Lesz-e idén recesszió Magyarországon a háborús helyzet miatt?

A megkérdezett elemzők szerint gazdasági szempontból két markánsan eltérő forgatókönyvet érdemes megkülönböztetni: a kevésbé rossz pálya az orosz gázszállítások folyamatosságának a fennmaradásával, a rosszabb pedig a gázszállítások leállásával számol.

Előbbi esetben a közvetlen és közvetett negatív hatások együttesen a hazai GDP 1-2 százalékának a kiesését okozhatják 2022 egészében.

Utóbbi esetben azonban a hazai gazdaság nagyon jelentős orosz gázimportfüggősége miatt az ipari nagyfogyasztók energia-ellátásának a korlátozására is sor kerülhet 2022-2023 telén. Ez átmeneti recesszióval járhat.

A kevésbé rossz forgatókönyv mellett a hazai növekedés idén és jövőre a korábbnál vártnál alacsonyabb lehet, de még mindig a 2-4,8 százalékos sávban alakulhat.

Az idei évben a növekedés motorja a lakossági fogyasztás lehet, amelyet a növekvő reálbérek, a korlátozásmentes élet és a kormányzati transzferek egyaránt támogatnak.

Századvég Gazdaságkutató Intézet

A jelenlegi helyzetben nehéz még pontosan látni az orosz-ukrán háború, illetve az ehhez kapcsolódó szankciók okozta károkat. A háború ugyanis még tart és a szankciók köre is bővülhet – mutatott rá Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Intézet makrogazdasági üzletágvezetője.

A Századvég decemberi előrejelzésében az idei évre 5,3, míg jövőre 4,8 százalékos gazdasági bővüléssel számolt. Az azóta beérkezett, vártnál jóval kedvezőbb negyedik negyedéves GDP-adat a növekedésre vonatkozó várakozás emelését indokolta. Ezzel megy szembe a háború okozta bizonytalanság.

Most az idei évre 4,8 százalékos GDP-bővüléssel számolnak a Századvég elemzői, ami mintegy 1 százalékponttal alacsonyabb, mint a háború nélküli érték lett volna.

Jövőre 4,1 százalékos növekedés várható – feltételezve, hogy nem húzódik el a konfliktus.

Gazdasági visszaesést egyelőre nem tart valószínűnek Regős Gábor. Ehhez a háborús helyzet jelentős romlására lenne szükség.

A háború több területen jelent kockázatot vagy gyakorol negatív hatást. Talán leginkább a pénzpiaci hatások kézzel foghatóak: a forint gyengülése, a részvényárfolyamok zuhanása, ami a háború és a kapcsolódó gazdasági bizonytalanságok egyenes következménye.

Vannak azonban reálgazdasági hatások is. Kérdés, hogy Ukrajna mezőgazdasági termelése hogyan alakul az idén, az eddigi export mekkora része tud teljesülni, és ez hogyan hat a világpiaci árakra.

Szintén problémát okozhat az ellátási láncok zavara, az Ukrajnában vagy Oroszországban készített alapanyagok akadozása vagy esetleg a távolabbról érkező termékek szállításában bekövetkező zavarok.

Lehet hatása a szankcióknak is: bár az eddigi szankciók annyira még nem súlyosak, az Európai Unió vigyázott, hogy ne lője önmagát lábon. Kockázatokat azonban már ez is jelent, például az orosz bankrendszer esetleges összeomlásának következményei nehezen beláthatóak.

Természetesen az orosz és ukrán kereslet bezuhanása, valamint az orosz turisták elmaradása gondot okoz a gazdaságnak, de egyik ország súlya sem volt kiemelkedő a magyar exportban – fejtette ki Regős Gábor.

A szankciók első körét a jelek szerint úgy alkották meg, hogy a kereskedelem ne váljon lehetetlenné, ne minden bankot zárjanak ki a SWIFT rendszerből. Az amerikai és európai politikusok által belengetett és az ellenzéki megszólalók által is támogatandónak tartott további szankciók már nagyobb károkat okozhatnak.

