A Költségvetési Tanács szerint elérhető az idei évre tervezett hiány

Közölték: az alaptörvény adósságszabályának való megfelelés a 2021. évi költségvetési törvényjavaslat elfogadásának is a feltétele volt, amit a Költségvetési Tanács vizsgált, és megállapította, hogy abban megvalósul az adósságmutató csökkenésének követelménye.

2021-re a költségvetési törvény módosítása - összhangban a kiadások emelésével - az év végi adósságcélt 79,9 százalékra emelte.

Az alapfolyamatok alapján a 2020. év végi értékhez képest tervezett adósságmutató-csökkenés teljesíthető a nominális GDP tervezettnél gyorsabb növekedésével és az adóbevételek kedvező alakulásával - írták.

A testület szerint a gyors ütemű gazdasági helyreállásnak is köszönhetően az első fél évben a költségvetés GDP-arányos hiánya és az államadósság-mutató kedvezően alakult.

Az EU-tól várt, költségvetési előirányzatokban szereplő bevételek csúszása azonban - átmenetileg - növeli a pénzforgalmi deficitet és az államadósságot, amely negatív hatások kivédésére a költségvetésnek fel kell készülnie a második fél évben.

A KT felidézi: a 2021-es költségvetésről szóló törvény módosítása alapján az uniós módszertan szerinti hiány értéke a 2021-es évre a GDP 7,5 százaléka lesz. Ez 3990 milliárd forint pénzforgalmi hiánynak felel meg. A tanács ennek ismeretében alakította ki véleményét, miszerint a módosított költségvetési törvény teljesíti az államadósság-szabályt - húzták alá.

Ezért a 2021. első félévi hiány alakulását is a közel 4000 milliárd forint hiánycél figyelembevételével értékelték.

Az államháztartás központi alrendszerének első fél évi pénzforgalmi hiánya 1705 milliárd forintot tett ki, amely a 3990 milliárd forint éves pénzforgalmi hiány 42,6 százaléka. Az adó- és járulékbevételek összességükben az időarányosnál kedvezőbben teljesültek. Ezek alapján a kormány részére megfelelő mozgástér áll rendelkezésre, hogy - az államadósság-szabály betartása mellett - meghozza a járvány kezeléséhez, illetve a gazdaság újraindításához szükséges, annak rugalmas ellenállóképességét növelő intézkedéseket - írták.

A tanács véleménye szerint az államháztartás eredményszemléletű egyenlege 2021 első fél évében 1062 milliárd forintos hiányt mutatott (a feléves GDP 4,3 százaléka) az MNB által publikált előzetes pénzügyi számla adatai alapján. A pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány közötti eltérést elsősorban az uniós támogatások megelőlegezése okozta.

A tanács fontosnak tartja, hogy a megelőlegezett támogatások megtérítése az Európai Bizottság által még ebben az évben minél nagyobb arányban megvalósuljon.

A megtérítés jövő évre húzódása az államadósságot és a pénzforgalmi hiányt érinti.

Arra is kitértek, hogy

a pénzforgalmi és az ESA szerinti hiány 2021. évi alakulásában kockázatot jelent, ha az Európai Bizottság értékelése alapján az EU Tanácsa nem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet az idei évben.

2021-ben az EU-s Helyreállítási Alapból (RRF) elérhető előleg 326 milliárd forint lenne. Amennyiben nem folyik be az előleg a költségvetésbe, akkor az ennek terhére a költségvetésből kifizetendő támogatási előlegek növelni fogják a pénzforgalmi hiányt és ezáltal az államadósságot. Viszont az uniós előleg későbbi beérkezése a következő évek egyenlegét javítja - jegyezték meg. Amíg a magyar helyreállítási tervet nem fogadják el, addig az e terv programjaira kifizetett hazai költségvetési összegek az ESA szerinti hiányt is növelhetik.

Sikeresnek értékelték a magyar védekezést a járvány gazdasági hatásaival szemben és kiemelték: a gazdaság-újraindítási programoknak is köszönhetően a gazdaság teljesítménye az első fél évben 7,2 százalékkal, azon belül a második negyedévben jelentősen, 17,7 százalékkal javult a megelőző év hasonló időszakához képest, így a GDP már meghaladja a járvány előtti szintet. A legfrissebb kormányzati és elemzői várakozások az előző évhez képest 6-8 százalék közötti növekedést valószínűsítenek az év egészére.