Nehéz helyzetben a mainstream pártok, de a magyarok nagyot nyertek Romániában

A romániai választások kétszeresen is érdekesek számunkra, hiszen mindig van egy magyar vetülete. Hogyan lehet értékelni a választási eredményeket Magyarország, és hogyan az erdélyi magyarság szempontjából?

Alapvető szempontunk az őshonos másfél milliós magyar nemzeti kisebbségi közösség helyzete és országos parlamenti képviselete, amely immár 35 éve töretlenül megvalósul. Az RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) képviseli a Románia képviselőházában és szenátusában a magyar nemzeti kisebbséget. Ez a képviselet most egy nemzeti összefogás keretében valósult meg. Az RMDSZ listája az Erdélyi Magyar Összefogás, melynek résztvevői az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Szövetség és a Magyar Polgári Erő. Utóbbiak 1-1 képviselői helyet kapnak a parlamentben.

Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, Magyarország korábbi Moldova Köztársaság-beli, Chisinau-i nagykövete, hazánk egykori kolozsvári főkonzulja, illetve beregszászi (Kárpátalja) főkonzulja - Kép forrása: Magyar Külügyi Intézet

Hány fős lesz így a magyar képviselet?

Mivel 20 éves távlatban a legjobb eredményét érte el az RMDSZ a rendkívül sikeres mozgósító kampányának köszönhetően, így még egy-egy fővel tudta bővíteni képviselőházi, illetve a szenátusi frakcióját, tehát 21 helyett 22 képviselő, illetve 9 helyett 10 szenátor fog részt venni az RMDSZ részéről a román törvényalkotásban.

Ennek rendkívüli a jelentősége, hiszen ez egy közvetlen országos politikai képviselet, lehetőség arra, hogy a magyar közösség érdekeit védjék, érvényesítsék országos szinten. Románia egy centralizált ország, az ügyek intézése szempontjából nagyon fontos, hogy egy közösség, egy politikai erő milyen helyet foglal el az országos képviseletben, képviselteti-e magát a törvényhozásban vagy sem.

Ráadásul ez az egyedüli lehetőség arra, hogy az RMDSZ kormányra tudjon lépni, amint létrejön egy megállapodás az arra alkalmas politikai erőkkel. Most ez rajzolódik ki. Nem bocsátkoznék jóslatokba, nem lehet megmondani az elnökválasztás második fordulója után kialakuló helyzet sajátosságait előre, de már körvonalazódik az összefogás.

Milyen végeredmény lenne számunkra kedvező?

Magyarország kifejezetten érdekelt abban, hogy konszolidált állapot, rend, nyugalom, prosperitás legyen. Érdekes kérdés, hogy milyen módon befolyásolja ezt a helyzetet a parlamentnek a korábbiakhoz képest nagyon jelentős felaprózódása. Egy rendkívül fragmentált pártstruktúra jött létre, amelyben az eddigi nagy, a rendszert meghatározó pártok (PSD, PNL) mellett több kisebb párt is megjelent.

Ezzel kialakult egy háromosztatúság, melynek részei a szuverenisták vagy szélsőséges nacionalisták, a nemzeti liberális – europenista globalista erők, és a szociáldemokraták.

Rendkívüli jelentősége van annak, hogy egy demokratikus, jogállami, európai irányt képviselő, és nem szélsőséges irányultságú politikai csoportosulás vezesse Romániát, illetve az RMDSZ-nek ebben az esetben lehetősége legyen kormánykoalícióra lépni ezekkel az erőkkel.

A diplomácián túl milyen tétje van Magyarország számára annak, kihez kerül a kormányrúd Romániában?

