A legmodernebb műholdfelvételek segíthetik a gazdákat

Hol és mennyivel csökkenhet a megművelhető földterület? Hol várható a legnagyobb mértékű aszály vagy árvíz, illetve belvíz? Hol, meddig lehet elegendő az ivóvízkészlet? Milyen iramban halad az urbanizáció, és hol, meddig fenntartható ez a folyamat? Hogyan változik az éghajlat, és milyen hőmérsékleti és egyéb változásokkal jár mindez? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a gazdák az Európai Űrügynökség (ESA), illetve Magyarországon a Lechner Tudásközpont műholdfelvételei alapján.

Mindez az agráriumra vonatkozó környezeti fenntarthatóságról szóló kerekasztalbeszélgetésen hangzott el az 57.Közgazdász Vándorgyűlésen Nyíregyházán, ahol a szekcióban előadást tartó szakemberek a mezőgazdaságot fenyegető veszélyekről és a legújabb technológiai vívmányokról is beszámoltak.

Bartalis Zoltán az Európai Űrügyökség földmegfigyelési mérnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy

a 20 százalékban uniós forrásból működő, Svájcot és Norvégiát is a tagjai között számon tartó ügynökség a legmodernebb technikát használja, és a világon a legtöbb műholdfelvételes adatot tárolja, ami ingyenesen hozzáférhető, a legtöbb adatot mezőgazdasági céllal gyűjtik.

Az ide tartozó Cryosat nevű programmal többek között a sarki jég térfogatát mérik, és a vízszint emelkedését is mérik. Az ügynökség, amelynek 22 tagállama van, köztük Magyarország is, meteorológiai műholdak segítségével a jelenleg legjobb minőségű felvételeket képes elkészíteni, akár éjszaka és felhőkön keresztül is - tette hozzá.

1993-tól, amióta mérik a tengerszint változását évente átlagosan 3,1 mm-rel emelkedett a tengerszint, ezek tények - szögezte le Bartalis Zoltán.

Az antarktiszi és a grönlandi jégtakaró olvadását is figyelemmel követik az ESA-nál, ahol az Európai Unió Közös Agrárpolitikájához szükséges felvételeket is készítenek.

A levegő nitrogén-dioxid tartalma Európában (Forrás: ESA)

Többek között a földalapú támogatások megállapításához szükséges műholdas képek alapján pontosan látható, hol, mikor takarítják be a termést, mekkora földterületek vannak művelés alatt, és megfelelően használják-e a mezőgazdasági területeket, ez alapján kerül sor a kifizetésekre - tette hozzá a szakember.

A másik fontos terület a légszennyezettség mérése, illetve a tűzesetek megfigyelése. A brazíliai esőerdőkben pusztító tüzekkel kapcsolatban Bartalis megjegyezte: idén már eddig négyszer annyi tűzesetet regisztráltak, mint tavaly egész évben.

A fórumon előadást tartott Rácz Imre István, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vezetője is, aki a magyar agráriumot érintő kihívásokról beszélt. Mint mondta,

Magyarország "veszélyeztetett", a hőmérséklet emelkedése az aszály és árvízkárok miatt 10 százalékkal is csökkenhet a termés az öntözés ellenére is a jövőben.

Hangsúlyozta, hogy összgazdasági és társadalmi összefogásra van szükség, ahol a hagyományos gazdálkodási tudát a precíziós technológiákkal kell ötvözni, emellett a gazdálkodók közötti együttműködés is erősítést igényel.

A NAK mindebben segítségére lehet a gazdáknak, többek között azzal is, hogy tíz éves öntözésvédelmi programot dolgoz ki, de emellett - a problémák nagságára való tekintettel - a "döntéshozóknak, a társadalomnak és az agráriumnak is vannak feladatai".

A konferencián Kristóf Dániel, a Lechner Tudásközpont távérzékelési kutatási és fejlesztési felelőse többek között az árvíz és belvíz veszélyről, illetve az aszállyal sújtott területekről beszélt, megjegyezve, hogy a két probléma gyakran ugyanazokat a területeket érinti. A műholdképek alapján a megművelhető földterület és a vízkészlet csökkenésének várható mértékéről is előrejelzéseket készítenek a tudásközpontban.