Találkozott a világ gazdasági és politikai elitje, ezekről tárgyaltak Davosban

A témák a hagyományos gazdasági és üzleti kérdések mellett kitértek a Mesterséges Intelligencia által nyújtott lehetőségekre, de az általa támasztott biztonsági kockázatokra is.

Komoly szerepet kapott továbbá a klímaváltozás, az egyenjogúság valamint a gender-kérdések.

A fő csapásvonalat azonban a geopolitikai feszültségek jelentették, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a világ gazdasági folyamataira. A biztonság tehát ebben a tekintetben kulcsszerepet kapott, amit a legjobban az Európai Központi Bank vezetőjének felszólalása illusztrál. Christine Lagarde, arra a kérdésre, hogy mi a jó vagy rossz a modern gazdaságban, a fogalom meghatározására utalt: „A gazdaság a szűkös erőforrások elosztása.” Az 1980-as és 1990-es években a közgazdaságtan a globalizáció és a szabad piacok fejlődésén keresztül az erőforrások hatékony elosztására helyezte a hangsúlyt. Lagarde úgy véli, ma a hatékonyság háttérbe szorult, átadva a helyét a biztonságnak.

Nem meglepő tehát, hogy az üzleti világ nagyágyúi és vezető politikusai a világon zajló válságok kezelésére helyezték a több napos fórum hangsúlyát: a Közel-Kelet, elsősorban a gázai események és a Vörös-tengeren zajló válság uralta a fórumot.

A gázai konfliktussal kapcsolatban megállapításra került, hogy az ellenségeskedés súlyosan károsítja az egész közel-keleti régió gazdaságát, hiszen a gázai újjáépítés milliárdokba kerül majd. Nem beszélve azokról a károkról, amelyeket a huthi támadások kockázata okoz a Vörös-tengeren. A DP World logisztikai óriás szerint a jemeni huthi csoport támadásai a Vörös-tengeren közlekedő hajók ellen az Ázsiából Európába tartó áruk árát sokkal magasabbra emelnék, hiszen azok kerülő útvonalakat választanak inkább a jelentősen megnövekedett kockázatok miatt a magasba szökkent biztosítási árak miatt is. A válság érintheti az olajszállítmányokat is, amelyeket rövid távon egyelőre tankerekkel igyekeznek megoldani.

Nem maradt ki az idei davosi fórumon Ukrajna kérdése sem.

Volodimir Zelenszkij elnök és csapata a fórumon külön keretek között tárgyalták meg az ukrán „béke formulát”. A nemzetbiztonsági tanácsadók megbeszélése a korábbi rendezvények folytatása volt, amelyeket eddig Dániában, Szaúd-Arábiában és Máltán tartottak. A megbeszélés során egy nemzetközi védelmi miniszteri és nemzetbiztonsági tanácsadói szintű munkacsoport létrehozását javasolták, valamint egy olyan nemzetközi egyezmény kidolgozását és elfogadását, amely arra szólítja fel Oroszországot, hogy szüntesse meg az ellenségeskedést és vonja ki a csapatokat Ukrajnából.

A kézzelfogható eredmény hiánya ellenére, nőtt azon államok száma, amelyek bekapcsolódtak a „béke formula” megvitatásába.

A szervezők elmondása szerint a találkozón 83 delegáció volt jelen, hogy megvitassák a tervet. A tárgyalások egyik burkolt célja a Globális Dél eddig inkább semleges politikát folytató országaival való kapcsolat erősítése, hogy azok álljanak át Ukrajna oldalára. A davosi rendezvényen 12 afrikai és 18 ázsiai ország vett részt, Kína viszont nem volt köztük. Zelenszkij és csapata nem tudott átütő sikert elérni, egyes vélemények szerint a rendezvény legfőképp a figyelem fenntartására irányult, ami elengedhetetlen a további támogatások biztosításához. A fórum résztvevői azonban nem képviseltek egyértelmű álláspontot az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Vagyis a közel-keleti, afrikai és latin-amerikai országok képviselői bár szimpatizálnak Ukrajnával, de néhányan megjegyzik, talán érdemes meghallgatni Oroszországot is. Oroszország pedig a maga részéről értelmetlennek minősítette a davosi Világgazdasági Fórum margóján előterjesztett ukrán béketervről folytatott vitákat.

