A 21. Századi világ felfedezése geofúziós térképekkel

Hírek2020. okt. 30.Csizmadia NorbertA világ 100 térKÉPben

A TED (Technology, Entertainment, Design) az érdekes gondolatok platformja a technológia, a szórakoztatás és dizájn területéről. A Budapest Metropolitan Egyetem szervezésében létrejött TEDxMETU idei, október 29-i eseményén Csizmadia Norbert is ott volt az Uránia színpadán. Arról tartott előadást, hogyan fedezhetjük fel 21. századi világunkat a térképek segítségével.

A térképek ma is eszközül szolgálnak a világ megismeréséhez, stabilitást és alapot adnak az eligazodáshoz, segítségükkel megérthetjük a globális gazdaság, politika és geopolitika folyamatait, sőt formálni is tudjuk. A 21. századi térképek ezeket az információkat jelenítik meg vizuális képként. Úgy is mondjuk, hogy 1 kép (1 térkép) 1000 szó - olvasható a Figyelő magazinban megjelent elemzésében.

A természet- és társadalomföldrajz mellett egy harmadik földrajzra is szükség van, ez pedig a „funkcionális földrajz”, amit én „új földrajzi fúziónak” vagy geofúziónak nevezek. Ennek legfontosabb megfogalmazása, hogy a földrajzi hely/tér igenis számít, és ez a szintézis globális trendeket hivatott tükrözni. Az újonnan létrejövő geofúziós térképek alkalmazásával, a földrajzi tényezőkből kiindulva meghatározhatjuk a geopolitikai struktúrákat is, és ezáltal a több központú világgazdaság legfontosabb erőközpontjait is kijelölhetjük.

A 21. század legfontosabb „password”jei az összekapcsoltság (konnektivitás), a komplexitás és a fenntarthatóság lesznek. Így ma az új világtérképeinken is meghatározó szerepük van az összekapcsolt vonalaknak, gondoljunk csak például az utakra, a csővezetékekre, a repülőgép-útvonalakra, a tudományos és kutatási együttműködésekre, a globális és regionális értékláncokra vagy épp a közösségi média összekapcsolódó hálózataira.

Ezek a hálózatok csomópontokba sűrűsödnek össze. Összekapcsolt világunkban egyértelműen felértékelődik a globális csomópontok, a HUB-ok szerepeköre. Ma 64 globális város adja a világ GDP-jének jelentős részét. A hálózatkutatás új tudománya is egyre fontosabbá válik, hiszen úgy rajzolja ki a központokat, a kapcsolatokat, az elérhetőségeket, hogy az általánosabb érvényű megállapítások konkrét felismerésekhez, megoldásokhoz vezetnek. A nemzetközi térszerveződés napjainkban alapjaiban változik meg, és komoly hatása lesz a regionális és lokális folyamatokra is.

Megszületett egy új geofúziós világrend, amely a hálózatok geopolitikáját, valamint a geopolitika hálózatát rajzolja ki.

A kiépülő hálózatok főbb csomópontjai átrajzolják az egyes térségek jelentőségét is. A gazdasági gravitációs erőtér egyértelműen és jelentősen kelet felé mozdult el. Az Új Selyemút Európát a kelet-közép-európai országokon keresztül éri el, ezért a térség jövőbeni szerepe még fontosabb lesz. Közép-Európa, Kelet és Nyugat találkozópontjaként egy új Eurázsia kapuközpontjává, ezáltal gazdasági és geopolitikai erőterévé válhat.

KA: A 21. SZÁZAD GEOFÚZIÓS VILÁGTÉRKÉPE A TÉRKÉPEN INFRASTRUKTURÁLIS HÁLÓZATOK, KERESKEDELMI, GAZDASÁGI, OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS CSOMÓPONTOK RAJZOLÓDNAK KI, VALAMINT REPÜLŐGÉP-HÁLÓZATI ÉS UTAZÁSI MINTÁZATOK, AMELYEK PONT OLYANOK, MINT AMIT A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY TERJEDÉSE MUTATOTT. FORRÁS: CSIZMADIA NORBERT: GEOFÚZIÓ 2.0 – A FÖLDRAJZ SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A 21. SZÁZADI GAZDASÁGI ÉS GEOPOLITIKAI VILÁGRENDBEN