A sanghaji Fudan Egyetem első Kínán kívüli campusa már 2024-ben megnyílhat Budapesten

Az MNB színeiben ­– a Fudan öregdiákjaként és két év sanghaji főkonzulként szerzett tapasztalataival, kapcsolataival – aktívan végigkísérte a világ egyik legjobb kínai felsőoktatási intézmény, a Fudan Egyetem magyarországi campusának létrehozásáig vezető folyamatot. Sima út volt?

A folyamat 2017-ben, az MNB és a Fudan Egyetem felső vezetése közötti tárgyaláson kezdődött, amikor hosszú távú tervként megfogalmazódott, hogy campust hoznának létre Magyarországon. Az elgondolás mára már a megvalósítás fázisába került, hiszen az elmúlt hetekben megjelent az erről szóló miniszterelnöki és kormányhatározat is.

A budapesti lesz a Fudan Egyetem első Kínán kívüli campusa.

Lépésről lépésre építettük fel a projektet. A Fudan–Corvinus Double Degree kettős diplomát adó MBA program volt az első lépés. Ez egy kétéves képzés, most december–januárban végez az első csoport. A következő szakaszban további magyar egyetemeket is beválogattunk a Double Degree programokba, amelyek várhatóan jövőre indulnak. A Budapesti Műszaki Egyetemről, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemről és az Eötvös Loránd Tudományegyetemről van szó, továbbá a Corvinusról, ahol a meglévő mellett egy újabb képzés is megvalósul.

Minden egyetemmel a saját profiljába illeszkedő együttműködés jön létre, ugyanis a Fudan Egyetem magyarországi jelenlétével nemcsak az a célunk, hogy létrehozzunk egy elit egyetemet, hanem hogy partnerséggel támogassuk az egész magyar felsőoktatást színvonalának növelését.

Mikor kezdődhet az oktatás a Fudan Egyetem budapesti campusán?

A tervek szerint 2024-re készülhet el a campus, ahol egyelőre négy-öt karon (gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi, műszaki tudományok) kezdődhetne meg az oktatás.

A Fudan Egyetem hozza a saját oktatási know how-ját, amellyel elérte a világranglista 34. legjobb helyét. Öt-hatezres lesz a hallgatói létszám, 500 fős az oktatói gárda.

Kiknek ajánlják a kínai–magyar elit egyetemet?

Kezdetben „csak” mesterképzés lesz a campuson, tehát a magyar hallgatóknak az érettségi után, az alapképzés alatt lesz még idejük megismerkedni az itteni lehetőségekkel. Terveink szerint ugyanis – és ebben a kínaiak is partnerek – a Fudan Egyetem professzorai „beoktatnak” majd más hazai egyetemekre, az alapképzésekre is, így a magyar hallgatók már a saját egyetemükön tapasztalatokat szerezhetnek a Fudan Egyetemről. Ha úgy gondolják, hogy érdemes angol nyelven a legjobb professzoroktól tanulni, rendelkezésükre áll a saját egyetemük és a Fudan Egyetem együttműködésével létrejött Double Degree kettős diplomát adó programok is.

Azoknak a hallgatóknak kifejezetten ajánljuk ezt a képzést, akik jelenleg külföldi neves egyetemekre készülnek. Számukra ez jó lehetőség, hogy mégis itthon maradhassanak, és egy nemzetközileg elismert egyetemen tanulhassanak.

Mit várnak a Fudan Egyetem magyarországi jelenlététől?

A Fudan nem azért jön Magyarországra, hogy versenytársként „lenyomja” a hazai egyetemeket. Van egy ideillő kínai mondás, mely szerint „a helyi sárkány akármilyen erős, egy másik városban az ottani gyík is felülmúlja”. A Fudan a világ különböző elit egyetemeiről ide akar vonzani neves tudósokat, professzorokat, akik – mint említettem – „beoktatnak” majd a hazai egyetemekre is, ezáltal segíthetjük ezeket az intézményeket abban is, hogy minél jobban szerepelhessenek a nemzetközi porondon. Biztatnánk is a magyar egyetemeket, hogy nyitottan álljanak a Fudan érkezéséhez, és figyeljék, miként lehetne a legtöbbet kihozni a kínai egyetem nyújtotta lehetőségekből.

