Az egyetemi, főiskolai hallgatók több mint fele vállal munkát tanulmányai mellett
HírekA tavalyi évhez képest idén csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, és a felvételt nyert hallgatók közül minden ötödiknek önerőből kell fedezni a tandíjat. A költségtérítéses képzések pedig egyre drágábbak, egyes szakokon akár 500 000 forint is lehet egy félév. Egy 2018-as felmérés szerint az alapképzésre járó diákok több mint fele dolgozott egyetem vagy főiskola mellett, mert a többségük e nélkül nem tudna felsőoktatásban tanulni. Az OTP Bank legújabb applikációja nemcsak a felsőoktatási költségek megtervezésében, hanem diákmunka keresésben is segítséget nyújt a fiataloknak.
Az előző évhez viszonyítva jelentősen csökkent idén a felsőoktatásba jelentkezők száma. Országosan a 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an szerettek volna bekerülni. A felvételizők 74 százaléka örülhetett idén, tavaly ugyanez az arány 70 százalék volt.
Végül 55 521 diáknak nem kell fizetnie a tanulásért, a költségeket esetükben az állam állja, míg 12 591 elsőéves hallgató költségtérítéses képzésre nyert felvételt.
Az önköltséges képzések évről évre drágulnak: az egyik legnépszerűbb szakon, a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodás és menedzsment képzésén 2013-ban 295 ezer forintot kértek egy félévért, 2020-ban már 390 ezer forintot kell fizetniük a diákoknak, illetve családjaiknak.
Vannak olyan szakok, ahol 500 ezer, sőt akár 1 millió feletti összegeket is be kell fizetni egy-egy szemeszterért.
Az OTP Öngondoskodási Index kutatás adatai alapján a megkérdezettek 75 százaléka véli úgy, hogy a felsőfokú tanulmányok finanszírozása a szülők feladata. Azonban, ha a szülők nem tudnak besegíteni, a diáknak dolgozni kell a tanulás mellett. Egy egyetemista életforma fenntartásába azonban nem csak a költségtérítéses képzés fizetése tartozik bele, állami finanszírozás esetén is felmerülnek költségek. Többek között a tankönyvek, a közlekedés, az étkezés, a szórakozás és adott esetben az albérlet havi díjának finanszírozása is. A fiatalok egyik pillanatról a másikra szembesülnek rengeteg olyan költséggel, amellyel addig nem kellett számolniuk, ezért már a kiadások nyomon követése is kihívások elé állíthatja őket.
„Az OTP Banknál tudjuk, hogy a diákok milyen kihívásokkal néznek szembe már az egyetem első évében. Az OTP Junior Next alkalmazást azért hoztuk létre, hogy segítséget nyújtson a fiatalok pénzügyi tudatosságának fejlesztésében. Az applikációban található például egy olyan funkció, amelynek segítségével a fiatalok megtervezhetik és felügyelhetik a költségeiket és bevételeiket is. Azáltal, hogy átláthatóbbá teszik pénzügyeiket, a jövőben megtakarítási céljaikat is könnyebben tudják kitűzni, majd elérni”
– mondta el Kökény Dávid, az OTP Bank bankkapcsolati termékfejlesztési szenior menedzsere.
Bár vannak, akiknek a diákmunkáról elsősorban a középiskolai vakáció alatt dolgozó fiatalok jutnak eszükbe, ma már egyre több felsőoktatásban tanuló is jelentkezik ilyen munkákra. A magyarországi Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) kérdőíves moduljának adatai alapján
2018-ban a hallgatók több mint fele végzett valamilyen munkát tanulmányai mellett: 51 százalékuk állandó, határozatlan időtartamú állásban volt, 30 százalékuk diákmunkásként vagy gyakornokként dolgozott.
Az Eurostudent 2018-as felmérése alapján a tanulmányok melletti munkavállalás leggyakoribb oka a megélhetési költségek fedezése, a hallgatók 61 százalékánál ez a legjellemzőbb indok. Majd 50 százalék gondolja úgy, hogy e nélkül nem engedhetnék meg maguknak a felsőoktatási tanulmányokat.
„A szülők támogatása mellett sokan próbálnak a saját lábukra állni, és akár tanulmányaik mellett munkát vállalni. Ehhez is segítséget nyújt az OTP Junior Next applikáció, hiszen folyamatosan frissülő diákmunka lehetőségek között is válogathatnak a fiatalok az alkalmazásban”
– tette hozzá a szakértő.