Mindenképpen fontos, hogy a magyar-román kétoldalú kapcsolatokat konstruktív, eredményes, pragmatikus módon lehessen a jövőben is fejleszteni, hiszen jelentős szomszéd relációról van szó, gazdaságilag Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partneréről beszélünk. A magyar működő tőkeberuházások egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb térségbeli célpontja Románia. Egymásra vagyunk utalva többek között energetikai kérdésekben, de a személyek forgalma, a turizmus, konzuli kapcsolatok és egyéb területek is nagyon fontosak. Említhetném a közlekedési, energetikai infrastruktúrafejlesztést is. Egyszóval Románia egy megkerülhetetlenül fontos szomszédos ország. Reméljük, hogy konszolidált, kiegyensúlyozott, a további fejlődést, együttműködést lehetővé tevő helyzet jön létre a választások után.

Az eredmények a szélsőjobb előretörését mutatják. Mi áll emögött, magyarellenes hangulatkeltés, vagy mint olyan sok helyen, a gazdasági problémák, esetleg az ukrajnai háború, és Moldova helyzete?

Én azt mondanám, hogy különböző hatásoknak az összessége. Szerepe van benne természetesen a nemzeti kisebbségekkel szembeni szélsőséges soviniszta irányultságnak is, de alapvetően sokkal szélesebb körű a lakosság kiábrándultsága.

Egy lényegében 35 éves társadalmi, politikai berendezkedés tűnik meginogni.

Mindkét jelölt, aki bejutott az elnökválasztás első fordulóba, a szélsőséges vasgárdista elveket is valló Călin Georgescu, illetve a neoliberális elveket valló, de ugyancsak szélsőségesen ortodox, bizonyos szempontból fundamentalista Elena Lasconi egyaránt rendszerkritikus, elitellenes álláspontra helyezkedett. Az embereknek elég széles körben láthatóan elegük lett a korábbi vezető, mainstream politikai pártokból. Választási üzeneteik kiüresedtek, nem kínáltak tényleges megoldásokat az embereket foglalkoztató kérdésekre.

Romániában jelentősen nőttek a gazdasági problémák az utóbbi néhány évben, nagyon komoly küladósság került felhalmozásra, amelyet elsősorban a fogyasztás élénkítésére használtak fel, miközben az államháztartás deficitje halmozódott, és mintegy 8, de inkább 9 százalékon áll.

Az állam nyilvánvalóan olyan helyzetbe került, amikor pótlólagos eszközöket kell találnia ahhoz, hogy lefaragja ezeket az egyre súlyosabb eszközhiányokat, adósságokat, tehát a pénzügyi politika terén nyilvánvaló, hogy nehezen kerülhetőek el bizonyos megszorítások.

Az elnökválasztás eredményeinek érvénytelenítéséről ide kattintva olvashat. 

Hogy áll most a Romániára rendkívül jellemző tömeges kivándorlás, és hogyan voksoltak azok, akik a lábukkal tulajdonképpen már szavaztak?

Nem csillapodott. Jelentős román külföldi diaszpóra él, dolgozik Nyugat-Európában, több mint 6 milliós nagyságban. A fiatalok számára a perspektíva, az életlehetőségek komoly problémát jelentenek, tehát nagyon sokan mennek, és a kvalifikált munkaerő távozik külföldre. Komoly problémák vannak a lakhatás kérdésével, az egészségügyi szolgáltatásokkal, az egészségügyi intézmények infrastruktúrájának a minőségével, és számtalan az olyan kérdés, ami már hosszú évek óta foglalkoztatja a lakosságot, és nem látszik megoldódni.

Ez így összeadódva eredményezte azt, hogy újszerű, a populista társadalmi demagógiához visszatérő, vagy arra koncentráló, leegyszerűsített üzenetek kezdtek túlsúlyba kerülni, és ezt a szélsőséges pártok mindenekelőtt kiválóan meg tudták zenésíteni a választási kampányukban, tetszetős formában, tradicionalista vallásosságra, ultraortodoxiára apelláló csomagolásban.

