Az eljegyzési gyűrű és annak eredete

Hírek2021. ápr. 15.Növekedés.hu

Bár manapság egyre kisebb szerep jut a különböző hagyományoknak, az eljegyzés és a hozzá kötődő tradíciók máig élnek. De vajon honnan erednek ezek, és milyen jelentésük van a különböző apróságnak tűnő szokásoknak?

Honnan ered a gyűrűviselés?

Nem túl meglepő módon egészen az ókorig vissza tudjuk vezetni a gyűrű viselésének a hagyományát. Sőt, már akkor is két ember összetartozását volt hivatott kifejezni, persze néha más jelentéssel bírt. 

Akkoriban még a férfiak is előszeretettel viseltek különböző karikagyűrűket, amiket akár nagyobb gyémántok is díszítettek, sőt pecsétgyűrűket is telejsen természetes volt, hogy az ujjukon hordanak. 

Az ókori Egyiptomban szinte mindegy volt, hogy milyen anyagból készülnek a gyűrűk, mindent felhasználtak amiből kört lehetett formázni, nem ragaszkodtak a nemesfémhez, így akár fű vagy nád is lehetett az ékszer. A kör alakja természetesen már ekkor is a szerelem végtelenségét szimbolizálta. Sőt az a szokás Egyiptomból ered, hogy a gyűrűt a bal kéz gyűrűsujján viselik, mivel hitük szerint ebből az ujjból vezet egy közvetlen véna a szívhez, így mi sem érdemesebb arra, hogy a szerelem ékszerét hordják rajta. 

Az első gyűrűket Rómában díszítették gyémánttal, bár akkoriban még nem csiszolták őket, mivel nem találtak olyan erős eszközt, ami képes lenne befolyásolni a gyémánt formáját. 

További hagyományok

Bár az azonos neműek kapcsolata nem új keletű, a középkorban még korántsem az eljegyzés miatt ajándékoztak egymásnak karikagyűrűt a férfiak. Amennyiben ilyenre sor került, akkor  általában a menyasszony édesapja kapta a gyűrűt, ezzel is jelezve a vőlegény felé a szándéka komolyságát. Ezek a gyűrűk minden esetben rendkívül értékesek voltak. 

Hazánkban a 19. században szorította ki az eljegyzési gyűrű a jegykendőt. Ebben az időben egy lány több férfitől is kaphatott gyűrűt, sőt viselhette is azokat, bár ezek nem aranyból voltak. Amikor döntött, hogy kinek az udvarlását szeretné elfogadni, akkor a többi gyűrűt visszaküldte, majd pedig a leendő vőlegénytől kapott egy eljegyzési gyűrűt, de azt már aranyból. 

Korábban az eljegyzésnek sokkal nagyobb jelentősége volt, mint manapság, hiszen ez már általában két család szövetségét is jelentette. Ekkoriban a vőlegény komoly pénzeket fizetett a menyasszony családjának, melyre az eladósorba kerülés kifejezést használták. 

A hagyomány szerint a fiúnak először az édesapjától kellett megkérnie a lány kezét, majd ha ő igent mondott, akkor fordulhatott szíve hölgyéhez. Manapság sokan megfeledkeznek erről a gesztusról, de mégis előfordul a hagyománytisztelőbb párok esetében.

A mai napig a legnépszerűbb dátumok közé tartozik lánykérésre a karácsony, a Valentin-nap, valamint a kedves születésnapja. Te mikor teszed fel a nagy kérdést?(X)