Szelidül az élelmiszerárak drágulása, de idén még bőven lesz áremelés
ElemzésekA termelők magasabb költségszintje nagyjából egy év eltéréssel érvényesül a bolti árakban, így az átfutási idő leteltével érzékelhető majd az élelmiszerdrágulás ütemének mérséklődése. A magas energiaárak, a történelmi aszály, a nem elegendő és hatékony beruházások, az import piactorzítása és a forint árfolyam gyengülése is okozta a kimagasló élelmiszer drágulása - hangzott el az MKB és a Takarékbank AgrárTrend Index ismertetésének sajtótájékoztatóján. Két és félmillió gabonát és olajos magvat kellett importálni tavaly október végéig.
A korábbinál bizakodóbbak az agrár- és élelmiszergazdaság szereplői a sok negatív hatás ellenére is - derül ki a Takarék AgrárTred indexből.
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bankcsoport elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, a Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 negyedik negyedévében 29,5 pontra csökkent a 48 pontos skálán.
Az élelmiszerárak alakulását befolyásolja, hogy egyrészt megnövekedett költségeket át tudták hárítani a termelők, másrészt a fogyasztás már kezd visszaesni - mondta a Takarék AgrárTrend Index bemutatóján Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékban Agrár- és Élelmiszeripari üzeltágának ügyvezető igazgatója.
Várakozásaik szerint
az élelmiszerárak drágulási üteme egyszámjegyű lesz év végére, a következő félévben kulcskérdés lesz a műtrágya és a gázolaj ára és elérhetősége.
Az időjárás miatt egyre kockázatosabb a termelés: az aszály veszélye idén is fennáll a globális felmelegedés miatt, az enyhe tél miatt pedig elfagyhat a termés, ha még jön egy márciusi fagy.
A magyar gazdaság történelmében egyedülálló módon importra szorultunk a tavalyi aszály miatt, többek között Ukrajnából is kellett behoznunk gabonát és olajos magvakat, ami torzította a piacot. Tavaly októberig két és félmillió tonna gabonát importáltak külföldről.
Miért nálunk volt a legmagasabb élelmiszer-infláció?
A bank elemzői megnézték, hogy Magyarországon egy ledolgozott munkaóra alatt mekkora kibocsátás jön létre, illetve az energiaköltség hogyan aránylik a bevételekhez, és az derült ki, hogy nálunk és a volt szocialista országok többségében nagyobb az energiakitettsége az ágazatnak, másrészt
a gazdagabb országoknál egy magasabb árszintről drágultak tovább az árak.
Forrás: Hollósi Dávid és Héjja Csaba előadása
A finanszírozási költség is megemelkedett, és a forint árfolyama is gyengült.
Az ezer alkalmazottra vetített kibocsátás értéke Magyarországon alacsonyabb, mint Lengyelországban, ennek oka, hogy jelentős beruházások elmaradtak az élelmiszeripari szektorban.
A lengyelekhez képest 2016 környékén előztünk a beruházások tekintetében, és ennek a hatása nemsokára már érvényesülni fog - mutatott rá Héjja Csaba elemző.
Forrás: Hollósi Dávid és Héjja Csaba előadása
Támogatások nélkül csődök jönnének
A magyar szántóföldi növénytermesztési ágazat jövedelme a támogatásokkal együtt pozitív lett az aszálykárok ellenére.
Tavaly megközelítette a 4 ezer milliárd forintot a mezőgazdasági kibocsátás.
A jövedelempótló támogatások nélkül azonban nem lett volna nettó jövedelemtermelő az ágazat, tehát hiába emelkedett a kibocsátás értéke, ez nem tükröződött a megmaradt jövedelemben, amelynek szintje gyakorlatilag stagnált.
Ezért a nettó mezőgazdasági jövedelem egyre nagyobb hányada, 93 százaléka támogatásból származott a korábbi 50-60 százalékhoz képest.
Az állattenyésztőknél az év végére sok vállalkozásnál helyreállt a jövedelmezőség, a növénytermesztőknél azonban határozottan érezteti hatását a magas üzemanyagár és a felvásárlási árak jelentős volumenű gabonaimport miatti csökkenése, amely többeket tárolásra késztet.