A svájci hegyi üdülővárosban zajló tárgyalások semmit sem érnek Moszkva részvétele nélkül

– nyilatkozta a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov.

Az idei Világgazdasági Fórum tanulságai azt mutatják, hogy a nemzetközi kapcsolatok egyre feszültebbé válása, valamint folyamatosan megjelenő új válság gócok által generált helyzet komplex megközelítéseket és inkluzív megoldásokat követelnek, amelyek egyelőre nem születtek meg. A politikai döntés és nem a gazdasági és/vagy biztonsági racionalitáson alapuló döntéshozatal pedig csak tovább súlyosbítja a helyzetet. A WEF-el mint jelenséggel kapcsolatban a Foreign Policy hasábjain, Michael Hirsh tollából származó cinikus sorok adják az egyik legjobb meghatározást:

Az újságírók és írók légiójának egyike vagyok, akik egykor-olykor szintén részt vettek és dühöngtek a davosi képmutatáson” – „Úgy értem, most komolyan: egy csomó milliárdos és elit, akik úgy tesznek, mintha megoldanák a világ problémáit, miközben valójában gyakran ők voltak azok akik, állandósították ezeket a problémákat?

A Világgazdasági fórum sajtója az Eurázsiai régiókban

Dél-ázsiai vonatkozások

Dél-Ázsiát államfői szinten egyedül Srí Lanka elnöke Ranil Wickremesinghe képviselte, aki hangsúlyozta, hogy mivel

Ázsia a jövő gazdasági motorja, és azon törekvéseink során, hogy Srí Lanka 2025-re gazdag országgá váljon, az a szándékunk, hogy még határozottabban bevonjuk Ázsiát, kihasználva a stratégiai hozzáférést a régió nagy, növekvő piacaihoz, Indiától, Pakisztántól, Kínától, Japántól és a Koreai Köztársaságtól az ASEAN-ig.

Az elnök a Vízió 2025 gazdaságpolitikai programot is ismertette, amelynek az eredményei már ma látszanak. Az oktatáspolitikában, a foglalkoztatás terén jelentős reformok mentek végbe az országban, miközben nagy jelentőséggel bír, hogy a szigetország szorosabb kapcsolatra lépett az ASEAN-nal, hiszen Szingapúrral szabadkereskedelmi egyezményt kötött 2018-ban.

A kormányfők közül Anwaar-ul-Haq Kakar pakisztáni miniszterelnök vett részt a rendezvényen, aki a tervezettnél hamarabb tért haza az iráni-pakisztáni feszültség eszkalációja miatt. Beszédében a kormányfő azt emelte ki, hogy a modern korban szükség van a legmodernebb technológiák alkalmazására, ami elengedhetetlen a gyors fejlődés céljainak eléréséhez. A jövő szempontjából hangsúlyozta, hogy az ország földrajzi elhelyezkedése mellett az emberi erőforrás Pakisztán legnagyobb értéke hiszen a 240 millió lakos 60 százaléka 30 év alatti, miközben a digitalizáció és a konnektivitás megteremtése orvosságot jelenthet a kihívásokra nézve.

India jövőbeli fejlődésével kapcsolatban egy külön panelbeszélgetést is összehívtak a szervezők és bár állam és kormányfői szinten a világ legnépesebb országa nem képviseltette magát, viszont 3 miniszter is részt vett a programokon: Hardeep Singh Puri, Kőolaj- és földgázminiszter, egyben lakás- és városfejlesztési miniszter, Ashwini Vaishnaw a vasutakért, a kommunikációért, az elektronikai és információs technológiáért felelős miniszter, továbbá Smriti Zubin Irani Nő- és gyermekfejlesztési miniszter.

India célja az volt, hogy a G20-as elnökséget követően megerősítse státuszát, mint „ellenálló globális gazdaság és preferált befektetési célállomás.”

