462 ezer forintra emelkedett a nettó átlagkereset

A bruttó átlagkereset 11,9, a nettó átlagkereset 11,8, a reálkereset pedig 7,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A bruttó kereset mediánértéke 550 800, a nettó kereset mediánértéke 383 400 forintot ért el, 12,5, illetve 13,3%-kal múlta felül az előző év azonos időszakit.

2024. november:

• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 695 100 forint volt, 11,9%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.
• A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 613 700 forintra becsülhető, 11,9%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
• A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 609 500, a költségvetésben 613 000, a nonprofit szektorban 657 100 forintot tett ki, 11,3, 13,7, illetve 11,9%-kal emelkedett egy év alatt.
• A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 462 200, a kedvezményeket figyelembe véve 478 000 forintot ért el, 11,9, illetve 11,8%-kal magasabb volt, mint 2023 novemberében.
• A reálkereset 7,9%-kal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,7%-os növekedése mellett.
• A bruttó mediánkereset 550 800 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
• A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 383 400 forintot ért el, 13,3%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Novemberben a keresetek növekedési üteme érdemben lassult az októberihez képest: 12,9 százalékról 11,9 százalékra - írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Bank vezető elemzője.

A lassuláshoz egyaránt hozzájárultak a vállalkozások (itt 12,0 százalékról 11,3 százalékra mérséklődött a növekedési ütem), illetve az állami szervezetek (15,8 százalékról 13,9 százalékra lassult a béremelkedés üteme). Ez még mindig jelentős, 7,9 százalékos reálkeresetemelkedést jelent éves alapon, ami azonban érdemben elmarad az októberi 9,4 százaléktól – ebben a növekvő infláció is szerepet játszik. Érdekesség, hogy a mediánkereset növekedése jelentősen lassult az előző hónaphoz képest: 15,0 százalékról 13,3 százalékra - azaz még mindig elmondható, hogy az alacsonyabb keresetűek bére jobban nő az átlagosnál, de ez a különbség most olvadt.Ezt az egyes ágazatok béremelkedési ütemének eltérő változása magyarázhatja.

A keresetek növekedési ütemének mérséklődése a legtöbb nemzetgazdasági ágat jellemezte.

Kivételt képez ez alól a pénzügyi, biztosítási ágazat, ahol a béremelkedés üteme 9,6 százalékra gyorsult – igaz, hogy még így is a második legalacsonyabb az ágazatok között az energiaipar 8,0 százalékos értéke után.

Ennél nem sokkal nagyobb a béremelkedési üteme a bányászatban (9,8 százalék), a közigazgatásban (10,0 százalék) és a feldolgozóiparban (10,2 százalék) – azaz a feldolgozóipar alacsony munkaerőkereslete látszik az átlagosnál alacsonyabb keresletnövekedésben is.

A leggyorsabban ismét az oktatásban nőttek a bérek, 19,1 százalékkal, ám itt jelentős lassulás történt az előző hónaphoz képest. Összességében tehát az látható, hogy az egyes nemzetgazdasági ágakban tapasztalt bérnövekedések között viszonylag kicsi a különbség, inkább csak az oktatás ágazat lóg ki felfelé.Decemberben vélhetően jelentősebb csökkenés lesz a béremelkedési ütemben, tekintettel a magas bázisidőszaki adatra: a 2024-es minimálbéremelést előrehozták és így már 2023. decemberében emelkedett a legkisebb kötelező bér, ami az átlagos bérnövekedési ütemet mintegy 2,0 százalékponttal vitte felfelé. Ez most visszahúzó hatásként jelenik majd meg az adatokban.

2025-ben az átlagkeresetek növekedését alapvetően három tényező határozza meg:

• a minimálbér és a garantált bérminimum 9, illetve 7 százalékos emelése (az utóbbi érint több munkavállalót, így az a fontosabb),
• a nagyberuházások nyomán felépülő gyárak munkaerőkereslet-generáló hatása,
• és a munkaerőpiac feszessége.

Tekintettel arra, hogy az utóbbi most nem annyira erős, így a tavalyinál kisebb, 8-9 százalékos átlagbérnövekedésre számítok az idei évben, ami egy valamivel 4 százalék feletti inflációval számolva 4-5 százalékos reálbérnövekedést jelent. A bérek gyors – talán az idén várhatónál is gyorsabb – emelése fontos, fontos lenne a gazdasági felzárkózás szempontjából, illetve azért, hogy a magyar álláshelyek nemzetközi szinten is versenyképesebbek legyenek – ebben nem segít a forint árfolyamának gyengülése, hiszen ez a bérek euróban számított értékét csökkenti, ez pedig nagyban akadályozza a bérszínvonal felzárkózását.