Zuhannak az állampapírhozamok, Németország lassan újra ingyen kap hitelt

A 10 éves piaci (nem csak lakossági) magyar állampapír hozama közel két éve a legalacsonyabb szintre, 6,49 százalékra csökkent. Ez európai összehasonlításban még nem alacsony, de már nem is kimagasló: egy szinten van a román és a szerb szinttel. A tavalyi 11 százalékos csúcshoz képest nagyon szép a csökkenés, és azt mutatja, hogy vélhetően hamar vissza fog térni a hozam a 3 százalékos inflációs célhoz tartozó, még reálhozamot biztosító 4 százalék körüli szintre.

  10 éves magyar állampapír hozama, 2 év. Forrás: stooq.com

Jegybanki alapkamat

Ennek feltétele az infláció csökkenésén kívül a jegybanki alapkamat csökkenése, amely most látszólag kissé lemaradt a felgyorsult infláció-, és hozamesési folyamatokhoz képest, de a jegybanki monetáris politika megfontoltabb, kiszámíthatóbb, mint a piac, de ugyanúgy le fog érni arra a szintre, amit az infláció megenged, legfeljebb lassabban, mint a piaci hozamok. Ha 75 bázispontos lépésekkel folytatódik havonta a kamatcsökkentési ciklus, jövő szeptemberben már 5 százalék lehet a jegybanki lapkamat is.

Előny a költségvetésnek

A nem lakossági állampapírok hozamának csökkenése döntő a költségvetés számára, hisz több mint felerészben ezek a papírok biztosítják az államadósság finanszírozását, így egyre alacsonyabb kamatok mellett bocsáthatja ki az állam ezeket a papírokat, miközben az lakossági állampapírok magas kamataik miatt még igen nagy terhet jelentenek jövőre a költségvetésnek.

Külső környezet

A folyamatot nagyban segíti, hogy világszerte zajlik a hozamcsökkenés. Az inflációt lényegében befejezettnek tekintik a befektetők, és mintha már a korábbi reflexek kezdenének ismét megjelenni abból az időből, amikor hozaméhség volt, az alacsony kamatok világában, ezért a stabilabbnak tartott országok állampapírjait bármilyen kis hozammal megvették. Ennek extrém változata volt, amikor sok európai ország papírja egyenesen negatív hozammal forgott, amit elsősorban a jegybankok vásárlásai idéztek elő.

Különösen alacsony európai hozamok

A jegybanki kötvényvásárlási programok jócskán hozzájárultak az infláció kirobbantásához az általuk a piacra bocsátott fedezetlen pénz által, így ilyet sokáig nem fogunk újra látni, a befektetők azonban lelkesen vásárolják a papírokat, amíg csak hozamot látnak. Kifejezetten érdekesnek tekinthető, hogy immár 10 európai ország 10 éves államkötvénye 2 és 3 százalék közötti hozamon forog (Ausztria, Németország, Dánia, Svédország, Finnország, Hollandia, Franciaország, Portugália, Írország).

A német kötvények már közelítik a 2 százalékot, így a most recesszióval küzdő Németország esetleges hitelfelvétele alig jelent terhet az ország számára, hisz ezt hosszabb távra alig több mint 2 százalékos kamattal tudja megtenni.

Különlegesség a svájci helyzet, ahol mindössze 0,75 százalék a 10 éves hozam, a svájci állam végképp kvázi ingyen finanszírozhatja magát, de erre különösebben nincs is szüksége: stabil gazdasága és költségvetése okán nem kell eladósodnia.

Tündökölnek a 10 éve még válságban lévő mediterrán országok

Ami megdöbbentő még az európai országok hozamai között:

Görögország, amely 8 éve teljesen összeomlott és fizetésképtelen volt, olyan stabil lett mára, hogy mindössze 3,3 százalékos hozam mellett veszik a befektetők 10 éves kötvényeit.

A 2,88 százalékos portugál és a 3,25 százalékos spanyol szint majdnem ugyanilyen csoda, hisz ezek az országok 2012-ben súlyos adósságválságon estek át, de még rendkívül nagy mértékben eladósodott Olaszország 10 éves hozama is 4 százalék alá került.

Amerikai hozam

Az amerikai 4,15 százalék ehhez képest szinte soknak tűnik, de hozzá kell tenni, hogy a hozam 5 százalékról jött le két hónap alatt, miközben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed alapkamata 5,5 százalékos mértékkel jóval magasabb, mint az Európai Központi Bank (EKB) 4 százalékos alapkamata, ráadásul a GDP arányos amerikai adósság is igen magasra szökött: 123 százalékos mértéke még a világ legnagyobb gazdasága esetében is túlzottan magasnak tekinthető, ami önmagában is indokolja a prémiumot a fejlett európai országok hozamához képest.