A miniszterek igyekeztek bemutatni az India által elért eredményeket és pozitív jövőképet vázoltak az ország számára, melyhez az is hozzájárult, hogy Shaktikanta Das, az Indiai Központi Bank (RBI) elnöke, aki szintén részt vett a fórumon a 2024-es évre 7% feletti GDP növekedéssel számolt egyúttal biztosítva a hallgatóságot India makrogazdasági és pénzügyi stabilitásáról.

Több állam kormánya, köztük Maharashtra, Uttar Pradesh, Karnataka, Tamil Nadu és Telangana, saját pavilont állított fel, hogy bemutassa növekedési potenciálját, miközben több millió rúpia értékű befektetési szándéknyilatkozatot írtak alá, míg a WeLead Lounge első ízben került megrendezésre, amely India női vezetői potenciáljának bemutatására jött létre.

Délkelet-ázsiai vonatkozások

A Világgazdasági Fórum 54. éves találkozója a Bizalom Újjáépítése címmel került megrendezésre a svájci Davos-Klostersben 2024. január 15-19-e között, hogy teret biztosítson a bizalom alapelveinek – köztük az átláthatóságnak, a következetességnek és az elszámoltathatóságnak – a középpontba állításához.

A Fórum „Tanulságok az ASEAN-tól” című panelbeszélgetésén Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnök, Srettha Thavisin thaiföldi miniszterelnök–pénzügyminiszter és Ferdinand Martin G. Romualdez, a Fülöp-szigeteki törvényhozás alsóházának elnöke mellett részt vett Ngozi Okonjo-Iweala, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főigazgatója is.

A WTO főigazgatója felszólalásában rámutatott, hogy az ASEAN barátságos befektetési környezettel rendelkezik, és olyan célpont, ahol a befektetők és az üzleti partnerek kölcsönösen profitálhatnak egymásból. Ennek megfelelően az újraglobalizációs folyamat részeként az ellátási lánc számos ASEAN-ország felé decentralizálódik, amelyre szemléltető példaként a főigazgató Vietnámot említette.

A vietnámi kormányfő reakciójában hangsúlyozta, hogy „minden tagországnak hozzá kell járulnia az ASEAN fejlődéséhez, és meg kell őriznie saját potenciálját, kiemelkedési lehetőségeit, versenyelőnyeit és kapacitását, miközben biztosítania kell a verseny és a piaci kereslet-kínálat szabályainak betartását”.

Kiemelte továbbá, hogy a fenntartható fejlődést a mindenki számára előnyös megközelítés, az egyes ASEAN-országok választásainak tiszteletben tartása, valamint az őszinteségen, szolidaritáson és érdekegyensúlyon alapuló bizalom kiépítése révén kellene elérni. Pham kormányfő részvételéről és megjegyzéseiről részletesen beszámoltak a vietnámi és hírt adtak róla a délkelet-ázsiai sajtótermékek is, akárcsak a szintén felszólaló Srettha Thavisin thaiföldi miniszterelnök és pénzügyminiszter, illetve Ferdinand Martin G. Romualdez házelnök megjegyzéseiről.

A három délkelet-ázsiai delegációvezető a belföldi gazdaságpolitikai prioritások és fejlesztési projektek ismertetése mellett megvitatta az ASEAN és az egyes ASEAN-tagországok központi szerepét a globális ellátási láncok változásából adódó lehetőségek kihasználásában és a világgazdaság vezető országaival fenntartott gazdasági kapcsolatokban tanúsított magatartásaikat is.

Meglátásuk szerint

az ASEAN a regionális gazdasági integráció példájává vált, köszönhetően a tagországok közös erőfeszítéseinek a blokkon belüli gazdasági együttműködés, valamint az árukereskedelem, a szolgáltatások és a beruházások cseréjének előmozdítása terén, miközben a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások és a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) révén a blokk aktívan integrálódik a világgazdaságba is.

Emellett a vezetők szerint az ASEAN szilárd bizalmat épített ki a tagországai között, leküzdve a gazdasági, politikai és kulturális különbségeket a jólét közös megteremtése érdekében. A vezetők következésképpen az ASEAN és az egyes tagállamok a sokféleségben rejlő egységének és rugalmasságának a fejlődés szempontjából megmutatkozó jelentőségét, mint az ASEAN működéséből levonható fő tanulságot osztották meg a Fórum közönségével.

