Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Arany: nem minden ország esküszik rá, de akik igen, azok feltankoltak belőle

Befektetés2 órájaBerszán Fanni

A gazdasági bizonytalanságok közepette még inkább felértékelődött világszerte az arany szerepe. A vásárlók között Kína, Lengyelország és Törökország áll az élen. Ugyanakkor akad pár olyan ország is, ahol csökkentek az aranytartalékok az elmúlt pár évben. Ez arra enged következetni, hogy nem mindenhol követik ugyanazt a tartalékkezelési stratégiát.

Miközben az arany ára 2020 óta több mint 230 százalékkal emelkedett, a világ jegybankjai a modern történelem egyik legnagyobb aranyfelvásárlási hullámát indították el.

Sok ország számára a nemesfém már nem csupán fedezeti eszköz, hanem stratégiai tartalék is a növekvő geopolitikai feszültségek, az árfolyam-ingadozások és az amerikai dollártól való függőség csökkentésére irányuló törekvések közepette.

Azonban nem minden ország követte ugyanazt az utat: az elmúlt pár évben egyesek agresszíven halmozták fel az aranyat, míg mások csökkentették tartalékaikat – írja a Visual Capitalist a World Gold Council adatai alapján.

Kína és Kelet-Európa élen áll az aranyvásárlásban

Kína növelte a legnagyobb mértékben aranytartalékait 2020 és 2025 között, több mint 350 tonnával.

A távol-keleti óriás jegybankja tavaly november óta minden hónapban bővíti készleteit, a Bloomberg szerint így volt ez februárban is. Ezek a lépések összhangban állnak Peking hosszú távú törekvésével, amelynek az a célja, hogy az ország tartalékait távolítsa az amerikai dollártól, és csökkentse a függést a nyugati pénzügyi rendszerektől, megerősítve az arany szerepét, mint politikailag semleges eszközt.

Lengyelország szorosan Kína mögött következik a rangsorban, több mint 300 tonnával növelve aranytartalékait a monetáris biztonság hosszú távú erősítésének részeként. Törökország és India szintén a legnagyobb vásárlók között szerepel.

Mindezek mellett több feltörekvő gazdaság is jelentős mennyiséget vásárolt: Brazília például több mint 100 tonnával bővítette aranytartalékait, de Azerbajdzsán, Japán, Thaiföld, Magyarország és Szingapúr is gyarapította állományát.

Kik csökkentették aranytartalékaikat?

Miközben sok jegybank növelte aranykészleteit, egy kisebb csoport csökkentette, egymástól eltérő szándékok alapján. A legnagyobb visszaesés a Fülöp-szigeteken volt, ahol a tartalékok mennyisége több mint 65 tonnával lett kevesebb. Kazahsztán és Srí Lanka esetében szintén jelentősebb csökkenés látható.

Az európai országokkal kapcsolatban említésre méltó, hogy Németország és Finnország kisebb mértékben mérsékelte aranykészletét, Svájc pedig gyakorlatilag érintetlenül hagyta tartalékait.

Összességében az adatok azt mutatják, hogy az arany ismét a globális tartalékok egyik alapkövévé vált, még akkor is, ha akadnak olyan országok, akik eltérő stratégiákkal készülnek a bizonytalan monetáris jövőre.

Elemzők álláspontja

Az MBH Befektetési Bank bankpénzügyi elemzője azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt évtizedben a világ jegybankjai egyre nagyobb mértékben törekedtek az arany felhalmozásra, a következőket emelte ki:

Ez a folyamat az utóbbi 24 hónapban, a dollár jelentős gyengülése és a zöldhasúba vetett bizalom látszólagos megrendülése miatt jelentősen felerősödött, s ennek következtében a világ központi bankjai rekordmennyiségű aranyat vásároltak, hogy diverzifikálják tartalékaikat a dollárral szemben. 2024-ben összesen 1092 tonnával nőtt a tartaléknak szánt arany mennyisége világszerte, tavaly pedig a jegybanki aranykereslet a teljes globális aranykereslet közel 20 százalékát tette ki.