Tudni kell azt, hogy Románia jóval nagyobb mértékben vallásos ország a térségben, például Magyarországgal összehasonlítva a hívők, templomba járók száma és aránya lényegesen nagyobb. Ismeretes, hogy a többségi egyház, a többségi vallás a keleti ortodox kereszténység. A jelek szerint nagyon komoly választói kört voltak képesek megszólítani, hiszen Călin Georgescu elnökjelöltre az első fordulóban 2 millió, több mint 2 millió 100 ezer ember szavazott. Egyértelműen többséget ért el a nyugaton lévő román diaszpóra köreiben. Pártja a parlamenti választásokon vasárnap egyértelmű többséget ért el, több mint 43 százalékot szerzett a diaszpóra szavazói részéről. Nagyon érdekes, hogy pont a nyugaton, tengerentúlon élő románoknak nagyon jelentős része éppen a szélsőséges pártokat választotta.

Ha már a diaszpóráról beszéltünk, Románián belül esetleg megfigyelhető valamilyen területi eloszlási minta?

Vannak természetesen úgynevezett választási profilok, amelyeket időközben a közvéleménykutatók, illetve a statisztikusok összeállítottak. Az egyik választási profil szerint Georgescu, illetve a vele szimpatizáló szélsőséges erők szavazóbázisa elsősorban kelet, északkelet, illetve délkelet Romániában található, és kifejezetten az úgynevezett legionarista szimpátiával rendelkező szavazók alkotják, illetve északkelet-romániai, nem túl jó anyagi körülmények között élő fiatal férfiak tartoznak ebbe a csoportba.

Hogyha a választási földrajzot nézzük, konkrétan a statisztikákat a pártok eredményei alapján, akkor a nagy földrajzi értelemben általunk Erdélynek nevezett térségben, -ide sorolva a Partiumot, Szatmárt, és a Bánságot- egyedül Arad megyében szerzett relatív többséget a szélsőséges AUR, és itt sem nagy arányban. Erdély egyéb területein sehol nem tudott első helyet szerezni, illetve második helyen végzett Maros megyében az RMDSZ mögött.

A székely megyékben egyértelműen az RMDSZ vitte a pálmát, Kovászna, Hargita megye ráadásul az országos csúcsteljesítményt nyújtotta a körülbelül 60 százalékos részvételi aránnyal. Így tehát Hargita, Kovászna és Maros megyében győzött az RMDSZ, ezen kívül Szatmár és Szilágy megyében, valamint Biharban sem állt messze a győzelemtől, és a második helyet szerezte meg a Nemzeti Liberális Párt mögött.

Erdélyben az egykori bányavidékeket magukba foglaló, „nehézipari” megyékben, Krassó-Szörényben, Hunyadban, Beszterce-Naszódban, Máramarosban győzött a PSD. Az egész ország szintjén a legtöbb megyében a PSD nyert, így a hagyományosan „vörös övezetként” emlegetett munténiai és olténiai megyékben, mint pl. Olt és Mehedinti, nagy aránnyal nyert a PSD, valamint néhány moldovai megyében ugyancsak. Az USR csupán Bukarest néhány kerületében és Ilfov megyében tudott győzni.

Ezek szerint Hargitában, Kovásznában különösen magas volt a részvételi arány, de összességében is a magyarság körében jól sikerült a mozgósítás…

Kifejezetten jól sikerült. Nemcsak hogy hozta, de túl is szárnyalta az ez év júniusi Európa Parlamenti és helyi választásokon elért eredményt. Az RMDSZ mintegy 590 ezer szavazatot szerzett, ez 6,4-6,5 százalékos arány. Az RMDSZ végső parlamenti eredménye pedig a töredékszavazatok visszaosztása után várhatóan 6,9-7,00 százalék lesz.

Tehát kifejezetten eredményes volt a mozgósítás. Hozzá kell tenni, hogy amikor szélsőséges veszély, magyarellenes pártok előtérbe kerülése, megerősödése észlelhető, az mindig nagymértékben rásegít a magyarok részvételére, ilyen esetekben érvényesül a vészjelzés, ami megmozdítja a magyar választókat.