Kelet-ázsiai vonatkozások

A Kínai Népköztársaságot Li Qiang, miniszterelnök képviselte, Dél-Korea szintén miniszterelnöki szinten képviseltette magát Han Duck-soo személyében. Ami azt jelenti, hogy sem Xi Jingping kínai elnök, sem Yoon Suk-yeol, dél-koreai elnök nem ment el személyesen, de Fumio Kishida, japán miniszterelnök sem jelent meg a fórumon.

Kína

Li Qiang, 2017 óta (amikor Xi Jingping személyesen vett részt a davosi fórumon) a legmagasabb rangú kínai tisztviselő, aki Davosba látogatott. Számos más magasrangú képviselő is csatlakozott a kínai delegációhoz, köztük Ma Zhaoxu külügyminiszter-helyettes, Wang Wentao kereskedelmi miniszter és a Bank of China kormányzója is jelen volt. Li a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) üzleti vezetői előtt tartott beszédében elmondta, hogy

a kínai gazdaság fellendült és felfelé mozdult el, és a becslések szerint 2023-ban 5,2% körüli növekedést mutatott, ami meghaladja a hivatalos 5% körüli célt.

A második helyen álló kínai vezető azt is elmondta, hogy a növekedést „nem a hosszú távú kockázatok bevezetésével érték el a rövid távú haszon áldozataként”, hanem a növekedést a „belső fejlődési dinamika” érte el. Kína miniszterelnöke elmondta, hogy az egészséges verseny kulcsfontosságú az együttműködés és az innováció fokozása szempontjából, és hozzátette, hogy a világnak el kell távolítania a verseny előtt álló akadályokat, és együtt kell működnie a környezetvédelmi stratégiák és a nemzetközi tudományos csere terén.

Li kiemelte a globális ellátási láncok stabil és gördülékeny megőrzésének fontosságát is, majd kiemelte a növekvő észak-déli szakadékot, amely szerinte egyre élesebb, és hangsúlyozta a fejlesztési együttműködés szükségességét.

Li szerint a gyorsan urbanizálódó, 1,4 milliárd fős lakosságú Kína fontos szerepet fog játszani az aggregált globális kereslet fellendítésében. Azt is elmondta, hogy Kína továbbra is „határozottan elkötelezett” gazdaságának megnyitása mellett, és „kedvező feltételeket” teremt a lehetőségeinek megosztására. A kínai miniszterelnök ezután számos üzleti vezetővel találkozott, köztük a JPMorgan, a Bank of America, a Standard Chartered és a Blackstone vezérigazgatóival. Li nem említette az ukrajnai és a gázai konfliktusokat davosi beszédében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Li-vel folytatott megbeszélésen hangsúlyozta, hogy a kínai vezetőknek is lépéseket kell tenniük az Európa és Kína közötti kereskedelmi egyensúlytalanság miatt. Li a fővárosban, Bernben találkozott Viola Amherd svájci elnökkel is. A két ország megállapodott abban, hogy az év végéig újraindítják a külügyminiszterek közötti párbeszédet.

Az előzetes tervekkel ellentétben Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy nem tervez senkivel sem találkozni a kínai delegációból, amíg Davosban tartózkodik, bár Washington folytatja magas szintű kapcsolatát Pekinggel. Tajvan „a demokrácia erőteljes megerősítése” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Világgazdasági Fórumon, és kijelentette, hogy a sziget kulcsfontosságú szerepet játszik, mint „figyelemreméltóan hozzájárul a globális közjóhoz”. Blinken korábban gratulált a tajvani elnökválasztás után az új elnöknek, amely miatt Kína többször is nemtetszését fejezte ki. Blinken Davosban nem érintette a korábbi üzenetére adott kínai válaszokat, de hangsúlyozta, hogy a tajvani kérdés nem csak Kínát érinti.

