A 40-es vagy a 70-es évek inflációs válságára hasonlít a mostani?

Az energiaárak emelkedése miatt sokan hasonlítják a jelenlegi inflációs válságot a 70-es évek olajválságához, holott jóval több a hasonlóság a világháború utáni korral - írja elemzésében Scott Minerd, a Guggenheim vezető befektetési közgazdásza. A Marketwatch felületén megjelent írásban kiemeli: hiba a 70-es évek inflációjára túlzottan koncentrálni, amikor párhuzamot vonunk, akkor ugyanis

• a dollár aranyfedezetének megszűnése,
• a vietnami háború költségeinek előteremtése
• az amerikai jóléti társadalom magas költsége,
• és az olajembargó miatt megugró olajárak
• és az energiaválság együttesen okozták az árak megugrását.

Ehelyett sokkal több párhuzamosság fedezhető fel a második világháború utáni helyzettel, amikor többek között a gyártási problémák és a növekvő kereslet is megemelte az árakat.

Átmeneti vagy hosszan tartó infláció?

Az elemző ezért inkább az átmeneti infláció mellett érvel, melyet most a pandémia miatti leállások, a kereslet-kínálat egyensúlyának felborulása okoz, ami az 1946-48-as évekhez hasonlítható. (Az olajválság miatti magas árszint ezzel szemben a 70-es évek elejétől a 80-as évek elejéig tartott.)

A háború után a megugró kereslet, a hatósági árak eltörlése, és a forgalomban lévő pénz mennyiségének emelkedése miatt két év leforgása alatt 3,1 százalékról 20,1 százalékra emelkedett a pénzromlás az USA-ban. A Fed mérlege 1942 és 1945 között 300 százakékkal bővült, összehasonlításképp 2020 márciusa óta 100 százalékos volt ez az emelkedés.

A fogyasztói árak változása az USA-ban 1938-tól 2021 végéig

Az infláció csökkenéséhez a gyártási láncolat, a kínálat helyreállása támogatta, a Fed pedig 1947-ben nem a rövid lejáratú államkötvények kamatához kötötte a kamatokat, hanem a piacra bízta az alakulást.

A monetáris politikát az árak, és a hitelek helyett a kínálat alakulására fókuszálták, aminek hatására a hozamgörbe ellaposodott, mérséklődött a hitelezés, és egy rövid recesszió után a tőzsdék már emelkedtek 1949 közepén.

Mit tanulhatunk az eddigi inflációs hullámokból?

Több inflációs hullám zajlott le az Egyesült Államokban 1945 óta, egyik sem mutat tökéletes hasonlóságot a jelenlegi inflációs környezetettel. Mégis leginkább második világháború után kialakult infláció okai és a Covid járvány utáni helyzet között húzható párhuzam - írják a Fehér Ház elemzői az inflációs válságokat összefoglaló elemzésükben.

Legfontosabb közös vonás, hogy akkor is

• a gyártási kapacitásokban kialakult probémák, 
• a kereslet-kínálat egyensúlyának elvesztése,
• a fogyasztói árakon belül infláción belül az élelmiszerárak drágulása magasabb volt,
• az amerikai lakosság megtakarításai nőttek, ezért
• sok vásárlást a háború miatt elhalasztottak, és hirtelen futott fel a kiskereskedelmi forgalom.

Erre néhány példa: az akkor 140 milliós amerikai lakosság 1945 és 1949 között 20 millió hűtőgépet, 21,4 millió autót vásárolt.

Mindez a Covid miatti lezárások idején a vásárlások elhalasztásával, majd a lezárások feloldása utáni keresleti élénküléssel mutat hasonlóságot - írják a Fehér Ház közgazdászai.

A mostani áremelkedés átmeneti, és az ellátási láncok helyreállása után csökkenhet - vélték az elemzők, de nyilván ezt az előrejelzést most erőteljesen felülírhatja az orosz-ukrán háború. Elsősorban az energiaárak tartós elszállása miatt, ami viszont a 70-es évek hosszabban tartó inflációját vetítheti előre. Akkor a pénzromlást a Paul Volcker vezette amerikai jegybank csak erőteljes kamatemeléssel tudta leszorítani.

Az amerikai infláció jelenleg 7,9 százalék körüli, ami az 1982-es szintnek felel meg.

Az amerikai inflációs rátán belül az energiaárak emelkedése 25 százalékot tett ki, a benzin ára 38 százalékkal emelkedett. Emiatt jócskán nőtt például az autóvásárlások száma, 12 százalékkal az új autóké, 40 százalékkal pedig a használt járműveké februárban.

Az 70-es évek végén eszkalálódott inflációs nyomást az olajellátásban jelentkező problémák, az energiaárak emelkedése okozta, melynek hátterében többek között az iráni forradalom, illetve az Irak-Irán közötti háború áll.

Előtte az 1973-as olajválság (12%), és a koreai háború idején (10%), illetve a már említett 1946-48-as időszakban (20%) mértek a jelenleginél magasabb pénzromlást az USA-ban.