Az orosz bázisokkal mi lesz Szíriában? Jön az új Iszlám Állam? Szíriai háttér

A szíriai helyzet elvezethet oda, hogy Törökország esetleg új területeket foglalhat el?

Törökország egy stabil Szíriában érdekelt, s nem Szíria szétdarabolásában. Ami miatt „húsba vágóan” érintett a szíriai helyzettel kapcsolatban, az egyrészt a mintegy hárommillió szíriai migráns és menekült, akiknek otthont ad a polgárháború óta. Másrészt Szíria északi részének egyes területein a Törökországban betiltott és terrorszervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia ellen kénytelen biztonsági zónát létrehozni.Törökország érdekét tehát az szolgálja, hogy Szíriában stabilizálódjon a helyzet, hogy az általa befogadott szíriai menekültek biztonságban hazatérhessenek, és csupán egy biztonsági zónát ellenőrízzen az északi határon.

Mivel az ellenzéki katonai erők támogatásával a damaszkuszi kormányváltásban fontos szerepet játszott, kétségtelen, hogy a most kialakuló, új Szíriában nagy befolyást gyakorolhat majd, mind gazdasági, mind politikai értelemben.

A Szíriában most kialakult helyzet miatt lehet-e menekülthullámra számítani?

Amennyiben az ország helyzete stabilizálódik, arra lehet inkább számítani, hogy a korábbi menekültek visszatérnek. A térség legkomolyabb regionális szereplője, Törökország ebben érdekelt. A helyzet normalizálódására utaló jel például a szír ellenzék által irányított kormányzó testület azon tevékenysége, hogy előkészítsen egy új alkotmány szerinti szabad és tisztességes választásokat.

Az lehetséges, hogy egy új Iszlám Állam fog létrejönni?

Én ezt nem tartok lehetségesnek. Bizonyos szigetei továbbra is megmaradhatnak, de az említett demokratikus választások keretén belül nehéz elképzelni őket.

Tényleg van esély a szíriai választásokra?

Mindenképpen. Komoly előkészületeket látunk, melyek ebbe az irányba mutatnak. A szíriai ellenzék által irányított kormányzó testület 18 hónapos átmeneti időszakot vezet le, amelyből hat hónap van az új alkotmány kidolgozására, miként azt a fő szíriai ellenzéki koalíció vezetője vasárnap ismertette.

Hadi al-Bahra mindezt a Dohai Fórum konferencia után mondta el, azt követően, hogy a szíriai lázadók megdöntötték Bassár el-Aszadot, amivel véget vetettek családja 54 éves tekintélyelvű uralmának közel 14 éves háború után. Kijelentette, hogy az ellenzéki koalíciót ki kell bővíteni „az ellenzék új elemeivel”, az új alkotmány ratifikálásáig pedig átmeneti kormány alakul meg. Al-Bahra szerint az átmenetnek összhangban kell lennie az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 2015. december 18-án elfogadott 2254-es határozatával, amely felvázolja a szíriai politikai átmenet ütemtervét, beleértve az országos tűzszünetet, az atrocitások elszámoltathatóságát, valamint az új alkotmány szerinti szabad és tisztességes választásokat.

A szíriai ellenzék Aleppónál (Forrás: Shutterstock)

Mi lesz az orosz katonai bázisokkal Szíriában? Mi a legvalószínűbb forgatókönyv?

A Kreml szóvivőjének tájékoztatása szerint, korai még erről beszélni. „Egyelőre figyelik az új Szíria formálódását, s e kérdést a végül ténylegesen hatalomra kerülőkkel tervezik megbeszélni.”  Ugyanakkor az országba telepített mintegy 100 orosz katonai létesítményről van szó, amiknek a további sorsa a kérdés az új fejlemények fényében, s ezek mind magas készültségbe lettek helyezve. Tehát nem egy nyugodt kivárást tapasztalunk, hanem tettre kész megfigyelést, hogy az eddig ismert Szíria romjaiból milyen új állam emelkedik ki, s hogy egyáltalán az egyben marad-e.