Egyébként a Fudan Egyetemmel együttműködve további kitörési pontokat is keresünk, új innovatív képzéseket tervezzük, például a fintech és a mesterséges intelligencia területén.

Továbbá arra is számítunk, hogy a Fudan jelenléte kínai és más nemzetiségű nagyvállalatokat is idecsábít, és az egyetemmel közösen itt alakítják ki kutatási-fejlesztési központjaikat, ezáltal Közép-Európa egyik új tudáscentruma jön létre Magyarországon. A már itt lévő kínai cégekkel egyeztettünk is erről, mint például a China Construction Bankkal, mely örömmel hozna létre egy fintech-labort a Fudannal. A BYD elektromosbusz-gyár és a Huawei is nyitott lehet arra, hogy a BME-vel és a Fudannal együtt újabb kutatást-fejlesztésbe fogjon.

Arról nem is beszélve, hogy az új campus akár még a turizmust is felpörgetheti, hiszen a nemzetközi vendégelőadókon és a Fudanhoz kapcsolódó cégek munkatársai mellett a külföldi hallgatók szülei, rokonai, barátai ide utaznának meglátogatni őket, és akkor már körülnéznének Magyarországon. Mint ahogy hozzám is jöttek, amikor Kínában tanultam.

Hogyan került kapcsolatba a kínai kultúrával? Milyen tapasztalatokat szerzett a Fudan hallgatójaként?

Gimnazista koromban adódott a lehetőség, hogy 2005-ben cserediákként Kínába utazzak tanulni. Sanghajtól 300 km-re, Nanjingba jutottam el, egy kínai családnál éltem, az ottani gimnáziumba jártam, ahol egyébként négyezren tanultak. Szinte a nap 24 órájában csak kínai nyelvet hallgattam a rádióban, az utcán, a buszon, bringázás közben meg természetesen otthon, a befogadó családomban.

Mikor érezte úgy, hogy „enyém a nyelv”, már tudok írni-olvasni-kommunikálni?

Fél év múltán már egyre magabiztosabban kommunikáltam a körülöttem élő kínaiakkal. Nem volt mese, rá voltam kényszerülve, hogy megtanuljam a nyelvet, ha meg akarom értetni magam. Egyébként minden délutánomat azzal töltöttem, hogy szorgosan rajzolgattam a kínai karaktereket, ennek során rájön az ember, hogy ez egy logikusan felépülő rendszer. Inkább a hanglejtés meg a tónusok elsajátítása volt a nehezebb.

Aztán egy év után hazajöttem leérettségizni, majd 2007-ben utaztam ki Sanghajba, a Fudan Egyetemre már egyetemistaként, de még csak a nyelvet tanulni. És egyre jobban beleszerettem Kínába. 2008-ban kezdtem meg az alapképzést, turizmus menedzsment szakon. Kínai tanáraim javaslatára választottam ezt, amiért nagyon hálás vagyok nekik, ugyanis ezzel nemcsak gazdaságtant tanultam, hanem alapos ismereteket szereztem a kínai kultúráról, történelemről, tradíciókról. Utána a mesterképzést is ezen a szakon folytattam.

Mennyire érezte egyetemistaként, hogy a világ egyik legjobb egyetemén tanul?

