ÁSZ-elemzés: A Transparency nem a korrupció szintjét méri
HírekA korrupció elleni küzdelem minden nemzet számára stratégiai jelentőséggel bír, annak eredményessége nem csupán az adott ország megítélését, de az állampolgárok bizalmát, és a nemzetgazdaság fejlődését is befolyásolhatja. Éppen ezért nem mindegy, hogy megbízható eszközökkel mérjük-e a korrupciót. A megbízható mérés továbbá elengedhetetlen a korrupcióval szembeni hatékony fellépés szempontjából is.
Számos nemzetközi és hazai tudományos publikáció foglalkozik a korrupciós rangsorok kialakításának tudományos megbízhatóságával. A legtöbb témával foglalkozó kutatás megállapítja, hogy a jelenleg használt nemzetközi mérőszámok, kiemelten a CPI nem tükrözik a korrupciós érintettséget és nem alkalmasak arra, hogy annak alapján szakmai diskurzus folyjon, valamint korrupcióellenes fellépést lehessen tervezni - olvasható az aszhirportal.hu-n.
Ennek, a Transparency International által készített CPI esetében elsősorban az alábbi okai vannak:
A CPI nem méri a korrupció szintjét
Az index elnevezése Corruption Perception Index.
Vagyis nem a korrupció tényleges előfordulását, hanem annak érzékelését kívánja feltérképezni.
Ezért minden olyan értelmezés is téves, sőt a kutatás eredeti célkitűzésével is ellentétes, amely a CPI rangsor alapján azt sugallja, hogy egy ország „korrupt", vagy a „legkorruptabbak között" van.
A CPI a korrupciós érzékelés szintjét sem méri
A társadalomtudományban alapkövetelmény, hogy a percepció, az érzékelés, a vélemény mérése megfelelő társadalomtudományi eszközökkel kialakított minta alapján történjen. Szeretnék a tudományos közvélemény figyelmét is felhívni arra a tényre, hogy
a CPI összeállításához felhasznált adatforrások egyike sem alapul reprezentatív, nagymintás kutatásokon.
Transzparencia hiánya és elfogultság
Milyen adatokat használ fel tehát a CPI? Az index által összeállított adatforrások jelentős része „szakértői vélemény".
A módszertan transzparenciájának egyik hiányossága, hogy számos esetben nem megismerhető, hogy ezen „szakértők", milyen szempontok alapján kerültek kiválasztásra.
Ahol pedig az egyes adatközlő szervezetek ezt saját honlapjukon elérhetővé tették, az látható, hogy a szakértők politikai elkötelezettséget mutatnak. A CPI-hoz felhasznált Bertelsmann Stiftung adatforrások esetében, 2018-ban például a 46 Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa szakértő között kilenc magyar szerepelt: nyolcan a Political Capital munkatársai, valamint Ágh Attila politológus.
A CPI nem alkalmas az országok rangsorolására
Fontos látni, hogy a Transparency által összeállított korrupció érzékelési index 13 darab különféle adatforrás összesítéséből születik meg.
Az országok összehasonlíthatóságát viszont megkérdőjelezi, hogy egyes országok pontszámainak kiszámolásához eltérő számú, sőt eltérő típusú adatforrást vesznek figyelembe.
Ez olyan, mintha egy osztályban a tanulók egy csoportját csak hittanból osztályoznák le, egy másik csoportját matematikából, majd azt a következtetést vonná le a tanár, hogy az egyik csoportban tanulók okosabbak.
A teljes elemzés ITT olvasható.
