Kína az űrben is szorongatja Amerikát

Kína háromfős személyzettel, egy Hosszú Menetelés-2F hordozórakétával küldte fel az űrbe a Shenzhou-18 űrhajót, amely a Föld körül keringő, Tiangong űrállomásra, egy hat hónapos küldetésre szállította az asztronautákat.

A három űrhajós – Ye Guangfu, Li Cong és Li Guangsu –, több mint 90 kísérletet hajt végre, olyan tudományterületeken, mint a mikrogravitációs fizika, az űrbeli anyagtudomány, az űrbeli élettudomány, illetve az űrgyógyászat és az űrtechnológia.

A legjelentősebb feladat azonban egy 1,25 literes „akvárium létrehozatala.” Az űrhajósok egy komplett vízi ökoszisztémát fognak kialakítani, amelyben algákon és négy zebrahalon fogják tanulmányozni, hogy a gravitációmentes tér miként befolyásolja azok növekedését.

Nem titkolt cél, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek a gerincesek űrbeli tenyésztésének sajátosságairól, amely egyben az első lépésként is szolgál azon az úton, amely oda vezet, hogy a jövőben, az asztronauták a saját maguk által nevelt állatokból táplálkozzanak.

A kutatás egyben arra is irányul, hogy megállapítsák, vajon a gravitáció hiánya hatással van-e a vízi rendszer egyensúlyára.

„Kutatásaink következő lépése a gyümölcslegyeken és egereken végzett kísérletek elvégzése” – mondta Cang Huaixing, az űrállomás tudományos kísérleteinek vezető kutatója.

A kísérletek azonban nem csak a faunára korlátozódnak, hanem a flórát is érintik.

A tudósok olyan növények nemesítéséhez is gyűjtenek információkat, amelyek képesek lehetnek alkalmazkodni az űrben uralkodó körülményekhez, ezáltal pedig termesztésük növényi tápanyagot jelenthet az űrutazóknak. Az elvégzendő kísérletek középpontjában a mikrogravitációs tér növényi őssejtek működésére gyakorolt hatása, illetve a növények génexpressziójában – az a folyamat, amikor a sejtek génjeinek mRNS-be történő átírása megtörténik – esetlegesen beálló változások elemzése áll.

A kutatásokhoz, a növénybiológiai szempontból ideális genetikai modellorganizmusnak tekintett, a káposztafélék közé tartozó, Lúdfüvet fogják használni. A rövid tenyészidejű, alacsony kromoszómaszámú növényeket a keltetést és a nevelést követően

-80 C fokon lefagyasztják, és így szállítják vissza a Földre, ahol a további biológiai elemzéseket elvégezhetik azokon.

Az űrhajósok feladatainak sorába tartoznak továbbá a nukleinsav-kutatásban meghatározó jelentőséggel bíró kodonok, valamint a fehérjék eredetével kapcsolatos kísérletek, illetve egy sor teszt végrehajtása egy új típusú, az űrjárművek bevonására használni kívánt anyaggal.

A Shenzhou-18 legénysége a kínai űrállomáson imponzáns, nagyra törő feladatokat fog végrehajtani. Azonban az utóbbi időben, a nagyközönség számára is látványos, a világűrben végrehajtott kutatáson kívül számos egyéb, talán kevésbé látványos, az űrben, illetve a Földön megvalósuló, ugyanakkor az űrkutatás szempontjából lényegi eredményeket hozó munkát is elvégeztek a kínai tudósok.

Az elmúlt hetekben, Kínában nagy figyelem hárult a holdmissziók előkészítését segítő műholdak és űrszondák tevékenységére. Az űrbeli navigációs adatokat gyűjtő, illetve a kommunikációs célokat szolgáló űreszközök kiemelt feladata a Hold túlsó oldalának kutatása. A relé-műholdak és a szondák által beszerzett információk nagymértékben járulhatnak hozzá a közeljövő kínai holdprogramjának sikereihez.

A kínai űreszközök által a Hold körül alkotott hálózat jól mutatja, hogy a Peking stratégiai kérdésként kezeli az égi kísérőnk feltárásával kapcsolatos projekteket.

Mindeközben, április folyamán olyan új műholdat is felbocsájtottak, amely térképészeti és földmérő feladatokat fog ellátni, miközben kapcsolódó város-modellezési adatokat szolgáltat. A műhold komplex képességeit jól mutatja, hogy a digitális-mezőgazdasággal kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint tengeri megfigyelések elvégzésére is alkalmas.

