Uniós Kerekasztal: A válság akár a szélsőségek erősödéséhez is vezethet az EU-ban

Heil Péter, az Európai Parlament fejlesztéspolitikai szakértője, az MKT Fejlesztéspolitikai szakosztályának titkára elmondta, hogy az Európai Unió vezetői által bejelentett intézkedések egyaránt segítik az unió integritását és a gazdasági kilábalást.

Heil Péter szerint az Unió nem akkor kezd el a gazdaságpolitikák között közvetíteni amikor baj van, hanem folyamatosan. A legfontosabb ilyen koordinációs eszköz az európai szemeszter, aminek a kidolgozásában és mélyítésében a 2011-es magyar elnökség alatt nagyon fontos előrelépések történtek.

A szemeszter keretében minden év vége felé az Európai Bizottság kiad egy jelentést az európai gazdaság állapotáról, illetve minden egyes tagország helyzetéről és kihívásairól. Ennek alapján ajánlásokat fogalmaznak meg, amit az EU államfői megvitatnak. Az ország-specifikus ajánlások egyfajta házi feladatként jelennek meg a tagországok számára, amire válaszolnak egy nemzeti reformprogram nevezetű dokumentummal.

Ez a folyamat 2019 év végén is zajlott, amiben viszont még szó sem esett a koronavírusról – tette hozzá Heil. Ettől függetlenül a tavalyi jelentés már arra készítette fel a tagországokat, hogy a korábban látott 7 éves növekedési ciklus nem fog a végtelenségig tartani és egyre nagyobb az esélye egy átmeneti megtorpanásnak. Erre jó példa volt Németország egyes ágazatainak lassulása.

Kutasi Gábor, Heil Péter, Krekó Péter és Baráth Etele a közgazdász vándorgyűlés kerekasztal-beszélgetésén

Az Unió gazdaságpolitikájának másik fontos eszköze a kohéziós politika, vagyis az unió különböző fejlesztési forrásainak az összessége. Ez az uniós költségvetésnek legalább 35-40 százalékát teszi ki.

A következő időszakban nagyságrendileg 377 milliárd eurós fejlesztési összeg áll majd rendelkezésre, amiből Magyarország is részesedik – mondta el Heil Péter.

Harmadrészt ki kell emelni az unió országainak kezében lévő stabilitási mechanizmust. Ennek lényegét a 2008 utáni eseményeket követően lehetett meglátni. Például Görögország a piacinál jóval kedvezőbb kamatozású hitelt kapott annak érdekében, hogy kezelje a fizetési nehézségeit és strukturális reformokat hajtson végre. A hitelért cserébe azonban szigorú feltételrendszernek kellett megfelelnie az akkori görög kormánynak.

Negyedrészben az Európai Központi Bank szerepét is ki kell emelni, melynek a monetáris politikája is nagymértékben segíti az euróövezetet. Az EKB a kötvényvásárlási programjával több ország államháztartási helyzetét stabilizálta.

Ursula von der Leyen-nek, az Európai Bizottság elnökének célkitűzései a 2019-es parlamenti választásokra adott válasznak tekinthetők – tette hozzá Heil Péter. A választókat akkortájt leginkább a klímaválság, az igazságos társadalom, a közteherviselés, a nemzetközi vállalatok megadóztatása, az unió globális versenyképességének javítása és a demokrácia kérdései foglalkoztatták.

A Brexit és az angolok távozása a korábbi bevételek 8-10 százalékától fosztotta meg az Uniót. A nehézségek emiatt fokozódtak a költségvetési oldalon. Egy ilyen állapotban érte a járvány az Európai Uniót.

Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék docense elmondta, hogy az új 7 éves költségvetéssel alapvetően elégedettek az uniós tagállamok, konszenzusos döntés született.

Az uniós integrációs kérdések esetében ugyanakkor homályossá vált az elmúlt időszakban, hogy hol húzódnak a nemzetállami és az uniós hatáskörök – tette hozzá Kutasi.

A teljes 7 éves uniós programban benne van az unió alapköltségvetése, benne vannak a strukturális alapok és az Új Generációs uniós alap. Az unió hagyományos költségvetése hét évente újul meg. Az Új Generációs uniós alap azonban a járványhelyzetre egyszeri megoldást nyújt – mondta el Kutasi.

A hagyományos költségvetési javaslat már 2019-ben is kisebb összegekről szólt GNI arányosan és abszolút összegben, mint az előző hét évben. Az alapköltségvetéssel kapcsolatos 2020 júliusi megállapodás még ennél is kisebb összegről rendelkezik. Ezzel párhuzamosan látványosan megnövekedett az Új Generációs alap keretösszege.

