Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

AI a munkahelyen: Nő a használat, de egyre kevesebb képzést kapnak a munkavállalók

Elemzésekegy órájaNövekedés.hu

Bár a mesterséges intelligencia napi szintű használata látványosan terjed és növeli a dolgozók önbizalmát, a vállalatok egyre kevésbé tudják biztosítani a technológiai váltáshoz szükséges képzéseket. A PwC legfrissebb felmérése szerint a munkavállalók egyszerre küzdenek az alapszintű felkészítés hiányával, a gyorsuló elvárásokkal, valamint a kiégéssel és a pénzügyi bizonytalansággal.

Folyamatosan nő a szakadék a mesterséges intelligenciához kapcsolódó készségek terén. A PwC 2026-os Global Workforce Hopes and Fears Survey felmérésa szerint a munkavállalók 51 százaléka érzi úgy, hogy hozzáfér a munkájához szükséges tanulási és fejlődési lehetőségekhez, szemben az egy évvel korábbi 59 százalékkal.

Az eltérés különösen látványos a megkérdezettek 56 százalékát kitevő, a szervezet működésének gerincét alkotó csoportban (készségeik kevésbé keresettek, és az AI használatában még csak a kezdeti lépéseknél tartanak). Közülük mindössze ötből ketten nyilatkoztak úgy, hogy rendelkezésükre állnak a szükséges képzési lehetőségek. 

Az elmúlt 12 hónapban a válaszadók 64 százaléka használt AI-eszközöket a munkája során, ami 10 százalékpontos növekedés az előző évhez képest.

A generatív mesterséges intelligenciát napi szinten használók aránya ugyancsak emelkedett: 14 százalékról 22 százalékra. Az AI-t napi szinten használók 68 százaléka bízik munkahelye hosszú távú biztonságában, ez a nem rendszeres használók körében 57 százalék. Emellett nagyobb arányban kezdeményeznek előléptetést, jobban bíznak a felsővezetésben és abban, hogy képesek lesznek új készségeket elsajátítani.

Növekvő terhek a munkavállalókon

A dolgozók egyszerre szembesülnek pénzügyi, munkahelyi és technológiai kihívásokkal. A felmérésben megkérdezettek közül minden harmadik válaszadó mondta azt, hogy a hónap végén marad félretett pénze, ami 8 százalékpontos visszaesést jelent az előző évhez képest. Mindemellett a munkavállalók közel harmada (29 százalék) úgy érzi, hogy ma lényegesen gyengébb az alkupozíciója a munkahelyén, mint három évvel ezelőtt. Ez több mint kétszer akkora arány, mint azoké, akik nem értenek egyet ezzel az állítással.

A teljes mértékben távmunkában dolgozók körében ez az arány 10 százalékponttal magasabb. A munkahelyek biztonságát érintő kockázatok közül a munkavállalók többsége a gazdasági bizonytalanságot tartja a legnagyobb fenyegetésnek (57 százalék), megelőzve attól való félelmüket, hogy a mesterséges intelligencia egyre több feladatot vesz át (44 százalék).

A Z generáció tagjai valamennyi vizsgált területen nagyobb aggodalomról számoltak be. A változásokat tapasztalók 58 százaléka szerint az elmúlt egy évben több átrendeződés történt, mint a korábbi években. A megkérdezettek 27 százaléka nyilatkozta, hogy a kimerültség vagy a kiégés érzése rontja a munkateljesítményét.

A munkavállalók túlnyomó többségének az elmúlt egy évben új készségeket is alkalmaznia kellett a munkájában, és tízből négyen (40 százalék) úgy vélik, hogy erre nagy vagy nagyon nagy mértékben volt szükség. A változások gyorsabban érik el a vezetői szinteket. A felsővezetők több mint fele (51 százalék), valamint a középvezetők 46 százaléka mondta azt, hogy új készségeket kellett alkalmaznia munkakörében. Ez az arány a nem vezető beosztású munkavállalóknál 29 százalék, míg a pályakezdőknél 38 százalék.