„A 21. század kihívásai a tudomány számára” – nemzetközi konferencia a Bölcs Várban

• Alfredo Rocafort, a RAED elnöke elmondta: először jár Budapesten és lenyűgözőnek találja a magyar fővárost.
• Kordás Barnabás korábbi barcelonai főkonzul ugyancsak annak a reményének adott hangot, hogy az eseményen nem csupán a tudomány, de Budapest is előtérbe került.
• Xabier Añoveros, a RAED alelnöke előadásában Magellán első világkörüli útjának viszontagságos történetét ismertette.
• Juan Corona, a RAED állandó tagja Almásy László kalandos életének néhány eseményét idézte fel „Az igazi angol beteg” című előadásában.
• Rámháp Szabolcs adjunktus a Széchenyi István Egyetemen működő Felsőoktatási-Ipari Együttműködési Központ eredményeiről számolt be.
• Bokor József, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke „Autonómia közlekedésben és a járműveken” című előadásában a zalaegerszegi tesztpályán végzett fejlesztések eredményeiről számolt be.
• Bozsonyi Károly egyetemi docens, a Károlyi Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese a digitalizáció által a jövő munkahelyeire gyakorolt hatásokat vette sorra.
• Dőry Tibor, a Széchenyi István Egyetem docense az általa vezetett Mobilis Diáklabor projektet mutatta be, amely egyfajta „intézményi alternatíva” a természettudományos, illetve matematikai oktatás reménytelennek tűnő szakemberhiányára.

Legyen szó akár a veteránok, a baby-boomerek, az X-, az Y-, a Z vagy az A(lfa)-generáció tagjairól, azokat a fiatalkori kohorsz-élmények, a közös tapasztalatok, értékek, attitűdök kötik össze, valamint az a társadalmi, politikai, gazdasági és technológiai környezet, amelyben szocializálódtak

– fejtette ki Konczosné Szombathelyi Márta. A Széchenyi István Egyetem professzora rámutatott:

a Z-generáció (azaz a 1995–2005 között születettek) munkahelyi körülményeit is a „mama-hotel” mintájára kell kialakítani, multifunkcionális, kikapcsolódásra alkalmas nyitott, de kiscsoportos megbeszélésekre is alkalmas terekkel.

2017-ben, 5 éves előkészítő munkát követően nyílt meg a madridi Természettudományi Múzeumban a „Nobel-díjas nők” című kiállítás.

• Sonnia Rivas, a Rocaviva Eventos igazgatója előadásában – többek között – Maria Salomea Sklodowska-Curie, Irène Joliot-Curie, Wangari Muta Maathai, Bertha von Suttner, Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf, Rita Levi-Montalcini, May-Britt Moser, Elizabeth Helen Blackburn, Carol Widney Greider, Ada Yonath, Nelly Sachs és Kalkuttai Szent Teréz gondolatait idézte fel. Nehezen magyarázható – jegyezte meg –, hogy fizikai Nobel-díjjal csupán 3, kémiai Nobel-díjat pedig mindössze 5 nőt tüntettek ki, miközben közel 180 férfi részesült ezekben az elismerésekben.
• Ugyancsak a Rocaviva Eventostól érkezett Belén Fernandez, aki „Budapest angyala” című előadásában Ángel Sanz Briz spanyol diplomata pályáját idézte fel.
• Joaquín Callabed a kamaszkor testi, pszichológiai és szociális sajátosságait tekintette át „Kamaszkor és egészség” című előadásában. A korosztály jelentős részét fenyegető problémák – köztük a túlsúly, az anorexia, a bullying, a szexuális és viselkedési zavarok – kezeléséhez és megelőzéséhez multidiszciplináris teamekre van szükség, hiszen a kórházi kezelés mellett a testnevelés és a sport, de a zene és a színház is hatékonya lehet – hangsúlyozta a RAED állandó tagja.

A WHO adatai szerint 300 millióra tehető a depressziósok száma, a 15–29 évesek körében az öngyilkosság a második számú halálok – sorolta a szomorú tényeket Laura Rojas-Marcos pszichológus.

A New York Universityn oktató szakember szerint az empátia mellett az önismeret is fontos: „akkor tudunk segíteni másokon, ha magunkkal is tudunk mit kezdeni”.

A témának hamarosan a Mentális Egészség Napja (október 10.) is aktualitást ad.

Az életstílusunk is befolyásolja – többek között – a demencia kockázatát, ez pedig molekuláris szinten is alátámasztható.

