A dolgozók közel fele fél szólni, ha hibát lát - 4 gyakorlati tanács a félelem oldására
HírekHiába hirdetik a cégek, hogy náluk mindenki bátran kérdezhet, hibázhat vagy akár a vezetőkkel is vitába szállhat, a valóság sokszor egészen más képet mutat: nemzetközi kutatások szerint a dolgozók csaknem fele nem meri jelezni munkahelyén a problémákat. Íme néhány javaslat, hogyan oldjuk ezt a félelmet.
Nemzetközi kutatások szerint a megkérdezett dolgozók csaknem fele nem érzi biztonságosnak, hogy a munkahelyén jelezze a problémákat, mert fél a következményektől. A pszichológiai biztonság megteremtése azért fontos, mert a munkatársak csak megfelelő légkörben mernek kérdezni, visszajelzést adni vagy akár a vezetői döntésekkel is vitába szállni. A biztonságos munkahelyi környezet nem hangzatos vállalati szlogenekkel, hanem a mindennapi működés tudatos alakításával teremthető meg. Ebben a vezetőknek, a HR-nek és a csapattagoknak egyaránt szerepük van.
Hogyan lehet feloldani a dolgozók félelmeit? - 4 gyakorlati tanács
A megoldás egyik kulcsa, hogy a hibázás ne büntetéstől vagy megszégyenüléstől való félelmet, hanem tanulási és fejlődési lehetőséget jelentsen. A vezetőknek olyan környezetet kell kialakítaniuk, amelyben a munkatársak megtapasztalhatják, hogy biztonságosan elmondhatják a véleményüket.
A munkatársak akkor merik jelezni a vállalaton belüli problémákat, ha azt látják, az őszinteségnek nincs negatív következménye, a véleményüknek pedig valódi súlya van. A vezetők az alábbi négy gyakorlati lépéssel ösztönözhetik a nyíltabb kommunikációt.
A vezető ismerje el nyíltan a saját hibáit.
Ha egy vezető képes elismerni, hogy rossz döntést hozott, vagy valamiben tévedett, azzal példát mutat a munkatársainak is. Ez azt üzeni, hogy a hibák beismerése nem a gyengeség jele, hanem a fejlődés és a közös tanulás része.
Ne csak kérdezze meg a dolgozókat, hanem mutassa meg, hogy figyel rájuk.
A munkatársak könnyen elveszítik a bizalmukat, ha a vezető visszajelzést kér, de utána nem történik semmi. Érdemes ezért minden felvetésre reagálni: elmondani, milyen lépéseket tesznek a probléma megoldására, vagy azt is megindokolni, ha nincs lehetőség a változtatásra. Ha a dolgozók látják, hogy a jelzéseiknek következménye van, nagyobb eséllyel szólnak legközelebb i.
Legyen lehetőség a négyszemközti és az anonim visszajelzésre.
Nem mindenki érzi magát biztonságban akkor, ha egy értekezleten a kollégái vagy a főnöke előtt kell beszélnie egy kényes problémáról. A rendszeres négyszemközti beszélgetések, a bizalmas visszajelzési csatornák és az anonim jelzési lehetőségek segíthetnek abban, hogy a kevésbé magabiztos munkatársak is megosszák a tapasztalataikat.
A rossz hírek hozóját büntessék!
Ha egy munkatársat kellemetlenség ér azért, mert felhívja a figyelmet egy hibára, a többiek azt látják, hogy jobb csendben maradni. A vezetőnek ezért különbséget kell tennie a jóhiszeműen jelzett hiba és a szándékos szabályszegés vagy felelősség-hárítás között. Ha a probléma feltárását nem automatikusan a felelős keresése, hanem az okok megértése és a megoldás megtalálása követi, az hosszú távon a nyílt kommunikáció kultúráját erősíti.
A Mindwell Pszichológiai Központ vezetője, Dr. Dura Mónika olyan gyakorlati eszközöket dolgozott ki, amelyek segítik a nyílt munkahelyi kommunikációt. A Biztonságos? Biztonságos elnevezésű fejlesztés a közös szabályokról, a hibázásról és a visszajelzésről szóló kérdésekkel indít beszélgetéseket, amelyek felszínre hozhatjáka kimondatlan aggályokat.
A legfontosabb tanulság: a dolgozókat elsősorban nem arra kell rávenni, hogy beszéljenek, hanem olyan környezetet kell kialakítani, amelyben érdemes és biztonságos megszólalniuk.