Az energiaimport leállítása beláthatatlan következményekkel járna nemcsak az egész régió, de Németország számára is.

Piaci hatása azonban már a lebegtetésnek is van: a gyengülő forint, az emelkedő energiaárak. E két tényező pedig az infláció emelkedését fogja eredményezni.

Az idei évben a növekedés motorja a fogyasztás lehet, amelyet a növekvő reálbérek, a kormányzati transzferek és a korlátozásmentes élet magyaráznak.

Ennél kisebb lehet a beruházások bővülésének szerepe. A külkereskedelmi egyenleg hatása inkább negatív lehet. Jövőre a fogyasztás növekedése mellett a nettó export is pozitívan járulhat hozzá a gazdasági teljesítményhez, de a beruházások is segíthetik a bővülést.

Ami kockázatot jelent, az a magas infláció, amely mérsékli a jelentős béremelések hatását, illetve a háborús konfliktus elhúzódása. Fontos feladata az idei és a jövő évnek a költségvetési hiány leszorítása, az egyensúlyi mutatók érdemi javítása, ami a jelenlegi körülmények mellett nem lesz egyszerű feladat, de mindenképpen meg kell tenni – világított rá Regős Gábor.

Raiffeisen Bank

Egyelőre beláthatatlan, mikor és hogyan ér véget az ukrán háború. Azzal azonban már most tisztában lehet mindenki, hogy ennek a háborúnak a mi életünkre is hatása van és lesz is még jó darabig - mondta el Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

Az energiaárak megemelkedtek, a forint árfolyama meggyengült, az orosz és ukrán kereskedelmi kapcsolatok megsérültek. Itt tartunk két héttel az orosz támadást követően, és a készülőben levő következő nyugati szankciókat, valamint az orosz válaszintézkedéseket még inkább csak sejtjük, de ténylegesen nem tudunk velük számolni – tette hozzá Török Zoltán.

Ilyen körülmények között a gazdasági előrejelzések is legfeljebb csak iránymutatást tudnak nyújtani. Bár egyelőre a helyzet tovább romlik, de valamikor a jövőben eljön az a pont, ahonnan a de-eszkaláció kezdetét veheti. A szankciók fokozatosan feloldásra kerülnek és a kereskedelmi kapcsolatok újraépülnek. Török Zoltán szerint ezt sem szabad szem elől téveszteni.

A háború hazai gazdasági hatásának számszerűsítését illetően, van néhány olyan kapaszkodópont, amire támaszkodhatunk, például az orosz és ukrán export hozzáadott értéke vagy az orosz energiaimport. Bár a tovagyűrűző hatások a közvetlen gazdasági kapcsolatoknál akár jelentősebbek is lehetnek.

Így az ukrán és orosz ipari export kiesése harmadik országon keresztül is érinti a magyar gazdaságot.

Gazdasági szempontból két markánsan eltérő forgatókönyvet érdemes megkülönböztetni: a kevésbé rossz pálya az orosz gázszállítások folyamatosságának a fennmaradásával, a rosszabb pedig a gázszállítások leállásával számol.

Előbbi esetben a közvetlen és közvetett negatív hatások együttesen - óvatos becslés mellett - a hazai GDP 1-2 százalékának a kiesését okozhatják 2022 egészében.

Utóbbi esetben azonban a hazai gazdaság nagyon jelentős orosz gázimportfüggősége miatt az ipari nagyfogyasztók energia-ellátásának a korlátozására is sor kerülhet 2022-2023 telén. Ez átmeneti recesszióval járhat.

A kevésbé rossz forgatókönyv mellett a hazai növekedés idén és jövőre a korábbnál vártnál alacsonyabb, de még mindig 2-4 százalék körüli lehet. A rosszabb pálya mellett ugyanakkor két évnyi gazdasági stagnálás sem zárható ki – mutatott rá Török Zoltán.