Alapvető érdekünk a világ országaival, hogy biztosítsuk a béke és a stabilitás fenntartását a Tajvani-szorosban, hogy a Peking és Tajvan közötti nézeteltéréseket békésen rendezzék

– mondta. Blinken megismételte az Egyesült Államok régóta fennálló álláspontját, miszerint a Tajvannal való kapcsolatokban fenntartja a status quo-t és Blinken hangsúlyozta Kína fontosságát is, nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ számára is.

Dél-Korea

Han Duck-soo dél-koreai miniszterelnök vett részt idén a Davosi Világgazdasági Fórumon, ahol beszédet is tartott Dél-Korea képességeiről és politikájáról az atomenergia és a mesterséges intelligencia (AI) szektorban. Han az első dél-koreai miniszterelnök, aki 2009 óta részt vett az eseményen, a tavalyi fórumon Yoon Suk-yeol elnök képviselte hazáját. Az atomenergiával foglalkozó ülésen Han megosztotta Dél-Korea azon képességét, hogy 1972 óta sikeresen 30 atomerőművet épített belföldön és külföldön egyaránt.

Kiemelte az atomenergia jelentőségét a klímaváltozás kezelésében és az energiabiztonsághoz való hozzájárulásban. Han arra is bátorította a nemzetközi közösséget, hogy vegyen részt a szén-dioxid-mentes energiaforrások használatában, ahogyan azt Yoon Suk-yeol elnök is javasolta.

A miniszterelnök kétoldalú megbeszélést is folytatott Pham Minh Chinh vietnami miniszterelnökkel. Han találkozott a globális vállalati vezetőkkel is, köztük Henrik Andersennel, a dán szélturbinákat gyártó Vestas Wind Systems vezérigazgatójával.

Közel-keleti vonatkozások

A közel-keleti helyzet volt a Világgazdasági Fórum egyik slágertémája.

A svájci Davos városában a globális vezetők a legégetőbb gazdasági és geopolitikai kihívásokkal kapcsolatos kérdésekre reflekltáltak. Az arab vezetők többek között a jelenlegi vörös-tengeri hajózási válságról is beszéltek. Azonban nemcsak az arab résztvevők figyelmét kötötték le a Közel-Kelet ügyei, hanem a nyugati hatalmak is kifejtették álláspontjukat. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Izrael nem érhet el „valódi biztonságot” a palesztin állam létrehozásához vezető út nélkül, és ragaszkodott hozzá, hogy egy ilyen lépés elősegítheti a Közel-Kelet egységesítését és Izrael legfőbb riválisának, Iránnak az elszigetelését. A Világgazdasági Fórum éves találkozóján a svájci davosi síparadicsomban Blinken elmondta, hogy az arab és a muszlim világ vezetőinek véleménye megváltozott Izraelről, és a palesztin állam létrehozása elősegítené Izrael integrációját a térségbe.

A probléma az innen oda való eljutás, és ez természetesen nagyon nehéz, kihívásokkal teli döntéseket igényel. Ehhez olyan gondolkodásmódra van szükség, amely nyitott erre a perspektívára

– mondta Blinken. A Biden-adminisztráció nehezen tud eligazodni az Egyesült Államok által Izraelnek nyújtott hosszú távú támogatása és az egyre növekvő aggodalmak között, hogy túl sok palesztin civil vesztette életét vagy sebesült meg a Hamász fegyveresei elleni izraeli háborúban.

Katar vezetése arra figyelmeztetett, hogy a Vörös-tengeren kialakult feszültségek és válságok nem oldódnak meg a Gázai-övezetben zajló háború előzetes megoldása nélkül, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi közösségnek el kell ismernie a „valódi problémát” és a kiváltó okot.

