Törökország is kér egy darabot Szíriából

Kinyitottak az iskolák és az egyetemek Szíriában, a börtönökből ezrével engedik ki a politikai foglyokat, és a lakosság nagy része örül az Aszad-rezsim bukásának.

A szíriai határokat azonban most rajzolják át: Izrael a Golán-fennsík melletti részeken támadja az Aszad-rezsim katonai központjait, fegyverraktárait és állítólagos vegyi üzemeit, illetve a Hezbollah állásait.Törökország eközben az északi területeken próbálja minél inkább megvetni a lábát, és az úgynevezett biztonsági zónáját még szélesebbre húzni, a török kormány álláspontja szerint újra átgondolják jelenlétüket Szíriában.Az orosz érdekeltségű katonai támaszpontok sorsa egyelőre kérdéses, Moszkva a baráti Aszad bukásakor még időben kimenekítette a flottáját is a tartuszi és latakiai tengeri kikötőkből.

A térségben a második legnagyobb hadsereggel rendelkező Törökország nélkül nem lehet béke a térségben, márpedig erre most kivételes alkalom kínálkozik.Az Aszad-rezsim bukásával létrejött hatalmi vákumot kihasználva a törökök a kurdok megerősödését próbálják elkerülni, illetve egy új menekülthullámnak vagy akár egy Iszlám Államnak igyekeznek az elejét venni. 

Szíriában közel 17 millió ember szorul humanitárius segélyre, a határokon fegyveres harcok zajlanak, mégis, egyre több szíriai véli úgy, hogy a közeljövőben megérné hazatérni a menekülttáborokból.

Az új amerikai kormánnyal, Ankarával, Moszkvával, Teheránnal és Izraellel érdekeket egyeztetni nyilvánvalóan lehetetlenség lenne úgy, hogy mindenki viszonylag elégedetten álljon fel a tárgyalóasztaltól, egy új polgárháború kirobbanásának elkerülése azonban közös érdek.Irán már korábban jelezte, hogy szerintük Törökország, Izrael és az USA állhat az iszlamista felkelők gyors sikere mögött.

Az új szír vezetés és az Egyesült Államok és Nagy-Britannia pedig felvették a kapcsolatot. 

Izraellel nem háborúzna a HTS

A Hayat Tahrir al-Sham (HTS) iszlamista lázadócsoport a jelentések szerint felszólította a szíriai palesztin terrorcsoportokat, hogy tegyék le a fegyvert, zárják be kiképzőtáboraikat és oszlassák fel katonai alakulatukat - számol be a Times of Israel.

Az Al-Akhbar nevű, Hezbollah-barát libanoni napilap szerint a HTS tájékoztatta a palesztin frakciókat - köztük a Hamászt, az Iszlám Dzsihádot és a Palesztina Felszabadításáért Népi Frontot, amelynek székhelye Damaszkuszban van -, hogy Szíriában fenntarthatják jótékonysági szervezeteiket és politikai tevékenységet is folytathatnak, de nem használhatják Szíriát bázisként vagy átjáróhelyként Izrael elleni katonai akciókhoz.A HTS vezetője, Ahmed al-Sharaa, ismertebb nevén Abu Mohammed al-Dzsulani, az al-Kaida egykori tagja jelezte, hogy Szíria stabilizálására és a vallási kisebbségek tiszteletben tartására törekszik, és jelezte, hogy nem fog katonai konfrontációra törekedni Izraellel.

Törökország kulcsszerepben

A szíriai polgárháború évei a romboláson túl, a közel fél millió halott és a legalább 5 millió, a szomszédos országokban élő menekültek száma, s 6 milliót tesznek ki a belső menekültek: ami Szíriában történik, korunk diplomáciájának – legfőképp a béke és biztonság őrzésére létrehozott Egyesült Nemzetek Szervezetének - eddigi a legnagyobb szégyene a 21. században - írta korábban lapunkban Hóvári János hazánk volt törökországi és kuvaiti nagykövete.

A nemzetközi közösség meghatározó tényezői egymásra mutogatnak:Washington az egész szíriai válságot magára hagyta, Moszkva Damaszkuszban régi/új hatalmi vágyainak zsírját sütögeti. Az EU és annak súlyos tagállamai fejüket struccként a homokba dugták, miként az 1990-es években a jugoszláv válság idején is tették,holott a szíriai válságnak – a menekültkrízis okán – szinte napi kihatásai vannak Európában. A jugoszláv válságban az Egyesült Államok állította meg a vérontást. Úgy tűnik, hogy a szíriai válságban ez Moszkvára és Ankarára hárul. Daytonnak amerikai íze volt, a szíriai végső megoldásoknak pedig orosz és török szaga lesz. De bárcsak már itt tartanánk.

Leszögezte, hogy Törökország nélkül Szíriában sem tartós béke, sem újjáépítés nem lehetséges.