A súlyos ellátási és szállítási nehézségek rányomhatják bélyegüket a hazai GDP-re is

• Kedden közli a KSH a harmadik negyedéves GDP-adatokat

November 16-án, kedden publikálja a KSH a 2021. harmadik negyedévre vonatkozó előzetes adatokat a magyar gazdaság teljesítményét illetően (a részletes számokat december 1-jén teszik majd közzé).

Az idei második negyedévben elkezdődött a gazdasági nyitás és helyreállás, a hazai gazdaság a piaci várakozásokat felülmúlva teljesített: 17,8%-kal emelkedett a GDP az előző év azonos negyedévének alacsony bázisához képest (kiigazítatlan adat), ezzel meghaladta a járvány előtti szintet.Ugyanakkor az idei harmadik negyedévben számos kockázat merült fel – és eszkalálódott a negyedik negyedévben – a járványhelyzetből és a nyitásból eredően globálisan és idehaza, melyek a GDP-adatokban is éreztethetik a hatásukat. Összességében jelenleg a világban kínálati oldali problémák érvényesülnek.

Súlyos ellátási és szállítási nehézségek jelentkeztek globálisan, melyek egyes termékkategóriákban hiányt idéztek elő (pl. a legtöbbet emlegetett chip-hiány, építőipari alapanyagok hiánya). Az ipari és építőipari termelés visszafogása mellett (pl. hazai autógyárak kényszerültek leállni) az árak jelentős emelkedésében is lecsapódtak ezek a hatások. A kínálati korlátok a nyersanyagok (pl. autóipar számára fontos alumínium és magnézium hiánya) és energiahordozók (pl. kőolaj, szén, földgáz, villamosenergia) tekintetében is megjelentek, fennakadásokat okozva a termelésben.

A kereslet a nyitást követően ugyanakkor gyorsan helyreállt, és azóta is dinamikusnak mondható.

A hazai kiskereskedelmi forgalom növekedésnek indult idén áprilisban, így a harmadik negyedévben is bővülést mutatott a szektor. A járvány alatt képzett kényszermegtakarítások felhasználása, valamint a keresetek emelkedése és a feszes munkaerőpiaci kondíciók is támogatják a fogyasztás idei bővülését.

Ezt a trendet tovább erősíti – egyebek mellett – a jövő évi közel 20%-os minimálbér és garantált bérminimum emelés, illetve a családokat érintő SZJA-visszatérítés is.

Előrejelzésünk szerint 2021 harmadik negyedévében 4,5%-kal bővült a hazai gazdasági teljesítmény az előző év azonos időszakához, tehát 2020 harmadik negyedévéhez képest. A gazdasági növekedéséhez minden ágazat – a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar és a szolgáltatási szektor – egyaránt pozitívan járulhatott hozzá. A szektorok közül a szolgáltatások húzóereje lehetett a legjelentősebb a növekedés tekintetében. Negyedéves alapon, tehát 2021 második negyedévéhez képest várakozásunk szerint 1,7%-kal nőtt a hazai GDP (kiigazítatlan adat).

Előrejelzési pályánkon 2021-ben 7,5%-os gazdasági növekedésre számítunk éves átlagban.

2022-re 6,3%-os növekedést várunk, dinamikus beruházási aktivitás és kiemelkedő háztartási fogyasztásbővülés mellett. 2023-ban is dinamikus, 4,6%-os gazdasági bővülésre számítunk, 2022-höz képest azonban alacsonyabb fogyasztási és beruházási dinamika várható.

Ugyanakkor az idei és jövő évi előrejelzésünk tekintetében lefelé mutató kockázatok azonosíthatóak a GDP-előrejelzésben, úgy mint a már említett kínálati korlátok, illetve az újabb járványhullám berobbanása, mely utóbbi a negyedik negyedévben hozhat negatív hatásokat. A Danube Capital csapata negyedévente vizsgálja felül a makrogazdasági előrejelzéseket, a friss előrejelzések és helyzetértékelés december közepén várható.

• Kedden tartja kamatdöntő ülését az MNB Monetáris Tanácsa

November 16-án, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol a jegybank előretekintő iránymutatása alapján a Monetáris Tanács újabb 15 bázisponttal, 1,95%-ra emelheti az alapkamat mértékét, majd decemberben vizsgálhatják felül a kamatemelési ciklus ütemét (15 bázispontnyi vagy más mértékű), így a kamatemelési ciklus 2022-ben is folytatódhat. Az MNB jelzése alapján addig tarthat a monetáris szigorítás, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon (3%) stabilizálódnak.

Az egyéb jegybanki monetáris politikai eszközök tekintetében augusztusban a Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetésének megindítása mellett döntött. Szeptembertől 50 milliárd forintról 40 milliárd forintra mérséklődött az MNB vásárlásainak heti célmennyisége, amelytől a jegybank a kínálat és egyéb piaci kondíciók függvényében rugalmasan eltérhet. A Monetáris Tanács legközelebb 2021 decemberében határozza meg a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.

