Visszatér az állam, emelkedhet az osztalék: mit hoz a Molnak a kekva-korszak vége?
ElemzésekA kekva-rendszer kivezetése alapjaiban rajzolja át a Mol tulajdonosi térképét: nő a saját részvények aránya, emelkedhet az egy papírra jutó osztalék, és az állam ismét közvetlen tulajdonosként jelenik meg a cégben.
A cikk legfontosabb megállapításai:
- A 2026-os kekva-törvény nyomán a nem felsőoktatási közérdekű vagyonkezelő alapítványok 2026. július 31-én megszűntek.
- A Mol részvényeinek közel egyharmada volt három kekva-alapítványnál.
- A papírok egy része az államnál landol, másik része visszakerül az olajtársasághoz.
- A folyamat összességében befektetőbarát: a tulajdonosi szerkezet átláthatóbbá válik, a részvényre jutó értékmutatók javulhatnak.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetése az egész magyar tőkepiacot érinti, de a legnagyobb változást a Molnál hozza, mivel az olajtársaság részvényeinek több mint 30 százaléka volt különböző kekvák kezében. Közülük az egyiket, a Mol – Új Európa Alapítványt (MÚEA) a magyar állam és a Mol közösen alapította 2021-ben. Az állam a cégben meglévő, nagyjából 43 millió részvényből álló pakettjét vitte be. A Mol és leányvállalata, a Mol Investment Kft. pedig hasonló nagyságú, szintén közel 43 millió darabos részvénycsomagot juttatott az alapítvány rendelkezésére. Ezzel az MÚEA a Mol 10,49 százalékos tulajdonosává vált.
A Mol szempontjából ez sajátos megoldás volt, mivel a cég a saját részvényeit helyezte el az alapítványnál. Ezek a papírok átmenetileg kikerültek a Mol közvetlen mérlegéből, de az évek során – a rendes saját részvényekkel ellentétben – osztalékra is jogosultak voltak. Az alapítvány a kapott osztalékot befektette, jellemzően állampapírokba, így a felhalmozott likvid vagyon mintegy 94 milliárd forintra duzzadt.A MÚEA emellett az elmúlt években 43-44 milliárd forint értékű támogatást folyósított különböző célokra: határon túli magyar labdarúgó-akadémiák, egyéni sportolók, kórházak, gyermekgyógyászat és elmaradott települések részesültek belőle.
Nem folytatják az alapítványt
A jogszabály lehetőséget adott volna arra, hogy a cég más formában, sima alapítványként tovább működtesse a Mol – Új Európa Alapítványt, de a vállalat igazgatósága nem élt ezzel a lehetőséggel. A jogszabályok alapján az állam által az alapítványba vitt részvények visszakerülnek az államhoz, a Mol által juttatottak pedig a társasághoz. A 10,49 százalékos összcsomag fele – nagyjából 43 millió A sorozatú részvény, a Mol részvényeinek 5,25 százaléka – visszakerül a társasághoz, és saját papírként jelenik meg a mérlegben. A másik fele az államnál landol. A felhalmozott 94 milliárd forintnyi hozam hasonlóképpen, fele-fele arányban oszlik meg a két alapító között.
Három alapítvány, egy közös nevező: a Mol
Az MÚEA mellett két másik kekva is meghatározó tulajdonos a Molban. A Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítvány 10 százalékos tulajdonhányaddal rendelkezett a Molban. A Budapesti Corvinus Egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány szintén a részvények 10 százalékát birtokolja. A kivezetés határideje azonban eltér. A nem felsőoktatási feladatot ellátó kekvák – köztük a MÚEA és az MCC alapítványa – megszűntek, a vagyonátadási folyamat záró határideje augusztus 31. A Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas esetében a felsőoktatási jelleg miatt a határidő 2027. augusztus elejéig tolódik, bár az alapítói jogokat már most az állam gyakorolja.
Mit jelent a befektetőknek?
A saját részvények után a tőzsdei társaságok nem fizethetnek osztalékot. Ha az 5,25 százalékos pakett visszakerül a Molhoz, és az osztalékfizetés előtt saját részvényként kezelik, akkor a 2026 áprilisában megszavazott 241,2 milliárd forintos osztalékalap kevesebb jogosult részvény között oszlik el. A Concorde szerint ez a részvényenkénti osztalékot a jóváhagyott 300 forintról körülbelül 317 forintra emelheti, ami mintegy 5,7 százalékos növekedés. Az osztalékfizetést a Mol a vagyonmegállapodás lezárulta után, várhatóan 2026 szeptemberében teljesíti. Ennél is fontosabb a hosszabb távú hatás: minél több saját részvénnyel rendelkezik egy vállalat, annál több eredmény és osztalék jut a forgalomban lévő papírokra.
Az állam előre lép
A változás másik fontos következménye, hogy az állam ismét közvetlen tulajdonossá válik a Molban. A MÚEA-ban lévő állami részvénycsomag visszakerülésével az állam, valószínűleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül 5,25 százalékos tulajdonossá válik a Molban. Ehhez társul majd az MCC-alapítvány 10 százaléka, míg a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány Mol-csomagjának sorsa 2027 nyarán dőlhet el. Ha az MÚEA és az MCC-csomag átadása lezárul, az állam közvetlen részesedése a Molban elérheti a 15 százalékot. Ha ehhez 2027-ben a Corvinus-alapítvány tíz százalékos pakettje is csatlakozik, az összesített állami tulajdonrész elérheti a 25 százalékot. Egy ekkora, egyértelműen azonosítható állami tulajdonos a befektetőknek kiszámíthatóbb partnert jelent, mint a 2021-ben kialakult alapítványok rendszere.
A kekva-kivezetés a Mol szempontjából összességében kedvező fordulatot hoz: a tulajdonosi szerkezet átláthatóbbá válik, a befektetők pedig magasabb részvényenkénti osztalékra és eredményre számíthatnak. Az igazi kérdés az, hogy a Mol miként hasznosítja a visszakerülő részvénycsomagot. Ez az a döntés, amelyet a piac a legnagyobb figyelemmel kísér a következő hónapokban.
