2021 a kartellek elleni küzdelem éve lehet, az OLAF-ügyek kétharmadánál vádemelés történt

Hírek2021. dec. 6.Sz.A.

Ez az év egyértelműen a kartellek elleni küzdelem éve lesz - hangzott el a 10. Antikorrupciós kerekasztal megbeszélésen, ahol a résztvevők a járványhelyzet miatt megemelkedett korrupciós kockázatok kezeléséről is beszéltek.

Az átláthatóság és feddhetetlenség a jogállamiság megszilárdulását és a versenyképesség emelését eredményezi - fogalmazott Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke a 10. Integritás kerekasztal mai megbeszélésén, melynek házigazdája idén a Magyar Nemzeti Bank.

Az eseményen az elmúlt év korrupcióellenes tevékenységét értékelte az Integritás kerekasztal, melynek résztvevő: a Magyar Nemzeti Bank, a Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és az Országos Bírósági Hivatal.

A járvány idején nőtt a korrupciós kockázat

A korrupció elleni küzdelemben a Belügyminisztérium elköteleződése töretlen - fogalmazott Pintér Sándor belügyminiszter. A korrupciós és integritás fenyegetettségű munkahelyek feltérképezése zajlik. Cél az átláthatóan működő közigazgatás, ahol a magas morálitású munkatársak - mintegy 460 ezer fő - ellenállnak a korrupciónak.

Az elektronikus közigazgatás fejlesztésével, az ügyfél és az ügyintéző találkozásának csökkentése is cél, mert akkor kisebb a korrupciós lehetőség. 

Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke hozzászólásában kiemelte: a bíróságok működése a megváltozott körülmények között is folyamatos maradt a járvány idején is. 2021 első felében több ügyet fejeztek be, mint amennyi új beérkezett. A távmeghallgatási rendszert továbbfejlesztették: 2020-ban már több mint 20 ezer, idén az első félévben pedig több mint 16 ezer távmeghallgatásra került sor.

Az OLAF ügyek kétharmadánál vádemelés

Évente 10-12 ezer közbeszerzési eljárás zajlik Magyarországon - mondta el Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Hangsúlyozta: tavaly 29, idén 70 jogorvolati eljárást indítottak, és idén 337 millió forint bírságot szabtak ki.

Mint mondta, az átláthatóságnak és a statisztikai adatok megismerésének különösen fontos jelentősége van, és az Európai Bizottság szerint a hazai közbeszerzések 98 százaléka teljesen átlátható.

- A szervezeti integritás fejlesztésében töretlen az ügyészség elkötelezettsége - fogalmazott Lajtár István közjogi legfőbb ügyészhelyettes.

Magyarország Ügyészsége nemzeti és nemzetközi szinten is fontos szerepet vállal és együttműködik az EU Csalásellenes hivatalával. Az OLAF ügyekkel kapcsolatban kiemelte: minden esetben elrendelték a nyomozást. Az OLAF ügyek 67 százalékában emelt vádat a magyar ügyészség, ami az uniós átlag duplája, mindez az OLAF tavalyi jelentésében szereplő adat - tette hozzá.

Idén áprilisban munkamegállapodásra került sor az Európai Ügyészséggel - húzta alá Lajtár István.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke kiemelte: a kerekasztal valamennyi tagja példamutató munkát végez, és sok előrelépés történt az integritás terén a hivatalnál. 95 százalékos fogyasztói elégedettséggel kezelték az ügyfelek panaszait - tette hozzá.

Kiemelte: 2021 egyértelműen a kartellek elleni küzdelem éve lesz, a versenykorlátozó magatartással szemben a GVH sokkal jobban fellépett, mint korábban.

A versenykorlátozó magatartás miatt több mint 16 milliárd bírságot szabott ki a hivatal, és jelenleg is 21 versenykorlátozó ügyben folytatnak nyomozást, 54 vállalkozásnál tartottak kutatást.

2021 a kartellek elleni fellépés éve

Idén hat új kartellügyet indított a GVH, melynek a fele közbeszerzési kartell, a versenytanács pedig 8 korábban indult ügyet zárt le. A kartellügyek feltárásában az egyik legjobban teljesítő a magyar versenyhatóság - fűzte hozzá.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ÁSZ kezdeményezésére a résztvevők aláírták a korrupció ellenes szándéknyilatkozatot.

Tavaly a koronaívrus járvány hatására új kihívással szembesült a világ, és kiemelt korrupciós kockázatokat jelent az elmúlt másfél év. A közpénzeket, a nemzeti vagyont az átláthatóság elve szerint kell kezelni, és felépült Magyarországon egy integritás rendszer, amely fellép a korrupció ellen.

Hangsúlyozta: olyan törvényhozási szabályozási rendszer alakult ki, amely nemcsak a közintézményeknél, hanem a vállalatok szintjén is megjelenítette az integritási szabályokat. 2021-ben tízezer szervezet számára teremtette meg az együttműködés rendszerét az ÁSZ.

- A feddhetetlenség egyik fontos tényezője a vezetői mentalitás is - mondta. 

Kiemelte: a magyar gazdaság jó úton jár: az áfa-elkerülés a korábbi 22 százalékos szintről 6 százalékra csökkent.

- A Kúriának szilárdnak és magabiztosnak kell lennie, ezért folyamatosan fejleszti a korrupció elleni eszköztárát - hangsúlyozta Gyarmati Judit, a Kúria főtitkára. Kitért arra is, hogy a szervezet a felderített és elbírált bűncselekmények kapcsán biztosítja a joggyakorlati egységességet.