A Hortobágyon tájhonos erdőket is telepít az MNB
HírekAz MNB 2024-es karbonlábnyomának ellentételezésére 36 hektáron valósít meg élőhely-rekonstrukciós projektet a Hortobágy Nemzeti Parkban Kállósemjén térségében. Ennek során tájhonos erdőket telepít, mezővédő fasort alakít ki és visszaállítja a fajgazdag homoki gyepterületet, megőrizve a biológiai sokféleséget és enyhítve a klímaváltozás hatásait. E lépés is a program része, amellyel az MNB hat év alatt 75 százalékkal kívánja csökkenteni operatív működésének károsanyag-kibocsátását.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – az általa 2019-ben indított Zöld Program részeként – saját működésének „zöldítésében” is élen kíván járni Magyarországon - írja a jegybank közleménye. Ezért a 2020-2022. közötti időszakra vonatkozó Környezetvédelmi Stratégiájában deklarálta, hogy operatív működése teljes mértékben karbonsemlegessé válik.
Ehhez a tevékenységéből adódó karbonkibocsátást – annak fokozatos csökkentése mellett – ökológiai ellentételezési programokkal semlegesíti a WWF Magyarország (WWF) környezetvédelmi civil szervezettel karöltve. A természetalapú megoldások közé tartozó élőhelyrekonstrukciós programok a karbonellentételezésen túl ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújtanak, így többek között hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez is. A jegybank éves karbonlábnyomának ellentételezésére idén ismételten egy, a WWF által azonosított élőhely rekonstrukciós programot valósít meg, ezúttal a Hortobágy Nemzeti Park területén, Kállósemjén térségében.
A közel 36 hektárnyi, jelenleg döntően szántóként hasznosított területen fajgazdag, homoki gyepterület rekonstrukciója valósul meg, amely során tájhonos gyepmag-keverékeket használnak fel. Emellett tájhonos, természetközeli erdő és mezővédő fasor kialakítása is cél. A munkálatok kiegészülnek a térségben előforduló védett növényfajok célzott telepítésével, ezzel is növelve a biodiverzitást. Mint emlékezetes, a jegybank a korábbi években Geszt és Drávaszentes térségében valósított meg élőhely-rekonstrukciós programokat, hozzájárulva a biológiai sokféleség növeléséhez és a fenntartható fejlődéshez.
Az új projekt tovább erősíti az MNB elkötelezettségét a természetalapú megoldások iránt, amelyek nemcsak a karbonlábnyom ellentételezését, hanem a helyi ökoszisztémák hosszú távú védelmét is biztosítják. Az MNB környezeti lábnyoma tendenciózusan csökkent az elmúlt években, összhangban Zöld Programjával. A jegybank 2020-2022 közötti környezetvédelmi stratégiája keretében saját működéséből fakadó karbonlábnyomát 30 százalékkal kívánta csökkenteni, amit 2022 végére túlteljesített, hiszen a karbonlábnyom közel 60 százalékkal mérséklődött.
2023 végére az egy főre jutó karbonlábnyom több mint 67 százalékkal alacsonyabb volt a 2019-es bázisévhez képest.
A 2023-2025 közötti időszak célkitűzése a karbonlábnyom 75 százalékos csökkentése, amely felé az MNB jó úton halad. A jegybank környezeti fenntarthatósági elkötelezettségét tovább erősíti, hogy 2024-ben ismét elnyerte a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért által odaítélt Zöld Iroda minősítést.
