Számszerűsíthető kárt okoz a munkahelyi stressz: ekkora a kiesés a rossz légkör miatt

A hatékony munkahelyi egészségtámogatás nem a kötelező sportnapokról, hanem a munkavállalók eltérő igényeire és a regenerációra építő szokásokról szól – hívják fel a figyelmet HR szakértők a mai egészségmegőrzési világnap alkalmából. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente 12 milliárd munkanap vész el depresszió és szorongás miatt, ami globálisan 1000 milliárd dollárnyi termeléskiesést jelent. Tehát a munkahelyi egészség támogatása az eredményességet közvetlenül befolyásoló tényező.A hatékony egészségprogramok többrétűek, és kalkulálnak a munkavállalók eltérő igényeivel. Ezek a kezdeményezések a mozgás mellett a regenerációra, a támogató munkakörnyezetre és a mindennapi szokások kialakítására is nagy hangsúlyt fektetnek. Már az is sokat számít, ha a vállalat olyan közeget teremt, ahol könnyebb időt szakítani a mozgásra, a pihenésre és a valódi egészségmegőrzésre.

Egy egészségesebb munkahelyi közegben csökkenhet a tartós stresszből fakadó feszültség és a konfliktusok kockázata, miközben a munkavállalók nagyobb eséllyel tudnak stabilan teljesíteni.

Mivel a munkavállalók napjuk jelentős részét munkával töltik, a munkahelyi környezet nemcsak a teljesítményükre, hanem a hosszú távú jóllétükre is döntő hatással van. A munkáltatók azonban sokat tehetnek azért, hogy a mozgás és a feltöltődés a munkanapok természetes részévé váljon. A HR-szolgáltató WHC tapasztalatai szerint a vállalati egészségprogramok akkor működnek igazán jól, ha változatosak. 

6 tipp az egészségesebb munkahelyért

1. A belépési küszöb legyen alacsony

Nem érdemes kizárólag olyan programokban gondolkodni, amelyekhez különleges felszerelésre vagy komoly fizikai felkészültségre van szükség. Egy közös könnyű átmozgató torna vagy munka utáni séta is lehet a mozgás része. A cél az, hogy a munkatársak ne érezzék úgy: csak akkor vehetnek részt, ha eleve sportosak.

2. Legyen választási lehetőség

A vállalati sportprogramoknál könnyű abba a hibába esni, hogy egyetlen mozgásformát kínál a munkáltató. Pedig egy csapatban is nagyon eltérőek lehetnek az igények, hiszen valaki futni szeret, más inkább jógázna, megint más egy közös túrához csatlakozna. Többféle lehetőség biztosításával nagyobb eséllyel talál mindenki olyan aktivitást, amelyhez szívesen kapcsolódik.

3. A regeneráció is legyen része a programnak

Az egészségmegőrzés nem azonos a sporttal. A megfelelő pihenés, a munkaközi szünetek, a szem és a figyelem tehermentesítése, valamint a munka és a magánélet határainak tiszteletben tartása ugyanúgy hozzátartozik a hosszú távú jólléthez. A munkáltató azzal is támogathatja munkatársait, ha olyan munkakultúrát alakít ki, amelyben a szünet nem a teljesítmény akadálya, hanem annak fenntartásához szükséges része.

4. Ne kampány legyen, hanem szokás

Egy egyszeri sportnap jó közösségi élményt adhat, önmagában azonban kevésbé tudja beépíteni a mozgást a mindennapokba. Hatékonyabb lehet, ha az egészségprogramok rendszeresen, kis lépésekben jelennek meg a vállalat életében. Például havi egy közös sportprogram, rendszeres mozgáskihívás vagy heti egy közös séta is többet jelenthet hosszú távon, mint egyetlen nagy rendezvény.

5. A vezetők mutassanak példát

A vállalati kultúrát nemcsak a hivatalos szabályzatok alakítják. Ha a vezetők is részt vesznek a közös programokon, természetesebbé válhat, hogy a munkatársak időt szánnak a mozgásra és a feltöltődésre. Ugyanilyen fontos, hogy a vezetői kommunikációból se az derüljön ki, az egészségprogram egy újabb teljesítményelvárás, amelynek meg kell felelni.

6. Támogassuk az egyéni utakat is

Nem minden munkavállaló szeretne munka után a kollégáival sportolni. A munkahelyi egészségprogramok legfőbb célja ugyanis, hogy legyen bármilyen lehetőség a rendszeres mozgásra. Éppen ezért érdemes olyan programokat is kínálni, amelyek az egyéni sportolást is támogatják, például sport- vagy fitneszbérlet,  kerékpármegőrző kihelyezése.

A munkahelyi egészségmegőrzés tehát nem feltétlenül igényel hatalmas költségvetést vagy bonyolult vállalati programokat. Sokkal inkább annak felismerését, hogy a fizikai munkakörnyezet, a szervezeti kultúra és a vezetői példamutatás egyaránt meghatározza, mennyire tudnak a munkavállalók hosszú távon, energikusan és kiegyensúlyozottan dolgozni.