A karácsony csendje áldás lehet - Egyházi vezetők ünnepi üzenetei

A békesség, amit Jézus születése hoz Isten és ember között, békét kell hozzon ember és ember között is - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek karácsony alkalmából az MTI-nek. A bíboros azt kérte, legalább a Kisjézus jászola körül próbáljuk megérteni egymást, legyünk kedvesek egymással.

Erdő Péter arról beszélt, az angyali szózat úgy szól: "dicsőség a magasságban Istennek és békesség a Földön az embereknek, akiket Isten szeret". Ez a békesség harmóniát jelent Istennel, és harmóniát kell, hogy hozzon az emberek között is. De ezért a harmóniáért tenni és imádkozni kell. Karácsonykor az a feladatunk, hogy a békét képviseljük a környezetünkben. A bíboros szerint sok minden kell ahhoz, hogy ez sikerüljön.

Először is észre kell vennünk mindazt, ami szép az életben, és kimondva-kimondatlanul tudnunk kell, hogy mindezért a Gondviselésnek tartozunk elsősorban hálával. De hálát adhatunk a szeretteinkért. Azokért, akiknek az életünket, az egzisztenciánkat köszönhetjük. A hálás lelkület pedig segít megtalálni a békét, a boldogságot.

Erdő Péter kitért arra: a hitnek és a békességnek komoly kapcsolata van egymással. Rendnek kell lenni a lelkünkben ahhoz, hogy a béke megszülessen bennünk.

Erdő Péter szólt arról is: az utóbbi években általában azt éljük meg, hogy a karácsony nem belopózik az életünkbe, hanem "ránk szakad". De az első karácsony, Jézus születése is rászakadt az emberiségre, és csak nagyon kevesen voltak, akik felkészültek, akik valóban várták a Messiást. Mégis törekedni kell arra, hogy az ünnepre készülve és a karácsonyi időszakban is figyeljünk azokra, akik a mi segítségünkre vagy figyelmünkre szorulnak, akiknek mi tehetjük szebbé a karácsonyát.

Nyitott szívvel forduljunk a bajban lévőkhöz

Karácsonykor a békesség fejedelme jön közénk, hogy hirdesse és felkínálja nekünk az ő békességét - mondta Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsony alkalmából az MTI-nek.

Az evangélikus püspök hozzátette: Jézus nem elsősorban világpolitikai összefüggésben, hanem Isten és az ember kapcsolatában hoz megbékélést, de aki az általa felkínált, igazi békességet megtalálja, más emberré válik. Azt is mondta, a karácsony csak Krisztus kereszthalála és feltámadása felől értelmezhető, és később is kezdték ünnepelni, mint a húsvétot. Csak utólag vált fontossá Jézus születése, megjelenése a történelemben. Azt pedig, hogy miért vált ilyen fontos ünnepé, magyarázzák azok az érzések is, amelyeket a jászolban fekvő kisgyermek vált ki belőlünk.

Hozzáfűzte:

nagy szükség van ezekre az érzelmekre, hiszen ilyenkor megnyílnak a szívek, odafordulunk a kicsikhez, a bajban levőkhöz, a szegényekhez. És szükségünk van az adventi időszak fárasztó rohanása után a karácsony esti elcsendesedésre is, arra, ahogy minden tapinthatóan lelassul. Hagyjuk, hogy ez a csend, ez a nyugalom és ez a béke betöltsön bennünket!

Elfáradtunk a túlfeszített tempóban

Karácsony az Istenre figyelés ideje, de el kell tudni csendesedni ahhoz, hogy meghalljuk Isten és a másik ember szavát - mondta Steinbach József református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke karácsony alkalmából az MTI-nek.

A református püspök úgy fogalmazott: a szent időket Isten azért adja nekünk, hogy elcsendesedjünk, figyeljünk az Úrra és azokra, akiket ránk bízott. Arra az Istenre figyelünk ilyenkor, aki úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta érte. Az ő szeretetével feltöltekezve pedig talán képesek leszünk majd jövőre kicsit nyugodtabban, a másikra figyelve, keresztény értékeinket nem elfeledve beszélgetni egymással és dönteni közös dolgainkról.

Tartsuk tehát tiszteletben ezt az ünnepet, hogy valóban a csend időszaka legyen, és hogy utána a 2026-os év is csendesebb és bölcsebb lehessen!

- jelentette ki a református püspök.

Steinbach József kitért arra is: úgy látja, mindenki elfáradt a hétköznapi csatározásokban, a túlfeszített élettempóban, a teljesíthetetlen mennyiségű feladatban, a rengeteg inger befogadásában. "Nem ilyen életet szánt nekünk az Isten" - jelentette ki. A "halálos gürcölés", amibe belehajtjuk egymást, nem egyenlő a szorgalmas munkával. Isten feladatot bízott ránk, de mi mintha a helyébe akarnánk ülni, újjá akarjuk teremteni a világot. Meddig lehet még ezt fokozni? - tette fel a kérdést, kiemelve, a legnagyobb baj az, hogy már annyira hozzászoktunk a "pörgéshez", hogy amikor végre pihenhetnénk, akkor megrettenünk. Már nem tudunk mit kezdeni a csenddel, a békességgel, sőt rettegünk tőle, mert kikényszeríti, hogy szembenézzünk az életünk alapvető problémáival. "Ne féljünk a csendtől", a csend áldássá lesz - mondta, emlékeztetve arra, hogy a legelső karácsonykor éppen a csendben lévő, de éberen őrködő pásztoroknak jelent meg az angyali sereg, és nekik hirdette elsőként a Megváltó születését.

Vatikán: fohászok újabb nyelveken is

Első alkalommal mutatja be XIV. Leó pápa a december 24-i esti misét: XIV. Leó pápa elődeihez képest későbbi időpontban kezdi a szertartást a Szent Péter-bazilikában, ahol első alkalommal tagalog és igbo nyelven is megszólalnak a fohászok.

A szenteste bemutatott mise a hagyomány szerint a Szent Péter-bazilika bejáratánál indul, és a karácsonyt hírül adó, latin nyelvű Kalenda-énekkel veszi kezdetét. A bazilika főoltáránál jászolban elhelyezett gyermek Jézus-szobrot lepel borítja, amelyet a szertartás elején felemelnek. A kontinenseket képviselő gyerekek virágokat helyeznek Jézuska jászlához. Felnőtt hívők pedig adományokat visznek az oltárhoz. A mise végén a pápa a gyerekek kíséretében a bazilikában épített betlehembe fekteti a Jézuska szobrot. A májusban pápává választott XIV. Leó első alkalommal vezeti a karácsonyi ünnepeket.

Szokásnak számít, hogy szenteste különböző nyelveken mondanak imát és fohászokat: az idén arabul az egyházért, angolul a kormányzókért, igbo nyelven a szentév alatt irgalmasságot és bűnbocsánatot nyert emberekért, portugálul az egyházi hivatást választó nőkért imádkoznak, tagalog nyelven pedig a népekért. Az igbo nyelvet Nigéria dél-keleti térségében, a tagalog, vagy más nevén filippínó nyelvet a Fülöp-szigeteken beszélik. Ez az első alkalom, hogy a Vatikánban ezt a két nyelvet szertartáson használják.