A Monetáris Tanács döntése során figyelembe vehető gazdasági tényezők:

Az alapkamat-emelés nem egyből gyűrűzik át az árakba, ahhoz hosszabb időnek kell eltelnie. Az infláció októberben 6,5%-ra emelkedett a szeptemberi 5,5%-ot követően (év/év alapon), vagyis továbbra is jelentősen meghaladja az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os határát. A maginfláció is 4,7%-ra gyorsult októberben (szeptember: 4%). Mindez – a kilátásokkal egyetemben – további kamatemelést vetít előre, az MNB előretekintő iránymutatásának megfelelően.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátásokat továbbra is felfelé mutató kockázatok övezik, amelyek a korábban vártnál tartósabbak lehetnek. A jegybank saját előrejelzése is számolt azzal, hogy az infláció az őszi hónapokban várhatóan tovább emelkedik. A nyersanyag- és az energiaárak, valamint a nemzetközi szállítmányozás költségeinek emelkedése változatlanul magasabb, és a korábban vártnál tartósabb külső inflációs környezet irányába hat. Emiatt a Tanács a kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását tartja szükségesnek, negyedéves felülvizsgálatokkal.

Előretekintve, novemberben még tovább gyorsulhat a hazai infláció bázishatásból eredően, megközelítve akár a 7%-ot (tetőpont várható) és decemberben is 6% felett állhat. A jövő év elején ugyan fokozatosan lassulhat a dinamika, ahogy az idei évi egyedi és technikai, inflációt gyorsító tényezők kiesnek a mutatóból, azonban jelentős felfelé mutató inflációs kockázatokkal kell 2022-ben is szembenéznünk. Összességében nagy a kockázata annak, hogy csak a jövő év második félévében vagy azt követően tér vissza az infláció komfortosan a toleranciasávba.

A külső környezet esetében is az inflációs folyamatok felgyorsulása figyelhető meg. A régiót tekintve, az eurózóna inflációja októberben 4,1%-ra gyorsult év/év alapon (szeptember: 3,4%: augusztus: 3,0%; július: 2,2%). Mivel azonban az ECB előrejelzései szerint ez az inflációs kiugrás csak átmeneti lesz, és közép távon a jegybank által megcélzott 2%-os cél alatt maradhat az infláció az eurózónában (2022: 1,7%, 2023: 1,5%, éves átlagok), ez megteremti a lehetőségét a laza, gazdaságot támogató monetáris kondíciók fenntartására.

Októberben a közép-kelet-európai régióban az eurózónás átlagnál (4,1%) magasabban alakult az infláció, bár az is elmondható, hogy Európa-szerte fokozódik az árnyomás: Romániában 7,9%, Lengyelországban 6,8%, Magyarországon 6,5% és Csehország 5,8% volt az októberi infláció (év/év alapon). November elején a cseh jegybank a korábbiaknál jelentősebb léptékben, 1,5%-ról 125 bázisponttal 2,75%-ra emelte az alapkamatot, emellett a lengyel jegybank is folytatta a kamatemelést 0,5%-ról 75 bázisponttal 1,25%-ra emelte azt.

Hasonlóan a román jegybank is folytatta az októberben megkezdett kamatemelési ciklust, 1,5%-ról 1,75%-ra emelték az alapkamatot. A magyar jegybank esetében is várható a kamatemelési ciklus folytatása, ugyanakkor érdemes látni, hogy hirtelen lépések helyett fokozatos, június óta tartó kamatemelési ciklus zajlik, amelyet az MNB előretekintő iránymutatásaival is igyekezett kiszámíthatóvá tenni.

A régiós jegybankok esetében a monetáris transzmisszió (az a mechanizmus, amelyen keresztül a monetáris politikai döntések befolyásolják a makrogazdasági keresletet és az inflációt) eltérően hat, mely mechanizmus lényeges eleme, hogy a hitelek kamatozása változó vagy fix futamidejű. Egy felmérés alapján a lakáscélú hitelek esetében Lengyelországban szinte a teljes állomány változó vagy legfeljebb egy évig rögzített kamatozású, Romániában ez 75%-ot tesz ki. Csehországban és Magyarországon döntően rögzítettek a kamatok. A magasabb arányú rögzített kamatokkal rendelkező országokban lassabban gyűrűzik át a kamatemelés hatása a gazdaságba, a nagyobb részben rögzített kamatozású hiteleknél a monetáris politikai mechanizmusok lassabban érvényesülnek. Így e tényező is magyarázhatja – egyéb tételek mellett, pl. jegybanki inflációs várakozások – a cseh és a magyar jegybank nyár óta tartó kamatemelési ciklusát, illetve a lengyel és a román jegybank kivárását.