Katar miniszterelnöke, Mohammed bin Abd al-Rahman Ál Száni sejk felszólalt a Világgazdasági Fórum (WEF) éves összejövetelén a svájci Davos városában, ahol politikai személyiségek és üzleti vezetők találkoztak a világ minden tájáról, hogy megvitassák a jelenlegi és jövőbeli kérdéseket. A katari miniszterelnök szerint a regionális problémák megváltoztak, és kijelentette, hogy „amikor valami történik a Közel-Keleten, az mindenkit érint”. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban tovább kifejtette, hogy „csak a tünetekre összpontosítunk, és nem kezeljük a valódi problémát”. A Gázai-övezet elleni izraeli offenzíva kezdetét követően a jemeni húszi lázadók megtámadták és elfoglalták a Báb al-Mandeb-on át a Vörös-tengerig közlekedő hajókat, ami aggodalmat kelt a globális kereskedelem helyzete, és Izrael háborújának lehetséges eszkalálódása miatt.

Az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálása kulcsfontosságú eleme lenne a Hamász elleni háború befejezésének, és megváltoztatná az egész Közel-Keletet

– mondta Isaac Herzog izraeli elnök csütörtökön a Világgazdasági Fórum éves találkozóján a svájci Davos városában.

Még mindig kényes, sérülékeny, és sok időbe fog telni, de úgy gondolom, hogy ez valójában egy lehetőség arra, hogy előrelépjünk a világban és a régióban egy jobb jövő felé

– mondta Herzog. E kijelentésekre néhány nappal azután került sor, hogy Szaúd-Arábia külügyminisztere, Fajszal bin Farhán herceg Davos városában kinyilvánította, hogy a Királyság megállapodott abban, hogy „a regionális békéhez Izrael békéje is hozzátartozik”. Azt mondta, Szaúd-Arábia „bizonyára” elismerné Izraelt egy nagyobb politikai megállapodás részeként.

Az iráni külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy az „ellenállási tengely” Izrael és érdekeltségei elleni támadásai leállnak, ha a gázai háború véget ér, figyelmeztetve arra, hogy a konfliktus fokozhatja a feszültséget a Közel-Keleten.

Az Iszlám Köztársaság támogatja a Hamász palesztin iszlamista csoportot az Izraellel folytatott háborújában, amely légi és szárazföldi offenzíva során pusztította el Gázát, Teherán pedig azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy támogatja a Gázában elkövetett izraeli bűncselekményeket. „A gázai népirtás befejezése a katonai akciók és válságok végét fogja eredményezni a régióban” – mondta Amir-Abdollahian a davosi Világgazdasági Fórumon.

A Vörös-tenger biztonsága a gázai fejleményekhez kötődik, és mindenki szenvedni fog, ha Izrael gázai bűnei nem szűnnek meg… Minden (ellenállási) front aktív marad

– tette hozzá.

Érdekesség, hogy az Egyesült Arab Emírségek képviselőit nem a háború, hanem sokkal inkább a mesterséges intelligencia és más innovációk kötötték le.

Omar al-Ulamá’, az Egyesült Arab Emírségek mesterséges intelligenciáért felelős államminisztere a WEF egyik ülésén zajló panelen a mesterséges intelligenciát egy lehetőségnek nevezte a kisebb nemzetek számára, hogy „növeljék az agy teljesítményét és versenyezzenek a globális fronton”, hozzátéve, hogy az Emírségek vezetése azon dolgozik, hogy csökkentsék az ország külső szereplőktől való technológiai függését.

Oroszországi és a dél-kaukázusi vonatkozások

Oroszország

Oroszország nem képviseltette magát a fórumon, így az orosz sajtóban a Világgazdasági fórummal kapcsolatban leginkább az ukrán békeformula körüli tárgyalások valamint az Oroszország ellen irányuló szankciós nyomás témája kapta a legtöbb figyelmet.

Az ukrán békekezdeményezésekkel kapcsolatban úgy vélik, hogy annak egyedüli sikere – a Financial Timest idézve – hogy a tárgyalások utáni csoportképen többen vannak, mint a korábbin voltak.

Az ukrán békeformulát és ezzel együtt annak bemutatását Davosban Moszkvában komolytalannak tartják. Putyin elnök az önkormányzati vezetők országos találkozójan konkrétan „őrülteknek” nevezte az ukrán vezetőket, mert anno kiszálltak az isztambuli személyes tárgyalások során elért megállapodásokból. Szavai szerint, ha Kijev akkor eleget tesz a megállapodásnak, a háború másfél éve véget ért volna.