Kutasi rámutatott, hogy a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha az EU megosztottá válna a jövőben a szűkebb alapköltségvetési mozgástér miatt.

Heil Péter kifejtette, hogy a 750 milliárd eurós Következő Generációs EU alap létrehozása mellett csupán néhány százalékkal süllyedt reálértéken az Európai Uniónak a költségvetése. Még a kohéziós alapok esetében is csupán 7 százalékos a csökkenés mértéke.

Heil szerint az lenne a hosszú távú megoldás, ha a nemzeti befizetések csökkennének és ehelyett az unió saját bevételi forrásait tudná növelni. Egy ilyen változás stabilabb alapokra helyezné az Európai Uniót és egyben feloldaná a 7 évente visszatérő rendkívül feszült vitasorozatot a költségvetési források elosztásáról.

Vita van az integráció mélyítésével kapcsolatban is. Bizonyos tagországok az európai szemeszternek, az Európai Bizottságnak és parlamentnek adnának elsőbbséget a végrehajtási folyamatban. Más tagállamok ezzel szemben az Európai Tanácsot erősítenék.

Végezetül erőteljes véleménykülönbség figyelhető meg a Tanácsban és a parlamentben is a jobb és a baloldali politikai erők között. Nincs egyetértés abban sem, hogy az volt-e a helyes irány, amit az Unió a 2008-as válság után követett. Nevezetesen egy szigorú költségvetési politika mellett kellett megvalósítani a kilábalást. Ehelyett jobb lenne-e esetleg egy aktív beruházási politikát folytatni a koronavírus-válság és klímaválság kapcsán – vetette fel Heil.

Kutasi Gábor szerint a 2000-es években és korábban rosszul mérték fel a költségvetési költekezés többszöröző hatását.

Nagyon fontos emellett, hogy hogyan és mire használják fel az új forrásokat a tagállamok. A digitalizációs források aránya sajnálatos módon csökkent a mostani végleges költségvetési tervezetben – mutatott rá Kutasi.

Krekó Péter a Political Capital ügyvezető igazgatója rávilágított, hogy a zöld célokra kisebb figyelmet fordít jelenleg az Unió. Az EU integrációjának erejét mellesleg jól mutatja, hogy egy ilyen nagyvolumenű intézkedéscsomagot hozott létre az unió a válság kezelésére.

Az erősebb fiskális integrációnak az egyik módja lehet, ha a kevésbé kardinális különbségeket inkább verbálisan mintsem intézményi úton kezeli az Unió és szemet huny a periféria diszfunkcionális működése mellett. Ez az integrációnak az ára – fejtette ki Krekó.

Heil Péter szerint az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a klímaváltozással és a társadalmi egyenlőtlenséggel kapcsolatos problémákat hogyan kezelik. Nem tudni például, hogy el kell-e halasztani unió szerte a minimálbéremeléseket.

A legmeghatározóbb és legerősebb nyugat-európai országok, úgymint Németország, Franciaország, Spanyolország abba az irányba eveznek, hogy a gazdasági unió mélyüljön.

Heil Péter nem aggódik az unió egységéért, hiszen az EU összes fontos politikája többsebességű. Erre jó példa a Schengeni zóna, az euró, de a belső piacon bizonyos esetekben a nemzeti szabályozásnak is van tere.

Krekó Péter szerint az uniós intézmények nagyon magas színvonal mellett, érett módon működek. Ennek ellenére az elkövetkezendő időszakban az Európai Unióba vetett bizalom csökkenni fog a gazdasági frusztráció következtében. Emellett az egyes tagországok könnyen áthárítják a felelősséget az Unióra.

Politikailag tehát nagyon erős kihívás elé néz az EU. A társadalmi frusztráció egy idő után politikai frusztrációban és kormányváltásokban fog megjelenni.

Kutasi Gábor elmondása alapján a szociálpolitika fókuszába egyre inkább a munkaerő fejlesztések kerülhetnek. Hozzátette, ha visszatér a többsebességű EU gondolata, akkor reális lehet az esélye, hogy a magországok adóuniót alapítsanak, mely kiterjedhet a későbbiekben több tagállamra is.

Ezenfelül Krekó Péter rámutatott, egy olyan válságidőszakban, amikor a gazdasági túlélés a cél, akkor a környezetvédelmi és jogállami kérdések a háttérbe szorulnak.

Heil Péter szerint a mostani válság a 2008-as válsághoz hasonló méretű negatív hatásokat válthat ki, ami számos problémát felvet. Nem tudni, hogy az európai demokráciák miként fogadnak még egy ilyen ütést és mennyire erősödnek meg a szélsőségek.