Megállt az élelmiszerinfláció? - Megjöttek a februári számok
ElemzésekA várakozásoknak megfelelően 3,1 százalékra gyorsult februárban az infláció. Az elmúlt egy évben a szeszes italok és a dohányáruk ára emelkedett jelentősebben. Üdvözlendő fejlemény viszont, hogy az élelmiszerinfláció 3,4 százalékra mérséklődött.
2021 februárjában 3,1 százalékra emelkedett a fogyasztói árindex Magyarországon. A tartósabb folyamatokat megragadó maginflációs mutató ellenben 4,1 százalékra lassult a januárban mért 4,2 százalékról. Az adószűrt maginfláció 3,4 százalékot tett ki februárban.
Forrás: MNB
Mi mennyivel változott?
A Központi Statisztikai Hivatal adatközlése alapján az elmúlt egy évben a szeszes italok és a dohányáruk ára emelkedett lendületesebben. A tartós fogyasztási cikkek ára pedig az átlagost kissé meghaladó mértékben növekedett.
Az otthonról történő munkavégzés ellenére a járműüzemanyagok 4,6 százalékkal drágultak. Ez alapvetően a magasabb olajárakkal magyarázható.
Forrás: KSH
Élelmiszerárak
Kedvező fejlemény, hogy az élelmiszerek áremelkedésének üteme viszonylag hosszú idő után februárban 3,4 százalékra mérséklődött.
Fontos azonban látni, hogy a korábban tapasztalható élelmiszerinfláció nem csak magyar jelenség volt. A régiós országokban szintén emelkedtek az élelmiszerárak, ami többek között az állatállományt sújtó betegségekre és a kedvezőtlen időjárásra volt visszavezethető.
Élelmiszerinfláció alakulása a régióban, 2021 január
Forrás: Eurostat
Az elmúlt negyedévekben Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Törökországban egyaránt gyorsabban emelkedtek az élelmiszerárak.
Mi várható?
Az MNB előrejelzései alapján az infláció az idei év egészében 3,5 - 3,6 százalék lehet. A tavaszi hónapokban azonban átmenetileg e szint felé emelkedhet a mutató, miután tavasszal jóval magasabban alakulhatnak az olajárak, mint egy évvel korábban. Ezt követően azonban fokozatosan mérséklődhet az árdinamika.
A járvány miatt gyengébb belső kereslet inflációcsökkentő hatása Magyarországon és az eurózónában is erősebb lehet a jegybanki gazdaságvédelmi intézkedések áremelő hatásánál.
Kockázatok
A legnagyobb kockázatot jelenleg a járványhelyzet lefolyása, a társadalom átoltottsága és a gazdasági újranyitás ideje jelenti.
Kockázatot jelent továbbá, hogy az újranyitó gazdaságokban milyen ütemben kezd majd gyorsulni az árdinamika. Számos esetben kivezethetik a vállalkozások a korábbi árkedvezményeket. Ezenfelül a turizmus, vendéglátás ágazatban is könnyen munkaerőhiány alakulhat ki, amennyiben gyorsan megvalósul a társadalom beoltása és a nyitás. Ez a folyamat könnyen bérinflációhoz vezethet.
Szintén felfelé mutató kockázat, hogy az eurózóna inflációs mutatói az év elején elkezdtek emelkedni. Ha tovább erősödik az árdinamika az euróövezetben, akkor az importált infláció magasabban alakulhat hazánkban, amely felfelé tolná a hazai fogyasztói árindexet is.
Végezetül kockázatot jelent az amerikai kötvényhozamok hullámzása. Amennyiben tovább folytatódik a fejlett piacokon a hozamemelkedés, az mérsékelheti a globális kockázati étvágyat. A folyamat tovább gyengíthetné a forintot. Tartósan magasabb euró/forint árfolyam pedig infláció-emelő hatású lenne.
MNB
A jegybank jelenleg kivárhat, ugyanis a járványhelyzet hossza alapvetően befolyásolja az inflációs pályát. A Magyar Nemzeti Bank másfelől korábban már rendkívül nagymértékű gazdaságvédelmi intézkedések bevezetéséről döntött. Újabb célzott lazító lépésekre a járványhelyzet elhúzódása esetén lenne szükség.
