Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Veszélyben az uniós pénzek? Sokkoló adatokat közölt a Számvevőszék a kifizetésekről

Elemzésekegy órájaBalogh Zsuzsanna

Az uniós költségvetés 3,8 százalékát nem megfelelően használták fel az EU-ban tavaly. Az uniós helyreállítási pénzek negyedénél szabálytalan kifizetések és rendszerszintű hiányosságok vannak. Az uniós hitelfelvétel jövőre elérheti az 1 billió eurót – állapította meg az Európai Számvevőszék.

Ma közzétett éves jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA) arra figyelmeztet, hogy továbbra is túl magas az uniós kiadások becsült hibaszintje. A Számvevőszék arra is felhívja a figyelmet, hogy az Unió növekvő adóssága egyre nagyobb nyomást gyakorolhat a jövőbeli költségvetésekre.

A számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy az Unió tavalyi beszámolója megbízható és valós képet ad, és a bevételi tranzakciókat nem jellemzik hibák. Az Unió kiadásainak becsült hibaszintje azonban a 2024. évi 3,6%-ról 3,8%-ra nőtt. Szabálytalanságokra derült fény az RRF keretében elköltött 45,4 milliárd euró tekintetében is.

Gigaösszeget kell visszafizetni

Ez volt a Helyreállítási Alap (RRF) végrehajtásának utolsó előtti éve. Az RRF keretében az uniós országok akkor kapnak forrásokat, ha elérnek bizonyos előre meghatározott mérföldköveket, illetve célokat. 2025 végéig az RRF keretében lekötött 359,9 milliárd euróból 237,5 milliárd eurót folyósítottak, vagyis a rendelkezésre álló támogatási források egyharmadát, azaz több mint 122 milliárd eurót az eszköz utolsó évében kell kifizetni. A tagállamok azonban jelentősen különböznek egymástól abban, hogy az RRF-ből származó vissza nem térítendő támogatásuk mekkora részét használták fel: a 27 tagállam közül mindössze három hívta le a források legalább 80%-át.

A tagállamoknak 2025-ben folyósított 37 RRF-támogatásból kilenc nem felelt meg az előírt szabályoknak és feltételeknek.

A számvevők megállapították például, hogy egyes esetekben nem volt kielégítő a mérföldkövek és célértékek teljesítése, nem tartották be a közbeszerzési szabályokat, illetve szabálytalanságokra derült fény az állami támogatások kapcsán.

Nem teljesültek az eredeti ígéretek

Hiányosságok jellemezték továbbá a mérföldkövek és célok kialakítását, illetve a bizottsági nyomon követést, emellett pedig visszatérő problémák érintették a tagállami kontrollrendszerek megbízhatóságát. A számvevők ezért korlátozott véleményt adtak ki az RRF kiadásairól. Egyes országok akkor is részesülhetnek uniós forrásokban, ha az eredetileg ígértnél kevesebbet teljesítenek.

A legmagasabb hibaarány a munkahelyteremtést, a növekedést és a regionális fejlesztést támogató kohéziós finanszírozás, valamint a mezőgazdasági és környezetvédelmi kiadások terén volt tapasztalható.

A kohéziós finanszírozás hibaaránya a 2024. évi 5,7%-ról 2025-ben 6,6%-ra, míg a mezőgazdaságé és a környezetvédelemé 2,6%-ról 3,9%-ra nőtt. A leggyakoribb problémák a nem támogatható projektek vagy költségek finanszírozásából, valamint a közbeszerzési szabályok be nem tartásából adódtak.

Miért kell újabb hiteleket felvennie Brüsszelnek?

A számvevők arra is figyelmeztetnek, hogy az Unió növekvő adósságterhe súlyos nyomást gyakorolhat a jövőbeli költségvetésekre. Az uniós hitelfelvétel 2027-re elérheti az 1 billió eurót, nagyrészt az NGEU miatt, míg az NGEU keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás kamatköltségei a 2028–2034-es időszakban önmagukban elérhetik a 93 milliárd eurót.

A Bizottság következő költségvetésre vonatkozó javaslatai jelentős új hitelfelvételt is lehetővé tennének Ukrajna és a tagállamok nemzeti terveinek támogatására, valamint a súlyosválság-mechanizmus esetleges alkalmazásának finanszírozására. Ezek kapcsán jelentős összegek lehetnek érintettek. Az Ukrajnának 2014 óta jóváhagyott hitelek például – a 2026 elején elfogadott 90 milliárd euró összegű Ukrajna-segélykölcsönnel együtt – összesen 170,1 milliárd eurót tettek ki, és ebből 2025 végéig 70,3 milliárd eurót folyósítottak.

A számvevők ezért óvatosságra intenek a jövőbeli költségvetésekkel kapcsolatban: új bevételi forrásokra vonatkozó megállapodás hiányában az uniós költségvetés jelentős hiánnyal nézhet szembe, ami magasabb tagállami hozzájárulásokat vagy kevésbé ambiciózus kiadásokat tehet szükségessé – írja az ECA.