Újabb nyugati ország vezető politikusa tett megdöbbentő kijelentést saját katonáik Ukrajnába küldéséről

Több mint 2 éve, a háború kezdetén csupán humanitárius segélyt, üzemanyagot, ruházatot sisakokat küldtek a nyugati országok Ukrajnába. Azonban látva, hogy az orosz haderő nem gyűrte le Ukrajnát egy villámháború során az első 1-2 hónapban, elkezdődtek a nyugati fegyverszállítások. Ennek keretében hónapról-hónapra újabbnál újabb vörös vonalakat léptek át egyes NATO tagállamok, míg végül modern tüzérségi rendszerek, harckocsik, önjáró tüzérségi eszközök, rakéta sorozatvetők, légvédelmi rendszerek is érkeztek szép számmal a megtámadott országba, napjainkban pedig úgy tűnik a vadászgépek átadása előtt is megnyílt az út.

Ezek a fegyvertranszferek önmagukban is eszkalációs kockázatot jelentenek, ráadásul egyre inkább leapasztották az európai szövetségesek fegyver- és lőszerkészleteit, miközben az Egyesült Államok támogatása politikai okokból akadozik. Ennek hatása az ukrajnai harctéren is érzékelhető, ez pedig úgy tűnik egészen szélsőséges kijelentésekre sarkallja némelyik európai vezető politikust.

Pusztulást hozna egy ilyen konfliktus

Emmanuel Macron, francia államfő az elmúlt hetekben ugyanis kilátásba helyezte, hogy adott esetben akár csapatokat is küldenének Ukrajna megsegítésére. Ez azonban azt jelentené, hogy egy NATO szövetséges atomhatalom gyakorlatilag hadat üzen Oroszországnak, a világ talán legnagyobb atomarzenáljával rendelkező országnak. Ennek még csak a kockázata is felfoghatatlan mértékű és olyan pusztulást hozna az egész kontinens számára, amit nem csak a most élő generációk, de a még meg nem születettek is éreznének. Egy ilyen összecsapás atomháború rémével fenyeget, amennyiben pedig nem fajul atomháborúvá, úgy ismét egy olyan konfliktus bontakozhatna ki belőle, amelynek legnagyobb elszenvedői a Közép- és Kelet-Európai országok lennének.

Történelmi események persze bizonyítják, hogy Közép- és Kelet-Európa sorsa rendszerint kevéssé foglalkoztatja a nyugati országokat, azonban megdöbbentő módon immár Oroszország közvetlen szomszédságában élő, az orosz fenyegetést jól ismerő ország is beállt a katonák küldésével fenyegetőzők sorába.

Finn fenyegetőzés?

Finnország évtizedekig tudta szavatolni a békéjét az elrettentés és a racionális semlegesség eszközeivel. A semlegessége az ország NATO-csatlakozással ugyan eltűnt, mindez azonban nem kellene a racionalitás eltűnését is jelentse.

Úgy tűnik azonban némelyik finn vezetőt is elragadta a háborús hevület, ugyanis a Sky News beszámolója alapján Elina Valtonen, finn külügyminiszter szerint a nyugati országok nem zárhatják ki, hogy a jövőben csapatokat küldjenek Ukrajnába.

Finn katonák Helsinkiben, 2022. júniusában - Shutterstock

Mint írják, Finnország külügyminisztere szerint a nyugati országoknak nem szabad teljesen ellenezniük azt az elképzelést, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába, ha az ottani helyzet tovább romlik.

Elina Valtonen a Politico National Security Daily hírlevelének nyilatkozva azt mondta:

Fontos, hogy hosszú távon ne zárjunk ki minden lehetőséget, mert soha nem tudhatjuk, mennyire válhat súlyossá a helyzet.

Némileg finomítva kijelentésének az élét, ehhez hozzátette:

De a jelenlegi finn álláspont egyértelmű: Most nem küldünk csapatokat Ukrajnába, és egyelőre ezt nem is vagyunk hajlandóak megvitatni sem.

Szavai egy nappal azután hangzottak el, hogy Emmanuel Macron francia elnök ismét úgy nyilatkozott: nem zárja ki, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába.

Ez azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy továbbra is ellenzik a csapatok Ukrajnába küldését, a tágabb régió egyes országai – amelyeket potenciálisan fenyegethet Oroszország – mégis komolyabban fontolóra vehetik ennek a lehetőségét, ha a helyzet rosszabbodik.

Amerika kihátrál?

A hevesebb európai megszólalásokkal szemben Joe Biden amerikai elnök eközben kijelentette, hogy nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába.

John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője pénteken azt mondta:

Csak e szuverén nemzet és a főparancsnok nevében beszélhetek, azonban egyértelmű, hogy nem fognak amerikai csizmák lépni e földre.

Mindemellett kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja ellenezni, hogy más nemzetek katonákat küldjenek saját szuverén döntésük alapján – utóbbi mondattal egyértelműsítve, hogy egy ilyen konfliktus során Európa nem számíthatna amerikai segítségre.