Váratlan fordulat a G7 csúcstalálkozón

Párizs szerint pozitívak voltak és folytatódnak a tárgyalások az iráni nukleáris válságról Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel, aki vasárnap délután meglepetésszerűen Biarritzba, a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-országcsoport tanácskozásának helyszínére érkezett. A francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint az iráni diplomácia vezetője mintegy három órán át tárgyalt először francia kollegájával, Jean-Yves Le Driannal, majd egy félórás megbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia államővel a biarritzi polgármesteri hivatalban. 
     
A francia elnöki hivatal jelezte, hogy a megbeszéléseken brit és német diplomáciai tanácsadók is jelen voltak. Az iráni külügyminiszter biarrizti látogatását az Egyesült Államok is jóváhagyta. 
   
Az iráni külügyminiszter jelenléte óriási meglepetés a G7-ek csúcstalálkozóján, ahol a francia diplomácia és az európai partnerek arról próbálják meggyőzni Donald Trump amerikai elnököt, hogy tegyen gesztusokat az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló többhatalmi megállapodás megmentése érdekében.

Franciaország hónapok óta vezető szerepet tölt be abban, hogy megpróbálják megmenteni a 2015-ben Iránnal aláírt atomalkut,

amelyből az Egyesült Államok tavaly májusban kilépett, és visszavezette az Iránnal szembeni szankciókat, amire válaszul júliusban Teherán felfüggesztette az egyezményben vállalt kötelezettségeinek a betartását. 

A G7 csúcson az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Olaszország és Japán vesz részt, de több ázsiai, afrikai és dél-amerikai állam vezetője is meghívást kapott.

A találkozó házigazdája, Emmanuel Macron francia elnök már előre közölte, hogy nem ragaszkodik a közös kommuniké elfogadásához a kétnapos csúcstalálkozó végén, így szeretné elkerülni a legutóbbi G7 fiaskóját. A találkozó Donald Trump és Macron közös ebédjével kezdődött a kereskedelmi háború árnyékában. A francia elnök ugyanis már előre közölte: nem tesz jót a világgazdaságnak az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus. 

Trump induláskor adott rövid nyilatkozatában azonban úgy vélekedett, hogy a legújabb vámemelésekre igenis szükség van, és a Kína elleni fellépést már az előző amerikai elnököknek meg kellett volna tenniük, Bill Clintonnal kezdve a sort.

Az amerikai fél gyakorlatilag az összes kínai importárura 15, illetve 30 százalékos vámot vetett ki, miután Peking 75 milliárd értékű amerikai importárura emelt vámot, válaszul a szeptember 1-én életbe lépő magasabb vámokra.

A találkozót megelőzően Trump még a francia borokra is vámemelést helyezett kilátásba, válaszul arra, hogy a franciák úgynevezett digitális adót vetettek ki a legnagyobb amerikai tech-vállalatokra.

A csúcstalálkozó Boris Johnson kormányfői debütálását is jelenti a nemzetközi porondon. A feszültség az ír-északír határon létrehozható vám-, illetve határellenőrzést biztosító úgynevezett "backstop" miatt már borítékolható. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a találkozó megkezdése előtt úgy fogalmazott, hogy ebben a kérdésben nem enged az Európai Unió.

Tusk egyébként méltatta a kormányfői posztjáról pár nappal ezelőtt lemondott, de jó eséllyel ismét kabinetet alakítható Giuseppe Conte-t, akit az európai lojalitás egyik legjob példájának nevezett. Conte személyéről a napokban egyeztet Luigi Di Maio, az 5 Csillag Mozgalom vezetője, és Nicola Zingaretti, a balközép Partito Democratico főtitkára.

Tusk is figyelmeztetett, hogy a világ gazdaságilag hét legfejlettebb országa közötti kereskedelmi háborúk tovább fogják rombolni köztük a bizalmat, és amennyiben Donald Trump amerikai elnök a vámtarifákat fogja használni politikai eszközként, az kockázatos lesz az egész világra nézve. Az Európai Tanács elnöke azt is megemlítette, hogy

az európaiak nehezen fogják tudni ratifikálni az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac (Mercosur) közötti szabadkereskedelmi egyezményt, amennyiben folytatódnak az amazonasi esőerdőkben kialakult tüzek.Elemzők szerint a G7-es csúcs legfontosabb kérdése az eszkalálódó kereskedelmi háború lesz, amely a legfrissebb, pénteken bejelentett amerikai és kínai vámemelések miatt akár fél százalékpontot is elvehet a világgazdaság növekedéséből. Emellett kiemelt szerepet kapnak a brazíliai erdőtüzek, a találkozón Párizs az EU Brazíliával kötött kereskedelmi szerződés felmondását helyezte kilátásba.