Azerbajdzsán

Baku számára 2024 igen fontos év, ugyanis idén Bakuban rendezik az ENSZ Klímaváltozási Konferenciáját a COP-29-et. Érthető tehát, hogy Azerbajdzsán számára a Világgazdasági fórum kiváló platform volt ahhoz, hogy bemutassa azon erőfeszítéseit, amelyeket a megújuló energiatermelés terén végez. Azerbajdzsánt Mihail Dzsabarov gazdasági miniszter képviselte.

A Fórum klímaváltozás kérdéskörével foglalkozó szekciójában a miniszter és delegációja hangsúlyozta, az ország „zöld energia” szférájába való befektetések, a közös hosszútávú stratégiák fontosságát.

Grúzia

Az idei fórumon Irakli Garibasvili miniszterelnök is részt vett. A davosi Fórum keretében megrendezett „Eurázsia új hajnala?” panelbeszélgetésen elhangzott beszédében az ország gazdasági növekedéséről beszélt pártja a „Grúz álom” kontextusában, az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztéséről amely elengedhetetlen a „Middle Corridor” projekt hatásos működéséhez, valamint Grúzia megújult kapcsolatairól Kínával amellyel Tbiliszi nemrég stratégiai partnerségre lépett.

Bár Grúziában a döntést sok kritika érte, ezzel együtt Garibasvili szerint valamennyi európai állam és az Európai Unió egésze érdekelt a Kínával való gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésében.

Ezért úgy véli, hogy országának is elsősorban saját nemzeti érdekeiről kell gondoskodnia. A grúz miniszterelnök kitért a régió biztonsági helyzetére is, itt vázolta az orosz tényező hatását a régióra megemlítve az orosz-grúz területi vitát, majd kifejezte reményét abban, hogy az Azerbajdzsán és Örményország közötti vitát mielőbb sikerül rendezni, ugyanis mindkét fél érdekelt lenne ebben. A grúz álláspontot összegezve tehát az vehető ki, hogy Grúzia az elzárkózás helyett az Eurázsiai térben inkább az együttműködésre helyezné hangsúlyt.

Közép-ázsiai vonatkozások

Közép-Ázsia országainak mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki, nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtója nem foglalkozott mélyen a davosi fórumon történt eseményekkel. A hírek között természetesen szerepet kapott az esemény, a fórumon résztvevők személye, illetve a világgazdasági fórumnak a témái.

A közép-ázsiai médiának az 54. davosi Világgazdasági Fórummal kapcsolatos „távolmaradása” elsősorban azzal magyarázható, hogy az elmúlt napokban, illetve január végén több, a régió gazdasági és politikai jövőjével kapcsolatos esemény, bejelentés is történt vagy fog megtörténni.

Ezek közül kiemelhető Kasszim-Zsomart Tokajevnek, Kazahsztán elnökének az Olaszországban tett kétnapos látogatása, ahol 2024. január 18. és 19. többek között találkozott Sergio Mattarella olasz köztársasági elnökkel és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is, akivel a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt. Emellett a kazah elnököt Ferenc pápa a Vatikánban személyes audiencán is fogadta.

A látogatást megelőzően egy nappal pedig 2024. január 17-én az Európai Parlament elfogadta az Európai Unió Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának értékeléséről szóló állásfoglalást, amely az öt közép-ázsiai országnak – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – és Brüsszelnek a stratégiai együttműködésére szólít fel.

A fent említett események mellett a régió országait 2024. január 29-30-án Brüsszelben megrendezésre kerülő EU-Közép-Ázsia fenntartható közlekedéssel foglalkozó Global Gateway nevezetű befektetési fórummal kapcsolatos várakozások foglalkoztatják. Valamint szintén e témák közé sorolható Shavkat Mirzijojev üzbég elnöknek a január végi kínai útja is.

Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média a világgazdasági fórumon történt eseményekkel szemben az elmúlt héten sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre és találkozókra, amelyek a régió rövid és hosszútávú jövőjét határozhatják meg.

Az elemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Szakáli Máté, Tárik Meszár, Veres Szabolcs, Zoltai Alexandra.