják meg feltölteni. Ráadásul a fogyasztók jelentős része elvesztette a jövőbe vetett hitét. Tart az újabb krízisektől.

Egy hasonló ívű folyamatot a 2008-2009-es válság után is láttunk. A fogyasztás nagyjából hét év alatt állt helyre. Most nem ilyen mélyről kell visszajönnünk,

de nagyjából hasonló folyamatok zajlanak, mint akkor.

Új gyárak a láthatáron

A magyar gazdaság másik nagy tartaléka a beruházásoknál van, elsősorban a vállalati oldalon. Jelenleg a külső kereslet gyenge, emiatt az exportszektor nem teljesít jól. A gyenge fogyasztás miatt a belső piacra termelő ipari szektorok is behúzták a kéziféket. Az érintett vállalatok nyilván nem fognak beruházásokba kezdeni, hisz alacsony a rendelésállomány, globálisan pedig fel vannak töltve a készletek.

Tehát ha lesz is egy globális gazdasági fellendülés, előbb a készletek leapadása történik meg, és majd utána jönnek az új rendelések.

Jelenleg fölösleges kapacitásokat bővíteni és hatékonyságot javítani, mivel nincsen igazán kereslet a termékek iránt.

Ráadásul bizonyos szektorok folyamatosan készülnek arra, hogy a költségvetési kiigazításban esetleg egyre nagyobb és nagyobb szerepet kell vállalniuk. Magyarán újabb különadókat kaphatnak a nyakukba. Nyilván egy mindenre felkészült vállalatvezetés nem áll neki költekezni egy ilyen időszakban. Ez is visszafogja a beruházásokat.

Viszont, ha beindul a fogyasztás, javulnak a bevételek és vele a költségvetés helyzete, akkor a cégeken is enyhül a nyomás. Ha kevesebb lesz a bizonytalanság a vállalatok is elkezdhetnek költeni, ami újabb lökést adhat a gazdaságnak.

Ha a jövőbe tekintünk akkor a felsorolt alapfolyamatokat nyilván egy-egy átmeneti tényező is befolyásolja. A következő két évben ilyen lesz az új exportkapacitások belépése.

Az olyan nagyvállalatok, mint a BMW vagy a CATL új üzemei miatt a termelésben lesz egy megugrás.

Háború és béke

De vajon mi az, ami segíthet abban, hogy a fogyasztás végre beinduljon? Virovácz Péter azt mondta: egy viszonylag rossz költségvetési helyzettel, a mostani globális környezettel, illetve azzal a politikai narratívával, ami körülvesz minket, viszonylag nehéz pozitív irányba lökni a fogyasztói bizalmat, de nem lehetetlen.

Az segíthet, ha a kormányzat részéről ritkábban van hangsúlyozva a „háborús helyzet”. Mintha lenne is egy elmozdulás ebbe az irányba: beszédes, hogy 2025 kapcsán a kormányzat békeköltségvetésről beszél.

Hogyha ez a fajta kommunikáció kezdődik el, és visszaszorul a háború hangsúlyozása, ez már esetleg hozhat változást a fejekben.

Persze a fogyasztó akkor lesz biztos a dolgában, ha azt érzi, hogy a munkahelye stabil és ha azt látja, hogy tényleg megint hosszabb távon is egyre jobban növekszik a bére.