USA és Kína: törékeny fegyverszünet vagy induló kereskedelmi közeledés?

Brutális büntetővám lépett hatályba augusztus 27-én: az indiai importra kivetett új amerikai vámtarifa 25-ről 50 százalékra emelkedett, ennek nyomán pedig zuhanórepülésbe kezdtek az indiai tőzsdeindexek. Sajtóinformációk szerint Narendra Modi indiai miniszterelnök az elmúlt hetekben négyszer is elutasította Trump hívásait, a két ország viszonya feszült. Az új büntetővám India USA-ba irányuló exportjának mintegy kétharmadát érinti, ami közel 60 milliárd dolláros forgalmat jelent.

Az amerikai-indiai kapcsolatok megromlása ugyanakkor alaposan átrajzolhatja a Kínához fűződő amerikai kapcsolatokat is.

S bár az amerikai büntetővám látszólag Oroszország kereskedelmi partnerei ellen irányul, a helyzet sokkal árnyaltabb.

Kölcsönös vádaskodás után közeledés?

Miközben az elmúlt hónapokban az USA és Kína közötti kapcsolatot feszültség és bizalmatlanság jellemezte, jelenleg épp arra utaló jelek vannak, hogy a két nagyhatalom között - nem hivatalos - közeledési folyamat indult el.

A közeledést vetítheti előre az augusztus elején meghosszabbított kereskedelmi fegyverszünet: e megállapodás szerint érvényben maradnak a jelenlegi 30 százalékos amerikai és 10 százalékos kínai vámok, elkerülve a korábban jelzett sokkal magasabb, 125-145 százalékos tarifák bevezetését.

Magas szintű diplomáciai mozgások is tapasztalhatók.

Egy hónapja Wang Yi kínai külügyminiszter az elkötelezett párbeszédet szorgalmazta a két ország között, elítélte a konfrontatív, egyoldalú megközelítéseket, jelezve ezzel, hogy Kína nyitott az együttműködésre. Ezt követően Kuala Lumpurban személyesen találkozott Marco Rubio amerikai külügyminiszter kínai kollégájával, s mindketten az együttműködés fontosságát hangsúlyozták. Wang Yi amerikai óriáscégek képviselőivel, így az Apple, a Goldman Sachs és a Boeing vezetőivel is leült tárgyalni a beruházói bizalom jelzéseként.

A két nagyhatalom viszonyában fordulópontot ugyanakkor egy Trump-Xi csúcstalálkozó jelenthet.

A stratégiai bizalmatlanság tehát továbbra is jelen van az USA és Kína között, ám tény, hogy az elmúlt időszakot fokozott párbeszéd és nyitottság jellemezte.

Milyen jelek mutatnak a gazdasági közeledésre?

• A Boeing jelenleg tárgyalásokat folytat 500 repülőgép eladásáról kínai légitársaságok számára. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a Boeing legutóbbi, 2017-es megállapodása 300 utasszállítóról szólt, ám a konkrét kínai megrendelés végül csak 30 gép megvásárlására vonatkozott.
• A kereskedelmi tárgyalások részeként az Egyesült Államok arra ösztönzi Kínát, hogy négyszerezze meg az amerikai szójabab-vásárlást. Kína korábban az amerikai élelmiszerexport legnagyobb vevője volt, az amerikai szójabab export több mint felét tette ki a kínai import. Új megrendelések azonban jó ideje nem érkeznek Kínából, ami aggasztja az amerikai termelőket.
• Bár korábban felmerült a kínai diákok vízumkiadásának felfüggesztése, Trump végül 600 ezer kínai diák amerikai tanulmányait engedélyezte. Jelenleg csaknem 280 ezer kínai fiatal tanul az Egyesült Államokban, becslések szerint mintegy 14 milliárd dollárral járulnak hozzá az amerikai gazdasághoz.

Amennyiben az USA és Kína között tartós közeledés indulna el, annak két fontos következménye lehet.

1. Az ellátási láncok újrarendeződhetnek. Az amerikai-kínai közeledés kihívást jelenthet olyan globális vállalatok számára, amelyek gyártókapacitásaikat Európában tartották.
2. Az Egyesült Államok és az EU közötti viszony feszültebbé válhat. A közeledés az amerikai vállalatoknak és az amerikai exportnak kedvezhet, háttérbe szorítva ezzel az Európai Uniót.Ha például Kína valóban 500 repülőgépet vásárol a Boeingtől, az könnyen az Airbust teheti vesztessé.

Összegzés

Az USA és Kína közötti közeledés lehetősége jelenleg csak egy kezdeti elképzelés.

Nagyon törékeny, gyorsan meg is szűnhet, hiszen a két nagyhatalom között sok a megoldatlan probléma.

Ám ha a közeledés valósággá válik, ehhez a világgazdaság szereplőinek alkalmazkodniuk kell.