Hatalmas élmény volt a Fudan Egyetem campusán tanulni, amely külön város a városban. A képzésről tudni kell, hogy a kínai oktatók egy része tagja az állami gazdaság tanácsadó testületeknek, tehát az ország felső vezetésének elitje is ott oktat az egyetemen. Vannak tanárok, akik saját céggel is rendelkeznek, és azt a tevékenységet űzik, amit oktatnak, így a gyakorlatban is otthon vannak. Az én konzulensem turizmusfejlesztéssel foglalkozott, neki is köszönhetően bejárhattam egész Kínát. Olyan helyekre is eljuthattam, ahol még semmilyen fejlesztés nem volt: a dzsungel sűrűjében tanulmányozhattam, hogyan lehetne ott különböző turisztikai látványosságokat kialakítani.

És ami a leginkább megfogott, hogy a hallgatókban mekkora a tudásvágy. Egy-egy híres oktató előadásain zsúfolásig tele volt a terem. Az óriási könyvtárakban is mindig teltház volt.

Az egyetem után jött a főkonzuli megbízatás. Mi ennek a két évnek a mérlege?

Főkonzulként 2015-től 2017-ig dolgoztam Sanghajban. Munkám során nagyon jól lehetett kamatoztatni egyetemi kapcsolataimat a nyelv-, kultúra- és helyismeret mellett. Ekkor neveztek ki a Fudan alumni öregdiákegyesület alelnökének, amelyen keresztül ugyancsak egy nagy kapcsolatrendszer nyílt meg előttem. Nagy hasznomra vált Fudan logós rektori gyűrűm is, amelyet a diplomaosztón kaptam, ugyanis rektori kitűntetéssel végeztem el az egyetemet, azóta is mindig az ujjamon van. Ha a tárgyalófelek kiszúrták, nyitott kapukra leltem nemcsak a városvezetésnél, hanem nagyon sok cégnél is, hiszen Kínában az öregdiák-kapcsolat nagyon fontos és nagyon szoros. Például a Bank of China sanghaji első számú elnöke is a Fudanon végzett. Találkozásunk után egyből WeChat-társak lettünk, és azóta is egymásra írogatunk időnként. A legnagyobb kínai turisztikai vállalat, a Ctrip alapítója és elnöke ugyancsak a Fudanon végzett, teljesen más kontextusban, hangulatban lehet velük egyeztetni. A jelenlegi állami vezetésben is nagyon sokan a Fudan Egyetemen tanult döntéshozó.

A két év során számos gazdasági, kereskedelmi és kulturális programot hoztunk létre. Például a hivatalvezetőkkel folytatott tárgyalások eredményeként az egyik legnagyobb kínai állami cég 2016-tól magyar marhahúst importált Sanghajba, gyönyörű csomagolásban, amelyen még a gulyásleves receptje is szerepel.

Felkutattuk azokat a magyarokat, akik az 1900-es években Sanghajban éltek. Feltűnően sokan voltak, és meglepően nagy sikereket értek el. Például Hudec László, aki az első világháború után, orosz fogságból szabadulva került Sanghajba, és a nulláról építette fel a saját építészeti cégét. Több mint 100 épületet tervezett Sanghajban. Könyvet is kiadtunk munkásságáról, ez is fontos híd lett a magyar–kínai kapcsolatokban.

Volt egy emlékezetes labdarúgás-diplomáciai kezdeményezésem is. Úgy gondoltam, hogy mivel Hszi Csin-ping kínai államfő rajong a labdarúgásért és Magyarországon is ez a legnézettebb sportág, ezért ez nagy lehetőség lehet a Magyarország és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok újabb szintre emelésére. Az alkalmat pedig az kínálta, hogy az 1950-es évek közepén, a magyar Aranycsapat fénykorában a kínai válogatott Budapestre jött, és másfél évig a Margitszigeten tartotta edzéseit. Az is fontos adalék, hogy a kínai labdarúgó-válogatott első külföldi szövetségi kapitánya Ember József magyar szakember volt. Ezekre emlékezve 2015-ben egy konferenciát szerveztünk Sanghajban, amelyre az egykori kínai válogatott még élő tagjai is eljöttek, és nagy boldogan idézték fel magyar élményeiket.