Az űreszközök, illetve az asztronauták feljuttatásához azonban mind fejlettebb hordozóeszközökre is szükség van. A még Teng Hsziao-ping által kijelölt úton haladva a Kínai Népköztársaság az elmúlt évtizedekben megszerezte a világ ritkaföldfém forrásainak túlnyomó részét, amelyekkel az 1900-as évek második felében jobbára az USA rendelkezett. Ezek az alapanyagok nélkülözhetetlenek a chip-gyártásban, illetve az elektronikában ugyanúgy, mint a rakéta technológiában.

A globális technológiai, ipari és hatalmi átrendeződés egyértelműen megmutatkozik abban is, amilyen ütemben a kínai rakétatechnológia változik.

Az elmúlt évek aktív fejlesztéseinek eredményeként, a közelmúltban olyan új, oxigén-kerozin alapú űrmeghajtási technológiát dolgoztak ki a kínai tudósok, amely az eddigi tesztek alapján az újrafelhasználható hordozórakéták újrahasználható hajtóműve lehet.

Az utóbbi időszak egyik, a polgári életre legjelentősebb hatással bíró innovációja, amely a Kínai Űrtechnológiai Akadémiához köthető, egy olyan rugalmas filmfólia kikísérletezése, amelyet a kínai űrállomás kábeleinek erodálódás elleni védelmére fejlesztettek ki. Azonban a mindennapi életbe átemelve a fóliát, egyre szélesebb körben kezdik használni az élelmiszerek frissen tartására.

A filmfólia szélesebb körben felhasználható, mint a hagyományos alumínium fólia, hiszen megakadályozza a baktériumok bejutását, illetve a légnemű anyagok áthatolását, ugyanakkor az ebbe csomagolt áruk mikrohullámú melegítését is lehetővé teszi. A kínai mérnökök álláspontja szerint az új technológia forradalmasíthatja az élelmiszertárolást.

Eközben, április 24-én, Vuhanban rendezték meg a kínai űrnapot.

A választás nem volt véletlen, hiszen a város a kínai űripar egyik kiemelt központja. Hupej tartományban – amelynek székhelye Vuhanban található –, több mint 300 űrkutatási és ahhoz kapcsolódó vállalkozás által alkotott ipari lánc működik. Az iparág, 2023-ban, Hupejben mért termelési értéke mintegy 56 milliárd jüan, azaz körülbelül 7,74 milliárd dollár volt.

A számadatok jól mutatják, hogy a Kínai Népköztársaságban az űrkutatás, és az ahhoz kapcsolódó innovatív iparágak, illetve az ennek eredményeként rohamosan fejődő K+F szektor rendkívül jövedelmező üzletággá nőtte ki magát.

A kínai űripar meghatározó, piaci alapokon működő nemzetgazdasági ágazattá vált, amely számos lehetőséget biztosíthat a külföldről érkező vállalkozások számára is.

Kína így láthatólag nem csak egy azon államok sorában, amelyek embert tudtak az űrbe juttatni, hanem egy olyan ország, amely a saját gazdasági sikerének érdekében aktívan akarja felhasználni a világűrt. Peking jól látja, hogy a jövő egyik legfontosabb stratégiai kérdése a világűrben rejlő, végtelen lehetőségek kiaknázása.

A kínai tudósok pedig rendkívül aktívnak bizonyulnak ezen a tudományterületen, miközben az így létrejövő innovatív megoldásaik forradalmasíthatják az űr gyarmatosítását, miközben modernizálják és kényelmesebbé tszik a mindennapi életet.

Kína űrkutatási törekvései új felületeket teremthetnek a magyar-kínai együttműködés terén is.

Számos lehetőség nyílhat a magyar kutatóüzemek, illetve az űrkutatással foglalkozó egyéb intézmények, és az innovatív alapon működő kkv-k számára a kínai partnerekkel történő együttműködésre. Peking világűrrel kapcsolatos tervei a hazai K+F-szektor szereplői számára is aktív szerepvállalási felületet jelenthetnek, és a végtelen lehetőségek tárházát nyithatják meg Magyarország számára.

A szerző a Neumann János Egyetem GTK egyetemi docense.