Viszlát kannás, egyre jobb borokat iszunk
ElemzésekA magyar köztudottan árérzékeny vásárló, de hogyan döntünk, ha borról van szó? Míg korábban jókora keletje volt az alsópolcos, műanyagpalackos italoknak, mára elindultunk a mennyiségtől a minőség felé, és az élelmiszerekhez hasonlóan a borok terén is egyre tudatosabb döntéseket hozunk. Áruházláncokat kérdeztünk arról, mit érdemes tudni a magyarok borfogyasztási szokásairól, és a koronavírus hatásairól.
Szerencsés helyzetben vannak a magyar vásárlók, ugyanis kevés olyan ország van, amely méretéhez képest olyan széles palettát kínál borokból, mint Magyarország. Ehhez képest sokáig inkább az árérzékenység, mint a jó minőség iránti igény volt a legfőbb szempont a vásárlók többségénél. Pár éve viszont elindult egy globálisan is tapasztalható eltolódás a prémium felé, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a kereskedelmi láncok beszerzői sem csak az árat nézik már, hanem egyre nagyobb mértékben foglalkoznak a minőséggel is, a műanyagpalackosok forgalma pedig csökkent, míg a jobbfajta palackosoké nőtt. Borértők általában egyetértenek abban, hogy hat-hétszáz forint közötti termékekkel nem érdemes szóba állni, viszont hét és kilencszáz forint között már ki lehet fogni fogyasztható borokat, és ahhoz sem kell sokkal mélyebben a pénztárcánkba nyúlni, hogy többszörösen díjazott, kézzel szüretelt és válogatott, dűlőszelektált, jó ivású borokat kóstolhassunk.
Karácsonykor kapkodjuk a drágább borokat is
Az ALDI tapasztalatai szerint a vásárlók jelenős része a nyolcszáz és ezer forint közötti, nagyon jó ár-érték aránnyal rendelkező borokat vásárolja. Az utóbbi években megfigyelhető a nívósabb italok irányába történő elmozdulás, a vevők egyre gyakrabban választják a magasabb minőségű borokat.
Az ALDI VINOTÉKA kínálata jelentős részt a kiváló magyar borvidékek színes, minőségi választékából merít, amelyet nagyon jó ár-érték arányban kínál a vásárlói számára.
A széles szortimentben könnyedén felfedezheti mindenki a számára megfelelő bort, legyen szó adott borvidékről vagy szőlőfajtáról – tudjuk meg az áruházlánctól, sőt azt is hozzáteszik, hogy a kínálatuk több mint kilencven százalékát kitevő hazai borok nagyon keresettek. Az ALDI adatai azt mutatják, hogy a vásárlók előszeretettel választanak az ünnepekre magasabb minőségű borokat, de más alkalmakkor is szívesen emelnek le a polcról nívósabb italokat. Erre minden lehetőségük adott, áruházláncban a borválaszték évente több alkalommal is megújul, az ünnepekkor – a szezon újdonságai, az új trendek mellett - pedig az áruházlánc különleges tételeket is kínál vásárlói számára.
A webshopot és borszaküzleteket működtető Bortársaság számára is a november és december a kereskedelmileg legkiemelkedőbb időszak.
Náluk alsópolcos borokat hiába is keresne a vásárló, az összeghatár 1450 Ft-nál húzódik. Ennyiért kapható a legkedvezőbb árú bor, de a vevők zömében a kétezerötszáz és ötezer forint közötti ársávból válogatnak.
Mindezt alátámasztja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának 2017-es reprezentatív piackutatása, amelyből kiderül, a karácsonyi és a szilveszteri szezon a borfogyasztásban is csúcsidőszak, illetve ha ajándéknak szánjuk a bort, akkor minden esetben a drágább, magasabb minőségű termékek közül válogatunk.
Nem kell már az igénytelen, pancsolt, édes
A járvány közepén a forgalomból nem lehet komolyan trendekre következtetni. Általában a reduktív jellegű fehér és rozé borok mennek legjobban. Az idegenforgalom hiánya miatt viszont a forgalom valós képe a hazai vevők ízlését mutatja, de a vásárlási szokásokat erősen befolyásolja a járvány. Az emberek egy jelentős része koncentráltan vásárol, az internetes forgalom jelentősen megnőtt.
A vásárlási örömet a böngészést felváltotta a gyors vásárlás, ami a boroknak nem nagyon kedvez – vélekedik Vincze Árpád, a CBA főborásza hangsúlyozva, hogy átlagvásárló nem létezik, csak a statisztikusok fejében. Mindenki a saját ízlését és pénztárcáját viszi be a boltba és aszerint dönt a borvásárlásban is.
Az adott bor ismertsége a márka erősége szerinte döntő tényező. Továbbá egyes divatossá vált fajtanév, mint például az Irsai Olivér márkaként működik, majdnem függetlenül a pincészettől, de az ismert és megkedvelt pincészetek neve önmagában is sikertényező.
- A bor bizalmi termék és erről nem szabad megfeledkezni. Fontos a kedvező ár – értékarány, de a jelenlegi helyzetben a vevők fejében kialakult képzelt érték is nagyon fontos, mely az adott borhoz és termelőhöz kapcsolódik.
A bor kultúra és a borkultúrának vélt egyfajta borsznobizmus is befolyásolja a forgalmat – fogalmaz a főborász, azt sem rejtve véka alá, hogy a hazai borok igazi értéke, a sokszínűség, nem tükröződik vissza a forgalomban. Az igénytelen pancsolt édeskés borok iránti igény kézzelfoghatóan csökkent, viszont nem történt meg a borszakma által nagyon vágyott igényesség társadalmi szintű megjelenése. Sajnos a felszínes ízlés, másképpen kifejezve - általános igénytelenség jellemzi a közkultúrát, mely sajnos korunk pestise. Könyvek helyet erősen vegyes értékű internetes tartalmak olvasása a jellemző, mely magával hozza a felszínes tudást és a hiányos ismereteket.
Ahogy öregszünk, egyre több bort iszunk
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának kutatásából az is kiderül, ahogy öregszünk, úgy nő a borfogyasztásunk is, egyúttal a megvásárolt borok átlagára is növekszik. Jellemzően a negyven-negyvenöt éves korosztály vásárolja a legdrágább borokat, míg mennyiség tekintetében az ötven-hatvanöt év közöttiek fogyasztják a legtöbbet.
A fiatalok viszonylag kevés bort isznak, leginkább rozét, vagy boroskólát. A HNT kutatása arra is rámutat, hogy nem igazán jellemző rájuk a minőségi borélvezet és a borral kapcsolatos tudásuk is hiányos.
Ezért többek között edukációs kampányt indítottak „JÓ BOR” névvel, amely kifejezetten a fiatalokat, kezdő borfogyasztókat célozza meg és új tartalmakkal hívja fel a figyelmet a minőségi magyar borfogyasztásra.
Ráadásul a hazai pincészetek jelentős részében már lezajlott a generációváltás, így arra is számítani lehet, hogy a fiatal borászok jobban megtalálják majd a hangot kortársaikkal.