Érdekes akciónk volt az is, hogy a Kínában oly népszerű turisztikai valóságshow-k egyikét Magyarországra hoztuk. Hat nagyon híres kínai színész utazott ide, és együtt szórakozva mutatták be az országot. Itt egy-egy színésznek 50-60 milliós követői tábora van, a hetente sugárzott adások által több száz millióan ismerhették meg Magyarországot és fővárosát.

Milyen feladatok várták a Magyar Nemzeti Bankban, a már megbeszélt oktatási projekteken túl?  

2017-től dolgozom a Magyar Nemzeti Bankban, kezdetben oktatási főosztályvezetőként, jelenleg elnöki főtanácsadóként. Szerencsére itt sem csak egy szűk területtel kell foglalkozom, az MNB hálózatában tudományos, oktatási kulturális és egyéb együttműködések is vannak, amelyekbe bevonjuk a kínai feleket is. Például itt, a Bölcs Várban nagyon sok kínai rendezvényt szerveztünk már.

Az MNB az elmúlt hét évben hatalmas szerepet vállalt a keleti nyitásban, nem véletlenül van már jelen három kínai bank is Magyarországon. Fontos feladatom, hogy támogassam ezt a programot. Folyamatos kapcsolatot tartok a kínai jegybankkal, a kereskedelmi bankokkal, a tőzsdével és a kínai cégekkel is.

Projekt szinten a Fudan Egyetem budapesti campusa volt az egyik legnagyobb feladatom, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen. Most ugyan ez már kormányfeladat lett, de az MNB továbbra is minden segítséget megad a folytatáshoz.

A Fudan Egyetemnek meg az alumni hálózatnak köszönhetően hozhattunk a Bölcs Vár érmetárába a világ egyik legnagyobb múzeumának, a Sanghaj Múzeum érmegyűjteményéből több száz darabot, ugyanis a Múzeum igazgatója és párttitkára is a Fudan Egyetemen végzett. Az öregdiák hálózat segítette például az Alipayjel való kapcsolatfelvételt is. Kína legelterjedtebb mobilfizetés-megoldásának kiépítése el is kezdődött Budapesten. Egyébként a Bölcs Várban működő könyvesbolt és kávézó az első olyan hely, ahol Alipayjel is lehet fizetni.

Mire készül jelenleg?

Az október 27-i Eurázsia Fórumot szervezzük, amelyre magas rangú kínai állami és cégvezetőket is várunk, bár a koronavírus-járvány miatt úgy döntöttünk, hogy nem lesznek személyes találkozások, online rendezzük meg a konferenciát.

Mit tart eddigi pályája legnagyobb személyes eredményének, sikerének?

Kína által nagyon sokat tanultam. A nyelv elsajátítását, a kultúra, a gondolkodásmód megismerését nagy sikerként élem meg, hiszen rengeteget segített nekem az életben. Ha a projekteket nézem, akkor pedig mindenképpen az, hogy az MNB csapatában elértük, hogy Magyarországon épül fel a Fudan Egyetem első kínai campusa, amely a magyar-kínai kapcsolatok egyik legnagyobb projektje.

Mi jelenti Önnek a munka utáni kikapcsolódást?

Kínától ekkor sem tudok elvonatkoztatni. Nagyon sok kínai könyvem van, kikapcsolódásként kínai szépirodalmat olvasgatok. Egyébként a sanghaji főkonzulátussal is kapcsolatban állok, és szabadidőmben folytatom velük a már említett kutatást a múlt században Sanghajban élt magyarokról.

Kortárs kínai irodalmat is olvas?

Igen, mindenre nyitott vagyok e téren. De a kedvencem a négy legnagyobb klasszikus mű: Nyugati utazás avagy a majomkirály története; A vörös szoba álma; A három királyság regényes története és a Vízparti történetek. Ezekben csodálatosan feltárulnak a kínai kultúra hagyományai, megismerhetővé válik a kínai gondolkodásmód.