Áremelést terveznek a vállalkozások, nyereségre mégsem számít mindenki

Áremeléssel kapcsolatos várakozások

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves konjunktúravizsgálata részeként 2023 januárjában összesen 351 Magyarországon működő, legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozás vezetője számolt be a 2023-as év áremelési terveiről és cége nyereségességének várható alakulásáról.

A legalább 20 főt foglalkoztató cégek közel háromnegyede véli úgy, hogy árat fog emelni a közeljövőben, mely arány 2022-ben is hasonlóan alakult. A feldolgozóiparban várható leginkább valamilyen mértékű áremelés (78 százalék) és az építőiparban a legkevésbé (65 szálék).

Forrás: MKIK GVI

A 2023-ban áremelést tervező vállalkozások több, mint harmada 6–10 százalékos, valamivel több mint negyede 11–15 százalékos, ötöde pedig 1–5 százalékos emeléssel számol. Az áremelést tervező cégek 12 százaléka 16–20 százalékos, 5 százaléka pedig 20 százalékot is meghaladó mértékű áremelést tervez. Az áremelést tervező cégek 93 százaléka már 2023 első negyedévében emelni fogja az árait. Korábban tervezik végrehajtani az áremelésüket a nagyobb cégek, valamint a feldolgozóipari és a gazdasági szolgáltatást nyújtó vállalatok, míg a kisebb vállalkozások és az építőipari cégek időben későbbre tolják áraik emelését.

A vállalkozások héttizede szerint az áremelést nagyon vagy teljes mértékben az energiaköltségek, a munkaerőköltségek, illetve az alapanyag- és anyagköltségek növekedése határozza meg.

Nyereségességgel kapcsolatos várakozások

A cégvezetők tizede nem vár nyereséget 2023-ban. További negyedük a 2022. évi nyereséghez viszonyítva jelentős vagy kisebb mértékű visszaesésre számít, csaknem négytizedük nem számít változásra, míg több mint negyedük valamilyen mértékű növekedést vár. A legalább 250 főt foglalkoztató cégek körében a legmagasabb az idei évben nyereségre nem számítók aránya (12 százalék). Esetükben az látszik, hogy kevésbé a nyereség csökkenésére, sokkal inkább az előző évben elért nyereségszint megmaradására számítanak. Az építőipari (15 szálék) és a feldolgozóipari cégek (14 százalék) esetében a legmagasabb a nyereségre egyáltalán nem számítók aránya. A kereskedelmi cégek esetében a többi ágazathoz képest kiemelkedő a nyereség csökkenését várók aránya (43 százalék), a gazdasági szolgáltatást végző vállalatok körében pedig a nyereség növekedését várók aránya (39 százalék).