A háború miatt nagyot fékez az európai gazdaság, az orosz gáz hirtelen nem lenne pótolható

A lassuló növekedés és az egyidejű magas infláció, vagyis a stagfláció kettős kockázatával szembesül az idén a világgazdaság, mindeközben a koronavírus-járvány utáni globális kilábalást az ukrajnai háború is tovább lassítja a Brookings Institution és a Financial Times közösen vezetett teljesítménymérője szerint.

Stagfláció

A tekintélyes nemzetközi gazdaságkutató műhely és a londoni üzleti napilap által kidolgozott Tiger index (Tracking Index for the Global Economic Recovery, a világgazdasági kilábalás követésére szolgáló indexcsoport) a Financial Times hétfői ismertetése szerint a növekedési lendület markáns gyengülését jelzi a tavalyi évhez képest a fejlett ipari gazdaságokban és a feltörekvő térségben egyaránt.

Az FT-Brookings Tiger index az aktuális reálgazdasági aktivitást, valamint a piaci és a befektetői bizalmat veti össze e mutatók történelmi átlagával.

A mutató jelenleg arra vall, hogy az erősödő inflációs nyomás, a kibocsátás bővülési ütemének lassulása és a gyengülő üzleti-fogyasztói bizalom a legtöbb gazdaságban visszahúzó erővel hat a növekedésre.

Eswar Prasad, a Brookings vezető közgazdásza szerint mindez felveti azt a kockázatot, hogy az idei év a geopolitikai átrendeződések, a beszállítói oldalon jelentkező tartós fennakadások és a piaci kilengések korszaka lesz, és mindezt meglóduló inflációs nyomás egészíti ki, korlátozott szakpolitikai mozgástérrel.

Az USA gazdasági növekedése is lassul

Prasad szerint valós a kockázata annak is, hogy amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve "elveszíti az inflációs narratíva feletti ellenőrzését", és végül az általa eddig jelzettnél is agresszívabb monetáris szigorításra kényszerül.

A Brookings vezető közgazdásza szerint ez 2023-ban az amerikai gazdaság növekedésének markáns lassulásával járhat.
A tizenkét havi amerikai infláció márciusban 8,5 százalékra, 40 éve nem mért ütemre gyorsult.

Az FT-Brookings Tiger index az ukrajnai háborúnak leginkább kitett Európában az üzleti és a fogyasztói bizalom különösen meredek ívű visszaesését jelzi.Eswar Prasad szerint erre nincsenek könnyű megoldások, de a lehetséges célzott intézkedések közé tartozhat például az infrastrukturális kiadások növelése.

A fejlett és a feltörekvő gazdaságok növekedési lendületének gyengülésére londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő legújabb átfogó negyedéves előrejelzése szerint a koronavírus-járvány utáni világgazdasági kilábalásra mindenekelőtt a potenciálisan hatalmas ellátási oldali sokk gyakorol nyomást, az Ukrajna elleni orosz invázió és az Oroszországra emiatt kirótt szankciók ugyanis globális energiaellátási kockázatot jelentenek.

Orosz-ukrán háború következményei

Oroszország a világ nyersolajkínálatának 12 százalékát, a globális földgázellátás 17 százalékát adja, és ha az orosz szállítások hirtelen leállnak, az közvetlen energiahordozó-hiányt okozhat és az energiaellátás adagolását teheti szükségessé Európában - áll a Fitch tanulmányában.A cég ebben a környezetben 0,7 százalékponttal, az előző negyedéves prognózisában szereplő 4,2 százalékról 3,5 százalékra rontotta a világgazdaság idei növekedésére szóló előrejelzését.

A Fitch Ratings szerint a vártnál gyorsabb ütemű idei monetáris szigorítások áthúzódó hatása még 2023-ban is érezteti hatását, a cég ezért a jövő évi globális növekedésre adott becslését is rontotta, 0,2 százalékponttal 2,8 százalékra.

A hitelminősítő új előrejelzése 2022-re 3 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít az euróövezetben, 1,5 százalékponttal lassabbat a cég eddigi prognózisában szereplő ütemnél.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az ukrajnai háború miatt soron kívül összeállított és jelentősen gyengített térségi előrejelzésében 2,5 százalékponttal 1,7 százalékra rontotta a tevékenységi régiójára szóló idei egész éves növekedési becslését.Az EBRD módosított előrejelzése szerint ebben a környezetben a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 3,5 százalékkal - az előző prognózisban szereplő ütemnél 1,3 százalékponttal lassabban - növekedhet.