Világgazdasági Fórum alapító: A kapitalizmus is átalakul a járvány miatt
ElemzésekÚj gondolkodásmódra, paradigmaváltásra van szükség a Covid járvány utáni kapitalizmusban. A koronavírus-járvány előtérbe hozta azokat a társadalmi, gazdasági és környezeti kockázatokat, amelyek a neoliberalizmus elmúlt fél évszázadában épültek fel. A gazdasági és közegészségügyi válság tovább súlyosbította a mai kapitalizmust jellemző problémákat, így a társadalmi egyenlőtlenséget és a hatalommal való visszaélést – véli Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapítója és ügyvezető elnöke.
Ez az a pillanat, amikor értékelni kell az elmúlt fél évszázad eredményeit és hibáit. A szerző szerint meg kell tartani az olyan vívmányokat, mint a szegénység felszámolása a világ sok országában, a gyermekkori halálozás jelentős csökkentése, a várható életkor emelése vagy az írástudás széleskörű elterjesztése - írja a Project Syndicate oldalon megjelent, a Covid utáni kapitalizmus című elemzésében Klaus Schwab.
Ugyanakkor le kell nyesni azokat a túlkapásokat, amelyek veszélyeztethetik ezeket.A technológia fejlődése ugyanakkor a kezünkbe adta azokat az eszközöket – negyedik ipari forradalom, digitalizáció – amelyek segítségével kezelni lehet a jelenlegi válságot, fejleszteni lehet a járvány leküzdéséhez szükséges oltóanyagot, védőeszközöket és gyógyszereket. Ugyanakkor fel kell lépni azok ellen, akik visszaélnek a technológia nyújtotta lehetőségekkel.
Nyitott elmével kell ugyanakkor újraértékelni a neoliberális ideológiát, amely jelentősen korlátozta a munkavállalói jogokat, a gazdasági biztonságot, a végletekig vitte a deregulációt, és új globális monopóliumok kialakulásához vezetett.Ezért fontos feladat most a kialakult verseny- és adószabályok felülvizsgálata, mert annak elmaradása esetén felvetődik a teljes körű protekcionizmus visszaállításának veszélye. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ki kell dobni az ablakon a kapitalizmus eddigi eredményeit, a kockázatvállalást, illetve hogy az innovatív üzleti modellek kialakításával emeljük a gazdasági fejlődés tempóját.
Ugyanakkor át kell értékelni a tőke szerepét a jelenkori társadalomban, amikor a jövő olyan nagy kihívásaival kell szembenézni, mint az éghajlatváltozás. A fogyasztók ma már nem csak abban gondolkodnak, hogy több és jobb minőségű árut illetve szolgáltatást kapjanak megfelelő áron, hanem azt szeretnék, ha a vállalkozások hozzájárulnának a szociális jóléthez és a közjóhoz. Vagyis alapvető igény mutatkozik egy minőségében más, újfajta kapitalizmus építésére.
A koronavírus-járvány bebizonyította, hogy azok a vállalatok ellenállóbbak a válsággal szemben, amelyek hosszú távon is életképes modellt alakítottak ki. A járvány felgyorsította az áttérést a részvénytársasági modell irányába. A társadalom- és környezettudatos vállalati átalakulás elősegítése érdekében a Világgazdasági Fórum Nemzetközi Üzleti Tanácsa kifejlesztette a „Stakeholder Capitalism Metrics” rendszert, amely segítséget nyújt a vállalkozásoknak, hogy azonos módon mérjék fel a kockázatokat és az átalakulással elérhető értékeket.
A szerző szerint a koronavírus-válság megmutatta az utat: úgy látja, sem a civil kezdeményezések, sem a kormányok, sem a vállalkozások nem képesek egyedül megtalálni a globális válságból való kivezető utat. Elkerülhetetlen, hogy kiépüljenek a vállalkozások és a kormányok közötti hatékony kommunikáció fórumai. Legalább ilyen fontos, hogy a fiatalabb generációkat bevonjuk ezekbe a kezdeményezésekbe, hiszen az ő jövőjükről van szó.
A feladat nagy, de nem lehetetlen végrehajtani – írja Klaus Schwab.
Nem forradalmi változtatásokra van szükség, még új ideológiát sem kell kialakítani, egyszerűen pragmatikus lépéseket kell tenni egy ellenállóbb, összetartóbb és fenntarthatóbb világ felé. Nincs szükség arra, hogy a globális rendszert alapjaiban változtassuk meg, mindössze egyes pilléreit ki kell cserélni, másokat pedig megjavítani vagy megerősíteni. A közös haladás, a jólét és az egészség elérése nem igényel többet, de kevesebbet sem.
