Fenntarthatóság: hol tart az Európai Unió? - Az ENSZ-nél sem jók a hazai adatok
ElemzésekAz Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) friss jelentést adott ki arról, hogy a fenntarthatóság terén kitűzött célok teljesítése terén hogyan áll a vizsgálódás szempontjából több országgal is kiegészített Európai Unió. A tanulmány szerint hazánknak a célkitűzések felénél sikerült a feltételeket 2030-ra teljesítenie. További 25 százaléknál viszont visszaesés, távolódás látható.
Megjelent az Európai Unió fenntartható fejlődési tanulmánya (Europe Sustainable Development Report 2026), amely az ENSZ által meghatározott 17 fenntartható fejlődési cél 2030-ra kitűzött értékeihez méri a vizsgált 35 ország tényleges adatait. A tanulmány fókuszában a 27 tagállamon kívül további 4 európai ország (Nagy-Britannia, Norvégia, Izland, Svájc) és 4 tagságra váró ország (Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország) szerepel. A dokumentum az elért eredményeket a következő négy csoportba sorolja:
- a kitűzött célok elérhetők 2030-ig, vagy már el is érte azokat az adott ország,
- csak enyhe javulás van, amivel nem biztos, hogy elérhető a cél,
- stagnálás tapasztalható, nincs közelítés a célokhoz,
- a kitűzött célokhoz képest távolódás tapasztalható.
A vizsgált országok, illetve országcsoportok eredményei között jelentős eltérések tapasztalhatók. A legjobb indexértéket 100-nak tekintve a rangsort Finnország (80,8), Svédország (78,7) és Dánia (78,1) vezeti. Az EU-n belül a legrosszabb eredményei Bulgáriának (63,3) és Ciprusnak (62,1) vannak. A magyar érték 69,1, ez a V4-ek között a legrosszabb. A cseh érték 73,3, a lengyel 72,7 és a szlovák 69,5: ez utóbbi csak minimálisan jobb, mint a magyar.
Magyarország az EU-n belül a 21. helyen áll, megelőzve Luxemburgot és Litvániát is. Meglepő a gyenge német adat (74,8), ami alig jobb a szlovénnél (73,6). Az EU-n kívüli országok közül Norvégia ért el jó eredményt (75,6). Az alábbi ábrán az EU-s tagállamok által elért átlagos értékeket láthatjuk.
Az EU tagországok a fenntartható fejlődési célok index alapján, csökkenő sorrendben
Készítettek az ENSZ tanulmány számára a kutatók egy részindexet is, amibe az alábbi területekről válogattak be mutatókat:
- szegénységi adatok,
- jövedelmi egyenlőtlenségek,
- munkavállalói jogok,
- férfi-női egyenlőség (bérek, pozíciók),
- hozzáférés az alapvető oktatási és egészségügyi szolgáltatáshoz a különböző társadalmi csoportok esetén.
Ez az utóbbi részindex a „senkiről ne mondjunk le” (The Leave-no-one-behind Index) nevet kapta. Ennek az indexnek az alapján a magyar érték 67,1, amivel az EU rangsorában a 24. helyen vagyunk. A listát az összes vizsgált ország tekintetében Norvégia vezeti (86,8) és az első EU-s ország a listán a harmadik helyen Finnország (84,4) áll.
A magyar érték ismét a legrosszabb a V4 országokon belül. A táblázatban összefoglaltuk a négy vizsgált területen elért magyar eredményeket.
Magyarország eredményei az egyes célok mentén
|
Jó úton járunk |
Enyhe a javulás |
Stagnálás |
Romlás |
|
Szegénységi kockázattal élők aránya |
Születéskor várható élettartam |
Regionális különbségek a várható élettartamban |
Túlsúlyosság |
|
5 éves kor alatti halálozási arány |
Fogyatékkal élők munkalehetőségei |
Elhalálozás megelőzhető és kezelhető betegségek esetén |
Alkoholizmushoz köthető halálozás |
|
Dohányzók száma |
Kormányzati szolgáltatások elektronikus elérhetősége |
PISA teszt eredmények |
Matematikai tanulmányi eredmények romlása hátrányos társadalmi helyzetben lévőknél |
|
Szubjektív jóllét érzés |
Kültérben lévő részecskeszennyezés miatt bekövetkezett korai halálozás |
Felsőfokú oktatási eredmények |
Férfi, női fizetéskülönbség |
|
Az oktatást korán elhagyók számának csökkenése |
Öngyilkosságok száma |
Energiafogyasztáson belül a megújulók aránya |
Nők aránya vezetői beosztásokban és a parlamentben |
|
Felnőttképzésben a részvétel növekedése |
Szabadalom bejegyzés az EU-ban |
Munkavállalói jogok, munkahelyi balesetek száma |
|
|
Fűtési problémákkal küzdők arányának csökkenése |
Hulladék hasznosítás |
Környezetgazdasági termelés és export alacsony aránya |
|
|
Bruttó jövedelem |
Magas lakhatási költségek |
Ipari termelés légszennyezésének romlása |
|
|
Egyetemek előre lépése a nemzetközi rangsorokban |
Gyógykezelés saját zsebből |
Biodiverzitás csökkenése |
|
|
Közúti baleseti halálozások számának csökkenése |
|||
|
TBC megbetegedések számának csökkenése |
A Magyarországról készült rövid összefoglaló úgy fogalmaz, hogy a célok közel 50 százalékánál Magyarország elérheti 2030-ra a kitűzött célokat. Körülbelül 25 százalék esetén nagyon lassú az előrelépés és ezzel a tempóval nincs esély a célok elérésére. További közel 25 százaléknál pedig Magyarország távolodott a kitűzött céloktól.
A célok egyébként sokfélék, és társadalmi fontosságuk is eltérő. Az előre lépés érdekében, a társadalmi haladás és az életminőség javítása szempontjából a legfontosabbakra kellene a legnagyobb figyelmet fordítani. Ilyen például az ipari termelés légszennyezése vagy a biodiverzitás romlása, amely jellemzők össze is függhetnek egymással. De érdemes felfigyelni egy üzleti lehetőségre is. Ez a környezetgazdaságban rejlő hozzáadott értéktermelés lehetősége.
