A tanulópénzt okosabb megkeresni, mint fizetni
HírekA középiskolások 92 százaléka tartja fontosnak az alapvető pénzügyi ismeretek elsajátítását az iskolában – ezt mutatja a Pénziránytű Alapítvány friss felmérése, amely szerint a zsebpénzzel rendelkező diákok 87 százaléka szokott valamilyen nagyobb kiadásra gyűjteni és háromnegyedük vásárlás előtt több helyről is tájékozódni egy-egy termék áráról. Az április és május hó során megkérdezett középiskolások több mint harmada diákmunkával rendszeresen kiegészíti zsebpénzét vagy ösztöndíját.
A fiatalok általában akkor szembesülnek először a mindennapi pénzügyi tudás fontosságával, mikor saját zsebpénzükkel vagy diákmunkával megszerzett jövedelemükkel kell gazdálkodniuk. Ha diákmunkáról van szó, a fiatalok számára a tapasztalatszerzés és a pénzkeresés a fő motivációt. A pályaválasztás előkészítésében is nagy szerepet játszhatnak a nyári munkák és a szakmai gyakorlatok: minél több területen próbálja ki magát valaki a diákévei során, annál megalapozottabb lesz a továbbtanulási orientációja, később a munkahelykeresése.
Az iskolások pénzügyi tudatosságának fejlesztésére létrehozott Pénziránytű Alapítvány rendszeresen vizsgálja a fiatalok pénzügyi tudását. A középiskolások körében évente végzett felmérésükből rendszerint az is kiderül, hogy
bár a megkérdezettek több mint kétharmada kap otthonról zsebpénzt, mégis közel 80 százalékuk keresett már pénzt munkával.
Nem reprezentatív kutatásról van ugyan szó, az adat így is egyértelműen alátámasztja, hogy a pénzszerzési törekvés már tizenévesen jelen van.
Magyarországon a munkavállalás alsó korhatára 16 év (hivatalos szünidőben a nappali tagozatos tanulói jogviszonnyal rendelkező 15 évesek is dolgozhatnak), ám 18 éves kor alatt a törvényes képviselő hozzájárulása feltétlenül szükséges.
A COVID-19 hatásai
A vírushelyzet a diákmunkára is rányomta a bélyegét: 2020-ban mintegy 30 százalékos volt a visszaesés a diákmunkák terén. Az órabérekben nem mutatkozott nagy változás, ám a turizmus és a vendéglátás kiesésével a fizikai munkák mellett a logisztikai feladatokban és az otthon végezhető munkákban vettek részt többen.
A banki és pénzügyi szektorban jelentős létszámban dolgoznak gyakornokként szakirányú tanulmányokat folytató hallgatók. Kiemelendő az ügyfélszolgálati szektor, ahol gyorsan és hatékonyan tudták átszervezni a folyamatokat, így nagy arányban tartották meg a diák munkatársakat is. A digitális folyamatokban fejlettebb területeken sokkal könnyebb átállni egy – esetleg részben már létező – home office rendszerre.
Ha egy vállalatot vagy egy iparágat ilyen komoly léptékű változásokra kényszerít egy nem várt külső tényező, akkor azok a változások jó eséllyel hosszú távon is megváltoztatják az érintetteket. Így várhatóan a jövőben ezek a területek hasonlóan fontos szerepet kaphatnak a remélhetőleg hamar visszatérő vendéglátóipari munkák mellett.
A nyári hónapok közeledtével várhatóan idén is számos háztartás számol a diákmunka-lehetőségekkel. Fontos tudniuk, hogy bár Magyarországon alanyi jogon minden, tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermek után jár a családi pótlék annak a tanévnek a végéig, amelyikben a gyerek betölti a 20. életévét, mind a családi pótlék, mind a kapcsolódó családi adókedvezmények igénybevétele szünetel, ha a gyermek jövedelme egymást követő 3 hónapban meghaladja a minimálbér összegét.
A szakmai tapasztalat előnyei
A fiatalok számos dolgot mérlegelnek az alkalmi munkák keresésekor, melyek közül általánosságában a fizetés az elsődleges szempont, azonban nem elhanyagolható azok száma sem, akik a szakmai tapasztalat lehetőségét helyezik előtérbe. (4) Ez különösen azoknak fontos, akik így az iskola által előírt kötelező szakmai gyakorlatot is teljesíthetik, illetve akik olyan területen kívánnak elhelyezkedni az iskola után, ahol az ilyesfajta tapasztalatok komoly előnyt jelentenek a pályakezdő pozíciókért folyó versenyben.
Mennyi az annyi?
A diákmunkások emellett a pénz értékét is megismerik. Hazai viszonylatban a nettó bérigény átlagosan 1000–1200 Ft/óra, ami mellett az is sokat vet a latba, hogy a munkáltató milyen további juttatásokat nyújt (utazási, esetleg lakhatási támogatások, továbbképzések, szakmai előrelépési lehetőségek stb.).
A rugalmas munkaidő lehetősége szintén hozzájárul ahhoz, hogy éves szinten több mint százezer diák próbálja ki magát a hazai munkaerőpiacon. A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) 2018-as adatai alapján a 15-24 év közötti diákok fele dolgozott tanulás mellett, közel 25 milliárd forintnyi értéket állítva elő.
