Virág Barnabás: mindent bevet az MNB
ElemzésekA délelőtti órákban az euró/forint árfolyam 415 forint közelébe emelkedett. Válaszul az MNB ma rendkívüli, 2 százalékpontos alapkamat emelést hajtott végre. A lépésre az egyhetes betéti kamatlábak múlt csütörtöki 2 százalékpontos emelése után került sor. Ezzel a két kamatláb összeért, mindkettő 9,75 százalékon áll. A jegybank emellett rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Virág Barnabás részvételével. A piac és a háborús infláció láthatóan rákényszeríti a jegybankot a pénzpolitika további szigorítására. A forint erősödéssel reagált az alelnök bejelentéseire.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a jegybank mai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a monetáris politika feladata, hogy a leghatározottabban fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése és az inflációs várakozások mérséklése érdekében.
Hozzátette, az MNB júniusban meghatározott stratégiájával összhangban szükségesnek tartja, hogy az egyhetes betéti kamat emelkedése minél előbb beépüljön az alapkamat-emelési ciklusba.
Ennek megfelelően az alapkamat és az egyhetes betéti kamat szintjének minél gyorsabb összezárása indokolt.
Kamatemelések
A mai napon a jegybank 2 százalékponttal 9,75 százalékra emelte az alapkamatot.
A lépésre az egyhetes betéti kamatlábak múlt csütörtöki 2 százalékpontos emelése után került sor. Ezzel a két kamatláb összeért, mindkettő 9,75 százalékon áll.
Emellett az egynapos betéti kamat 2 százalékponttal 9,25 százalékra, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata szintén 2 százalékponttal 12,25 százalékra nőtt.
A kamatfolyó kiszélesítése megnyitja a teret az újabb kamatemelések előtt.
Az MNB folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását és szükség esetén az eszköztár minden elemével kész határozottan beavatkozni – mondta el Virág Barnabás.
A jelenlegi környezetben továbbá kiemelten fontos a fiskális és a monetáris politika összhangja. Az egyensúlyi mutatók javulása a monetáris politika hatékonyságát is növeli.
Makrogazdaság
Júniusban tovább emelkedtek az inflációs mutatók. Az infláció éves alapon 11,7 százalék volt, míg a maginfláció 13,8 százalékon alakult.
A vállalati átárazások júniusban is meghaladták a szokásos mértéket. A külső hatások továbbra is gyorsan beépülnek a fogyasztói árakba.
A közelmúltban kialakult pénzpiaci helyzet (többek között az euró/forint árfolyam emelkedése) növeli a tartós inflációs hatások kockázatát és egyértelműen veszélyezteti az árstabilitást. A júniusi kamatdöntés óta tovább erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok, miközben a másodkörös inflációs hatások kialakulásának kockázata is emelkedett.
Az árdinamika várhatóan az őszi hónapokban tetőzik, majd ezt követően fokozatosan mérséklődik – fejtette ki az MNB alelnöke.
A tetőpont idejére és az ezt követő inflációs pályára az árstop-intézkedések jövőbeli alakulása jelentős hatást gyakorol.
A fogyasztói árindex az idei évben 11 és 12,6 százalék között, 2023-ban pedig 6,8 és 9,2 százalék között alakul. A mutató 2024-től érheti el újra a 3 százalékos jegybanki célt.
Külkereskedelem
Virág Barnabás hangsúlyozta, a külkereskedelmi mérlegünk 10 hónap után májusban ismét többletessé vált.
Alapvetően a következő hónapok fogják jelezni, hogy trendváltás történt-e.
Devizapiac
Az MNB június 8-án megkezdte a devizalikviditást nyújtó swap-eszköz negyedéven belüli alkalmazását egynapos futamidőn, emelve a rövid oldali hozamokat – világított rá Virág Barnabás.
A swaptenderek eredményesek voltak. Az egynapos implikált hozam érdemben emelkedett – tette hozzá.
A jegybank számára kiemelten fontos, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban az optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak.
Az aktív, rendszeres piaci jelenlét továbbá erősíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát.
Mindaddig, amíg a piaci helyzet indokolja, az MNB készen áll rendszeresen, megfelelő mennyiségben alkalmazni az eurolikviditást nyújtó swapeszközét.