• Christian Griñan-Ferré, a barcelonai egyetem kutatóbiológusa (SAMP-8 modell szerinti) egérkísérleteket mutatott be, amelyek tanulsága: ingergazdag környezetben a kognitív képességek is javulnak.
• „Semmelweistől Szentgyörgyiig” című előadásában José R. Calvo, a Nemzetközi Együttműködés Intézetének (Instituto de la Cooperación Internacional) elnöke a két nagy magyar tudós eredményeit vette sorra. A lehetséges okokat egytől-egyig meg kell vizsgálni, az irrelevánsokat ki kell zárni; a valódi eredmények eléréséhez azonban merészen kell gondolkodni – foglalta össze a jól ismert történetek módszertani tanulságát.
• Egyelőre fel sem lehet mérni a venezuelai humanitárius válság következményeit – mondta el „A venezuelai migráció hatása Dél-Amerikában” című előadásában Alejandro Pursals. Az ország gazdasága romokban, a hiperinfláció kezelhetetlen, a lakosságot járványok tizedelik, miközben gyógyszerekből hiány van és megszűnt a terhesgondozás – sorolta a riasztó adatokat az Unibank Panama igazgatója. Rengetegen hagyják el az országot, a kivándorlók száma meghaladta a 4 milliót (ez a lakosság 4 százaléka); egyedül Kolumbiába több mint egymillió venezuelai érkezett, Equador pedig már vízumkényszert vezetett be.
• Az antibiotikum-rezisztencia súlyos közegészségügyi probléma, amelyre sürgős megoldást kell találnunk – hangsúlyozta Ángels Calvo. A RAED alelnöke egy kutatás eredményeit ismertette, amelynek során 16 „azonnal fogyasztható” termékben vizsgálták meg a mikroorganizmusokat. Salmonella, Listeria szerencsére nem volt jelen a mintákban, de többi baktérium között akadtak, amelyek rezisztensnek bizonyultak a legfontosabb antibiotikumokkal szemben.
• Manapság mindenki hálózatokban dolgozik – szögezte le „Mire jó a networking?” című előadásában Cecilia Kindelán, az IESE MBA-programjának igazgatóhelyettese. Az új lehetőségeket nem annyira a szoros, mint inkább a gyengébb csoportkapcsolatok nyitják meg előttünk, és hogy ezeket kihasználjuk, a bizalom, a tisztelet és az empátia kell, hogy vezessen bennünket. Legyünk hitelesek, autentikusak és ne raboljuk feleslegesen mások idejét – javasolta az előadó.
• „A kettős könyvelés és a Brexit” című előadásában José María Bove ausztriai konzul, a RAED állandó tagja annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Királyság kormánya által a könyvvizsgálat szabályozására javasolt intézkedések – így például a könyvvizsgálat és a tanácsadás szigorúbb elválasztása – akár a Brexit ellenére is érvényre juthatnak az Európai Unióban.
• A stratégiákat a jövőre tekintve dolgozzuk ki, de ennek során nem csak a profitot, hanem a társadalmi célokat, az etikai normákat is figyelembe kell vennünk – hangsúlyozta Francisco Javier Garrido. A Catedrá Henry Mintzberg igazgatója röviden áttekintette a stratégia tudományának legfontosabb gondolatait az őskortól napjainkig, kiemelve: a céges értékeket össze kell egyeztetni a társadalmi értékekkel.
• Mi mind európaiak vagyunk, meg kell találnunk a közös kapcsolatokat – emelte ki „A nem pénzügyi információk szerepe a vállalati életben” című előadásában Jordí Martí. A RAED állandó tagja szerint cégeknek nem csupán működésük gazdasági, de a társadalmi és környezeti hatásaira is figyelniük kell – bár az utóbbi kettő csupán a közelmúltban került a gondolkodás előterébe.
• A hagyományos, annuitásos hitelkonstrukciók esetében a törlesztés terhei az infláció miatt idővel csökkennek, a kezdeti nehézség a záró időszak könnyebbségének ára – mutatott rá előadásában Kovács Levente. A kezdeti nehézség ugyanakkor mind a jelzálog-, mind a beruházási hitelek esetében túlságosan nagy, amit – főként a fejlődő világban – csökkenteni kellene. A Magyar Bankszövetség főtitkára egy új hitelkonstrukciót dolgozott ki, amelynél a tényleges teher a törlesztés teljes idejében állandó.
• Dubéczi Zoltán, a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: a 2018/19-es tanévben a magyarországi felsőoktatási intézményekben 35 472 külföldi hallgató tanult, ez a magas létszám pedig nagyban hozzájárul a felsőoktatás nemzetközivé válásához, az oktatás színvonalának emelkedéséhez. Az elnöki tanácsadó kiemelte a magyar kormány által indított Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram jelentőségét, amelynek keretében 68 ország mintegy 9000 diákja tanulhatott 27 magyarországi intézmény valamelyikében.
• Milyen szempontok alapján döntöttek Magyarország mellett az itt tanuló külföldi diákok? A kérdésre egy átfogó kutatás válaszolt, amelynek eredményeit Kovács Barnabás ismertette. A megkérdezett diákok mintegy 80 százaléka fontosnak vagy nagyon fontosnak nevezte az új kihívásokat és egy új ország oktatási kultúrájának megismerését, a magyarországi kedvezőbb anyagi feltételeket ugyanakkor valamennyien „nagyon fontosként” értékelték.