A kritikusan alacsony mennyiségű és rossz minőségű termés miatt a kukorica termékpályán romlott számottevően – derült ki az elemzésből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek.
Bizakodásra adhat okot a szakértők szerint a makrogazdasági környezet várható stabilizálódása.
A Takarék Agrár Index csökkenése 2021 vége óta folyamatos, a 2022 második negyedévében mért 1,1 ponthoz és a harmadik negyedévben tapasztalt 0,4 ponthoz képest azonban tovább lassult az üteme, gyakorlatilag megállt.
Továbbra sincs viszont olyan alágazat, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett, 3-5 százalékos növekedési pályát és a termékpályák minden pontján stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot.
Csökkenő jövedelmezőség
A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények – földrajzi eloszlásban (Nyugat- és Kelet-Magyarország között) és az üzemméretek mentén is jelentős különbségek mutatkoztak tavaly a jövedelmezőségben.
Közrejátszott ebben az időjárás, elsősorban az Alföldet sújtó rendkívüli aszály, és az inputanyagok ára. Azok a vállalkozások ugyanis, amelyek még a 2021-es kedvezőbb áron jutottak hozzá az inputanyagokhoz, nagyobb eséllyel őrizték meg jövedelmezőségüket.
Rontott a szántóföldi ágazat helyzetén, hogy 2022-ben sokan túl hosszan vártak terményük értékesítésével, így végül az ipari szereplők alternatívákat kerestek. Ennek eredményeként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) októberig rendelkezésre álló adatai szerint
az előző években tapasztalt 50-60 ezer tonna helyett több mint egymillió tonna gabona és olajos mag érkezett Ukrajnából. Ezen felül a máshonnan származó behozatal mennyisége – szintén októberig – meghaladta a másfél millió tonnát.
A rendkívül sokszereplős piacot mindezek mellett erősen foglalkoztatja az Európai Unió idén induló új Közös Agrárpolitikája (KAP) és az Agrárökológiai Program. Mivel pontos részletszabályok még nem állnak rendelkezésre, így számukra felértékelődtek a támogatások. Sok szántóföldi növénytermesztőnek továbbá nagy segítséget jelentett a rendkívüli aszály miatti hitelvisszafizetési moratórium – mutattak rá a bankcsoport elemzői.
A többi állati termékpálya közül a tej esetében nyártól Európai Unió-szerte újra nőtt a termelés mennyisége, csökkent viszont Kína tej és tejtermék iránti importigénye, ami kihatott az uniós kivitelre.
A sertéstenyésztők esetében javultak a kilátások az év utolsó negyedévében, közülük a rendkívül hatékony termelést folytató gazdálkodók tudtak pozitív mérleget elérni.
A várakozások szerint idén a malacellátás lehet nehézkesebb, többek között azért, mert mind Magyarországon, mind Németországban, amelynek sertésiparától a magyar nagyban függ, érzékelhetők negatív kockázatok.
Stabilizálódik a gazdasági helyzet
A stabilizálódó gazdasági helyzet, így a forint főbb devizákkal szembeni erősödése, az európai uniós források körüli bizonytalanságok enyhülése, a nemzetközi gázárak csökkenése és az infláció várható lassulása hatására több szegmensben már egyre kevésbé borúlátók az agrár-élelmiszeripar szereplői
– mutattak rá az MKB Bank és a Takarékbank elemzői, összességében pozitív helyzetértékelést adva.
Finanszírozói oldalról továbbra is úgy látják, 2023 nem a nagyszabású beruházások éve lesz.
A nehéz körülmények közül vélhetően a magas kamatkörnyezet marad fenn legtovább, ez hangsúlyozza a támogatott hitelprogramok jelentőségét.
Előtérbe kerülnek az energia- és a működési, termelési hatékonyságot célzó fejlesztések, utóbbival kapcsolatban esetleg a gépberuházások.
Bizakodásra ad okot a szakértők szerint, hogy sok gazdálkodó, főként a kisebb termelők a tavalyi év tanulságainak hatására a korábbinál jóval nagyobb figyelmet fordítanak a költségkalkulációkra és a tervezésre. Sokaknál felértékelődött a likviditás megfelelő menedzselésének szerepe.
